Egyetértési jogot akarnak az iskolaigazgaók kinevezéséhez

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének fórumán a polgármesterek jó néhány kérdést tettek fel. Például, hogy a körjegyzőségekkel rendelkező települések közös hivatala megmaradhat-e, ha együtt elérik a törvényben szereplő kétezres lélekszámot? Megpályáztatják-e az iskolaigazgatói állásokat, vagy kivárják a kinevezések lejártát? Lesz-e az idén várossá nyilvánítás? Lesz-e normatíva a nem kötelező feladatként működtetett  idősek otthonára?

Elképzelhető, hogy a kormánymegbízotti hivatal tulajdonrészt kap az önkormányzati hivatalból? Lesz-e vagyonszerződés  az átvett iskolákra, lehet-e szabályozni, például azt, hogy az öregfiúk időnként használják a tornatermet?

Volt polgármester, aki az iskolák igazgatói kinevezéséhez egyetértési jogot szeretne az önkormányzatoknak. Ne vegyék el annak az önkormányzatnak a vagyonát, amely gyarapította azt - mondta.

Más résztvevő arról beszélt, hogy a körzetközponti feladatokra csak 20 százalék támogatást kaptak, s ez volt, ahol 60-70 milliós plusz kiadást jelentett a helyi önkormányzatnak, vagyis jó, ha az állam vállalja át az egészet. Elhangzott, hogy a nyugati országokban sem az önkormányzatok választják az iskola igazgatókat. Ugyanez a polgármester azt is kifejtette, hogy nem lehet kizárni a pártembereket a járási hivatalok vezetői posztjáról.

Gémesi György  ezt másképpen látja. Szerinte a közigazgatás szakma, s politikusok helyett szakemberekre kell bízni. Kifejtette, hogy az intézményfenntartó társulások megszűnnek, de az új fenntartó talán hozhat létre újakat, bár  hiányzik egy sor végrehajtási utasítás. Az iskolaigazgatók állását a kinevezés lejárta után pályáztatják meg. Várossá nyilvánításról nem tud, a szövetséget idén nem hívták egyeztetésre.

Lapunk kérdésére a MÖSZ elnöke elmondta, hogy szeretnének egyetértési jogot az iskolaigazgatók kinevezése ügyében, kell, hogy valamilyen mértékben függjenek a településtől.  A járási hivatalvezetők esetében ragaszkodnak a pártfüggetlenséghez.