Belga alkotmányjogász: agresszív tónusú a felelősségvállalás a határon túli magyarokért

A tradíciók, a kultúra továbbélésének biztosítása érthető cél, de a jelenlegi megfogalmazás más államok belügyébe való beavatkozáshoz vezethet - mondta Koen Lemmens. Vajon mit mondanának a többmilliós török kisebbséggel együtt élő németek, ha Törökország alkotmánya egy hasonló rendelkezést tartalmazna? - vetette fel a nyugat-európai szakember, aki szerint ezt a rendelkezést átfogóan módosítani kellene.

A belga alkotmányjogász a magyar parlament előtt fekvő Fidesz-KDNP-s alaptörvény-javaslat kapcsán beszélt arról is, hogy fontos a múlttal való kapcsolat megjelenítése az alkotmányban, de az ily módon alaptörvényi szintre emelkedő elvek között lehet olyan is, amely veszélyeket rejt magában. Az egyház és az állam elválasztásáról szólva elmondta, hogy ez éles vitákat váltott ki az európai alkotmányozás során is. Lemmens az alaptörvény preambulumában a közelmúltra vonatkozóan rögzített éles cezúráról szólva azt a kérdést vetette fel, hogy vajon széles konszenzus alakult-e ki erről a magyar társadalomban.
Az alkotmányjogász szerint egy alaptörvény feladata elsősorban a polgárok megvédése az államtól, nem pedig az állampolgár kötelességeinek rögzítése.
Lemmens megjegyezte azt is: az alaptörvény javaslata nehézkes abból a szempontból, hogy számos esetben a később kidolgozandó sarkalatos törvényekre utal, amelyek ma még nem lehet tudni, hogy mit is fognak pontosan tartalmazni. 
Pokol Béla alkotmányjogász előadásában üdvözölte, hogy az új alaptörvény javaslatában egységesítik az elmúlt 20 évben széttagolódott hatalmat. A társadalomtudós szerint nehéz idők jönnek, szükség van az állam egységére. Ennek megfelelően helyes a bírói korporáció, önigazgatás újbóli parlamenti ellenőrzés alá helyezése, helyes az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása például gazdasági kérdésekben, hogy végre visszakapja gazdaságirányítási szuverenitását a parlamenti többség, továbbá helyes az eddigi túlzott individualizmus helyett az egyén közösségbe helyezése. Pokol Béla szerint nyitott kérdés, hogy egy új alaptörvény hatályba lépése esetén a korábbi alkotmánybírósági határozatok elveszítik-e kötelező érvényüket. A szakember úgy vélte: az alaptörvény elnevezés nem helyes, mert ez az alkotmányhoz képest valamiféle alárendeltséget, alacsonyabb rendűséget fejezhet ki. 
Cservák Csaba egyetemi docens, a Köztársasági Elnöki Hivatal jogi, alkotmányossági és közigazgatási hivatalának vezetője előadásában azt emelte ki, hogy nincs szükség modellváltásra az államfő szerepét illetően, ám vannak és lesznek is olyan köztársasági elnöki hatáskörök, melyek féket és egyensúlyt jelenthetnek. Egyensúlyt, nem pedig ellensúlyt, ami a politikai ellenzék feladata - jegyezte meg a szakember. 
Cservák Csaba szerint az államfő feladata, hogy a demokratikus államrend és az alkotmányos értékek védelmében lépjen fel, ennek akár a parlament feloszlatása is lehet az eszköze. Jó példát mutatnak erre a balti államok alkotmányai, ahol az államfő népszavazást írhat ki az előre hozott parlamenti választások kiírásáról, illetve az államfő által kiírt választáson létrejött új parlament elmozdíthatja a köztársasági elnököt, így megelőzhető az államfői önkény, de mégis van lehetősége a köztársasági elnöknek a nép érdekeit nyilvánvalón és súlyosan sértő parlamenti többség megfékezésére - mutatott rá.

Cikkek az alkotmányozásról itt!