2017.06.25. 18:10
Változás: augusztustól több húst tartalmaz majd a virsli
Nagyobb százalékban kell húst tartalmaznia többféle hazai húskészítménynek is a Magyar Élelmiszerkönyv új előírásai alapján. A szabályozások augusztus 1-től lépnek érvénybe.
Mivel a húsoknak magas a fehérjetartalmuk, így kiemelkedő helyet foglalnak el az emberi táplálkozásban. A hús minőségét számos tényező befolyásolja, az állat fajtája, kora, neme vagy a tápláltsága is.
A fehérjék aminosavakból épülnek fel, melyeknek aránya és mennyisége határozza meg a fehérje biológiai értékét: a marhahús fehérjéje 88-95 százalékos minőségű, 82-84 százalékos a sertés- és a baromfihús, a halak húsa pedig 80-92 százalékos. Nagyjából 5-6 dekagramm húst kellene elfogyasztanunk naponta, ez a mennyiség már fedezi az ember aminosav-szükségletét, illetve a fehérjeigénynek az egynegyed részét.
A húsok jelentős mennyiségben tartalmaznak B1-, B2-, B3-, B6-, B12-vitaminokat. A legnagyobb mértékben a sertéshús tartalmaz B1-vitamint, sőt, ebből ötször több van benne, mint más fajta húsokban, a zsírban oldódó vitaminok közül pedig magas az A- és D-vitamin-tartalma.
Érdemes a húsokat minél gyakrabban fogyasztani, ám törekedni kell arra, hogy biztonságos helyről szerezzük be a táplálékot, s a hús valóban minőségi termék legyen!
Korábban megírtuk, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv szigorította a kenyerek összetételét. A sütőipari termékek után a húsipari termékek összetételét is szigorítják, az új szabályozás augusztus 1-jén lép életbe.
Augusztustól milyen húsokat vásárolhatunk?
Az érlelt kolbászhoz és szalámihoz, a parasztkolbászhoz és a téliszalámihoz az MSM (a csontokról mechanikusan lefejtett hús) használata ezután tilos lesz, más termékekbe pedig maximum 10 százaléknyi MSM-anyagot használhatnak fel. Minőségibb lesz a virsli és a párizsi, ugyanis 40 százalék helyett minimum 51 százalék húst kell tartalmazniuk. A májas termékekben 12 százalékról 25 százalékra kötelesek a máj tartalmát megemelni. A legmeglepőbb szabályozás a szafaládéra vonatkozik, ugyanis az említett terméknél a kötelező hústartalmat 0 százalékról megemelték 55 százalékra. Számos készítmény, például a párizsi, krinolin, virsli, parasztkolbász esetében csökkent a maximálisan megengedett sótartalom mennyisége is.
Így látja a szakmában dolgozó
A változó előírásokkal kapcsolatban Konrády Pétert, az egyik zámolyi hústermelő cég ügyvezetőjét kérdeztük meg arról, miként látja a szabályozást?
- Gyártóként és forgalmazóként az a véleményem, hogy ez a szigorítás már régen érett és szükség is volt rá. Az előírás kimondottan a magyar termékekre vonatkozik, a szigorúbb előírások pedig a hazai vásárlókat és a hazai termelőket szeretnék megvédeni - vélekedett Konrády Péter, majd így folytatta:
- Magánemberként úgy látom, hogy több éven keresztül gyengébb minőségű élelmiszerek is helyet kaptak a boltok polcain, illetve külföldről is rosszabb fajta húsipari termékeket hoztak be, például amikor 300-400 forintért egy kiló virslit lehetett kapni
az üzletben, nos, abban az ételben minden volt, csak hús nem! Így fogyasztóként is örülök, hogy szigorodik a szabályzat.
Konrády Péter hangsúlyozta, igyekeznek mindent az új előírások alapján elkészíttetni, lényegében ők így készülnek fel a változásokra.
- Nagyjából 8-10 százalékkal drágábbak lesznek a húskészítmények a magasabb hústartalom miatt, de finomabb és jobb minőségű étel kerül majd az asztalra - tette hozzá az ügyvezető.
A Magyar Kereskedelmi Szövetség nézőpontja
Vámos György, a Magyar Kereskedelmi Szövetség főtitkára az egyik országos napilapnak azt nyilatkozta az új szabályozásokkal kapcsolatban, hogy azoknál a termékeknél várható bizonyos drágulás, amelyek ma még az előírásoknál kevesebb alapanyagot tartalmaznak, és azt a gyártó legalább a minimális szintre emeli. A szakértő szerint azt viszont nehéz megmondani, hogy milyen arányban lökheti meg az árakat a változás, mert termékenként eltér az alapanyag költségének a súlya, ahol ez kisebb, ott az ár sem emelkedik jelentősen, ahol pedig ez a súly nagyobb, ott az árcédulán is megjelenhet a minőségi javulás. Nyilván az üzlet fajtájától is függ majd az árpolitika, hiszen a kis bolt, illetve a multi másként kalkulál, azonban egyik értékesítési csatornának sem érdeke, hogy eladhatatlan árakon kínálja az élelmiszereket.