Felháborodjunk ezen vagy sem?

Bár úgy néz ki, hogy a következő napokban nem kell hóesésre számítanunk, az utóbbi időszakban egyre több embernek okozott bosszúságot a hideg és az azzal járó problémák. Lefagyott utak, síkos járdák, hóbuckák nehezítették mind a gépjárműves, mind a gyalogos közlekedést. Egy-egy baleset alkalmával sok mindenkit szid az ember, és talán nem is gondol arra, hogy eközben ő maga miért lett volna felelős.

A hóeltakarítás és a síkosságmentesítés Székesfehérváron általában az adott terület tulajdonosához tartozik.

– A járdák esetében az a fő szabály, hogy az ingatlanok tulajdonosának, adott esetben kezelőjének, tartós használójának vagy haszonélvezőjének a kötelessége az ingatlannal határos járdaszakasz takarítása. A kötelezettség a járda teljes szélességére kiterjed, egészen az útburkolat szegélyéig. A többlakásos, többszintes lakóépületekben élők esetében az ingatlanhoz tartozó egyénnek – aki ugyanúgy lehet tulajdonos vagy haszonélvező – kell gondoskodnia a két szomszédos terület vagy épület közötti közforgalmú járdaszakaszról is, a szomszédos tulajdonosok között 50-50 százalékos arányban felosztva azt – emeli ki Lángi Judit a Városgondnokság részéről. – Ha valaki nem gondoskodik a terület előírt takarításáról, a tulajdonosra százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírságot vagy ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhatnak ki. Ha valaki megsérül a gondatlanság miatt, polgári peres eljárásban kérhet kártérítést. Fontos tudni: társasházak esetén ez a tevékenység általában a lakók közös feladata és felelőssége, de az is előfordulhat, hogy megbíznak valakit a takarítással – teszi hozzá.

Volt, hogy nem csak a gépjárművezetőknek kellett megküzdeniük a síkos utakkal – a gyalogosok is csúszva tudtak közlekedni Fotó: Koppán Viktor

Egyértelműen közterületnek számítanak az utak, terek mellett a parkok és a köztéri szobrok is. Azonban még így is akadhatnak olyan részek, amelyekről nem feltétlenül tudjuk eldönteni, hogy sajátunknak tekinthetjük-e azokat vagy sem. A kérdés pedig lényeges: ha az ingatlan-nyilvántartásban közterületként meghatározott területen építkezést vagy más olyan tevékenységet szeretnénk folytatni, amellyel a közterületet átmenetileg magáncélra használjuk fel, közterület-használati engedély kiadását kell kérelmeznünk. Tegyük fel, hogy az építkezés során konténert kell rendelnünk, esetleg az ezzel kapcsolatos hulladék tárolásához a házunk előtti részt használjuk. – Minden esetben egyedileg vizsgáljuk, hogy köz- vagy magánterületet érint-e a beavatkozás. Ez a földhivatali nyilvántartásból derül ki, így az adott személynek érdemes egy tulajdoni lapot kérnie a Földhivataltól. Amennyiben közterületnek számít az adott szakasz, az természetesen engedélyköteles, míg a magánterületen bármiféle szabályozás nélkül lehet ezeket az eszközöket vagy építkezési törmelékeket tárolni – tájékoztattak bennünket a Polgármesteri Hivataltól. A szituáció akkor is hasonló, ha a szomszéd folyamatosan a házunk előtt parkol.

– Ha a zöldterületet kiemelt szegéllyel választották el az úttól, akkor egyértelműen parkosított területet rongálnak ezzel a tevékenységgel. De egy füvesített útpadkán sem állok meg, ha azt a szomszédnak kell rendben tartania a köztisztasági rendelet alapján, vagy legalább megkérdezem, hogy nem zavarja-e őt mindez. Összességében a válasz itt is az, hogy a hatóság egyedileg vizsgálja a parkrongálás tényét – egészítik ki.

Korábban az egész ország területére vonatkozó, egységes jogszabály rendelkezett a közterület-használat engedélyezéséről, amely végül 1994-ben hatályát vesztette. Ma már a helyi önkormányzatok szabályozzák ezt a kérdéskört, önkormányzati rendelet formájában, alapul véve a régi országos szabályozást. Az engedélyt meghatározott időre lehet kapni, a lejáratot követően új kérelmet kell benyújtani.

Közterületnek számít minden olyan közhasználatra szolgáló állami vagy önkormányzati tulajdonú földterület, melyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart számon: így az utak, terek vagy parkok.