2012.11.10. 10:15
Bernáth Zsolt kamaszkorunk válságjeleiről
Dunaújváros - Bernáth Zsolt volt már angolnyelv-tanár, újságíró, videotéka vezetője, művelődésszervező és még sok minden más. Az utóbbi évtizedben főként filmrendezőként dolgozott, számos országos és nemzetközi hírnevet szerzett alacsony költségvetésű, ám nagy értékkel bíró mozi fűződik a nevéhez. A Scherlock Holmes nevében címmel idén debütált filmjével - kis túlzással - újjáélesztette a magyar ifjúsági filmet.
A Scherlock-mozi jelenleg is járja külföldi útját, s jövő januárban egy neves San Francisco-i fesztiválon pereg majd a Dunaújvárosban forgatott film.
Bernáth Zsoltnak azonban sosem volt elég lelki és szellemi betevő az épp aktuálisan végzett tevékenysége, ahogy ő fogalmaz: szerepe. Mindig kutatta a miérteket, a mögöttest. Mindenfajta, ma divatos, transzcendens, spirituális és egyéb jelzőt mellőzve: kereső ember lett. A küzdelmekkel teli kereső útról és tapasztalásáról beszélt Bernáth kedden este a dunaújvárosi József Attila Könyvtár különtermében - több mint telt ház előtt.
Mindezt úgy, hogy kerülte a már említett divatos fordulatokat, a térítést és a kötelező beavatást. Egyszerűen és gondolatindítóan beszélt arról: mit sejt, mit érez, mit gondol a ma korszelleméről. Az egyén és a társadalom előtt álló kihívásokról, és arról: mire is számíthatunk itt, a sokak szerint világvégeverte 2012-es esztendőben.
Bernáth Zsolt a transzperszonális pszichológia egyik iskolateremtő alakjának, Ken Wilbernek is tulajdonított elméletét osztotta meg főbb vonalakban az egybegyűltekkel. Az elmélet szerint az emberi tudat fejlődésének hét szintje van. E hét szint hasonlatos az ember fejlődéséhez, azaz: a magzati léttől egészen a halálig bontja fejlődési szintekre az egyén és az emberiség fejlődését. Az előadó szerint az emberiség jelenleg a kamaszkor gyötrelmeivel küszködik. Már megkérdőjelezi a régmúlt értékeit, sejti és tudja, hogy visszafelé már nincs út, ám önállóként tévutas, bizonytalan: kereső.
És ez a keresés számtalan traumával, kudarccal, feszültséggel jár. E feszültséget pedig mindannyian érezzük. Akarunk, félünk és remélünk, gyakran érezzük úgy, hogy az egész világ kimozdult a sarkából. Bernáth Zsolt szerint a kamaszkorunk valamikor a második világháború után kezdődött - természetesen a fiatalokkal és az ő új eszméikkel, zenéikkel (rakendroll) és életvitelükkel. Hogy e küzdelmes kamaszkorból merre tovább, az rajtunk is áll...
