Nitrátérzékeny területek: él a trágyázási tilalom

A szabályozás betartása egyrészt környezet- és természetvédelmi okokból fontos. A cél a felszín alatti vizek nitrátvegyületekkel való terhelésének megakadályozása. A nitrátfeldúsulás jelentős forrása a mezőgazdaság, konkrétabban az állattartás során keletkező szervestrágya, valamint a műtrágya növénytermesztés folyamán történő felhasználása, s ugyanígy valamennyi, szerves és szervetlen eredetű tápanyagot tartalmazó anyag termőföldbe és ezáltal a talajés rétegvizekbe való jutása. A növényeknek, a talajnak és az abban élő mikroorganizmusoknak hasznosak a tápanyagok, így a nitrogén is. Ám, ha hasznosulás nélkül áthaladnak a talajon, és a felszíni alatti vizekbe jutnak, akkor megemelkedik azok nitráttartalma, ezáltal romlik az egészséges ivóvízhez, öntözővízhez való hozzájutás lehetősége.

A tilalmi időszak betartása anyagi okokból sem mellékes: a szabály megszegése ugyanis pénzbeli szankciót von maga után. A kiszabott ún. nitrátszennyezési bírság mértéke a mulasztás, illetve az előírások megszegésének mértékétől függően 50 000–500 000 forint közötti összeg lehet. A gazdálkodók termőföldjük nitrátérzékenységi besorolását ellenőrizhetik a www.mepar.hu weboldalon, ahol helyrajzi szám, vagy blokkazonosító alapján tudnak rákeresni területükre, majd az ingatlanra kattintva a bal oldali listában jelenik meg, több tulajdonság mellett, a nitrátérzékenységi besorolás is. Az ellenőrzést érdemes rendszeresen elvégezni, ugyanis a területek besorolását négyévente felül kell vizsgálni, így egy terület nem nitrátérzékenyből átkerülhet a nitrátérzékeny kategóriába. Lényeges tudni még, hogy trágyának minősül minden olyan nitrogénvegyület, illetve egyéb olyan összetevőket tartalmazó anyag, amely a termesztett növények tápanyagellátását szolgálja, szolgálhatja. Így nemcsak az istállótrágya, hígtrágya vagy nitrogéntartalmú műtrágya kijuttatása minősül trágyázásnak, hanem pl. a komposzt, tisztított szennyvíz, biogázüzemi fermentált anyag, pálinkafőzdei cefremaradék is. A tilalmi időszakban ezeknek a kijuttatása is tilos.

A trágyázási tilalom mellett nem szabad elfelejtkezni a trágyatárolásra vonatkozó tilalomról sem. Az október 31. és február 15. közötti időszakban ugyanis mezőgazdasági művelés alatt álló táblán elszivárgás ellni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető, illetve nem tartható fenn. A tábla szélén tárolt istállótrágyát tehát már a tilalmi időszak előtt ki kell juttatni a területre. Az állattartó telepeken az istállótrágya-tároló kapacitásának elegendőnek kell lennie legalább 6 havi istállótrágya tárolására. Így, ha egy telep ennek megfelel, nem jelenthet gondot a trágyázási tilalmi időszak betartása.

A szabályozás betartásának hatóság általi ellenőrzésére több okból is sor kerülhet. Maga a trágyázás egy panaszbejelentés kivizsgálása során tetten érhető, a mezőgazdasági támogatást igénylőket érintő ellenőrzések során pedig a gazdálkodási napló alapján lehet a szabály betartását ellenőrizni. A hatóság bármely gazdálkodónál vizsgálhatja az előírás betartását.

A szabályozásról bővebb információk olvashatók az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben, valamint a 27/2006. (II. 7.) Kormányrendeletben.