Munkaerőpiaci szempontból hátrányosabb helyzetben lévő személyek támogatása

Általánosságban elmondható: a hátrányosabb helyzetű csoportok elhelyezkedése és foglalkoztatása többszörösen nehezebb az olyan személyekénél, akik munkaerőpiaci jellemzőik alapján előnyösebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Bár sok esetben alapvetően a legnagyobb hátrányt az alacsony iskolai végzettség jelenti, a támogathatóságuk szempontjából több hátrányt jelentő ismérv is felsorolható. Szükséges az állami beavatkozás és segítségnyújtás ahhoz, hogy hátrányuk csökkenthető legyen, ugyanakkor kiemelt helyzetük motivációt jelentsen az érintettek számára is a munkaerőpiaci tartós bennmaradáshoz. A fentieket figyelembe véve két különböző támogatás is elérhető ezen személyek foglalkoztatása érdekében. E két támogatási formáról ad tájékoztatást a Fejér Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztálya.

Ha súlyos a helyzet

Az egyik elérhető támogatás a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatását elősegítő támogatás, amelynek jogszabályi alapját a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló 100/2021. (II. 27.) kormányrendelet 32-33. §-a képezi.

A támogatás szempontjából súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló olyan személy, aki legalább 24 hónapja regisztrált álláskereső; vagy legalább 12 hónapja regisztrált álláskereső és 15 és 24 év közötti életkorú vagy alapfokú iskolai végzettségű vagy 50 éven felüli személy vagy egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt.

A támogatás abból a szempontból egyedi, hogy e támogatáson belül mind a munkáltató, mind a munkavállaló támogatásban részesül: a foglalkoztató vissza nem térítendő bértámogatásban részesül a jogviszony első négy hónapjára, arra tekintettel, hogy súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalót foglalkoztat. A támogatás a munkavállaló bére 50 százalékának megfelelő mértékben, de havonta legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 150 százalékának megfelelő összegben állapítható meg. A 4 hónap támogatást 2 hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettség követi, amely időszakban a munkáltató már nem részesül bértámogatásban.

A foglalkoztatási jogviszonyt létesítő súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló pedig a jogviszony első hat hónapjára munkavállalást ösztönző támogatásként bérkiegészítésben részesül. A munkavállalást ösztönző támogatás mértéke havonta a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékának megfelelő összeg.

A támogatás szempontjából lényeges továbbá, hogy az a foglalkoztató, aki ezen célcsoporti személy foglalkoztatását tervezi, a támogatással érintett munkavállaló felvételével a munkavállalói létszám nettó növekedését kell eredményezze az előző 12 hónap átlagához viszonyítva.

A www.munka.hu honlapon közzétett kérelmet legkésőbb a jogviszony létesítésének napjáig szükséges benyújtani az álláskereső lakóhelye vagy tartózkodási helye, a foglalkoztatott lakóhelye vagy tartózkodási helye vagy a foglalkoztató székhelye/telephelye vagy a munkavégzés helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervhez. Elektronikus ügyintézésre kötelezettek, illetve nem kötelezettek, de elektronikus ügyintézési formát választók esetében a nyomtatványokat elektronikus aláírással, időbélyegzővel ellátva kell beküldeni. A támogatásról bővebben a munka.hu honlapon a „Tartósan álláskeresők komplex elhelyezkedési támogatása” panelre kattintva, az ott található Hirdetményben lehet olvasni.

Közfoglalkoztatottaknak

A másik elérhető támogatás a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatása.

Ezzel a támogatással az alapvető cél az, hogy növelni lehessen a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra visszalépők arányát.

A közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásáról szóló 328/2015. (XI. 10.) kormányrendelet 1. §-a határozza meg, ki lehet jogosult az elhelyezkedési juttatásra. A jogszabály figyelembevételével azon közfoglalkoztatott igényelheti az elhelyezkedési juttatást, aki legalább egy hónapja közfoglalkoztatásban vesz részt és a közfoglalkoztatási jogviszonya azért szűnik meg az előírt határidőn belül, mert a versenyszférában helyezkedik el. További feltétel, hogy az egyén a kérelem benyújtását megelőző két éven belül legalább 180 napig közfoglalkoztatásban vett részt. A feltételek közül mindkét pontnak együttesen teljesülnie kell ahhoz, hogy a közfoglalkoztatott igényelhesse az elhelyezkedési juttatást. Fontos, hogy a legalább 180 napos közfoglalkoztatási időszakba beleszámít az egyén folyamatban lévő közfoglalkoztatása is.

A kormányrendelet értelmében versenyszférának minősül a közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság; a szövetkezet (kivéve iskolaszövetkezet), az alapítvány, az egyesület, az egyéni vállalkozó, egyéni cég, a mezőgazdasági őstermelő, a vízi társulat, az erdőgazdálkodó. Ez az információ azért lényeges, mert a közfoglalkoztatásból kilépő egyén csak akkor jogosult az elhelyezkedési juttatásra, ha a fent megjelölt munkáltató valamelyikével létesít munkaviszonyt.

Összegek, határidők

Az elhelyezkedési juttatás összege megegyezik a kérelem benyújtásának időpontjában érvényes foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak, a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnését követő naptól addig az időpontig tartó időtartamra számított összegének kétszeresével, ameddig a közfoglalkoztatási jogviszony – munkaviszony létesítése hiányában – fennállt volna. A kérelmet a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnésétől számított 30 napon belül kell benyújtani.

Szükséges feltétel az is, hogy az egyén a járási hivatal foglalkoztatási osztálya közvetítésével vagy anélkül létesítsen munkaviszonyt, amely jogviszony lehet határozatlan idejű vagy legalább egy évre szóló határozott idejű munkaviszony.

Az elhelyezkedési juttatás további feltétele, hogy a fent meghatározott munkaviszonyban a munkaidő elérje a legalább napi hat, megváltozott munkaképességű személy esetében a legalább napi négy órát, és a munkaviszony – legalább olyan időtartamig – folyamatosan fennálljon, ameddig a közfoglalkoztatási jogviszony munkaviszony létesítése hiányában fennállt volna.

Az elhelyezkedési juttatás a támogatási időtartam lejártát követő 2 évig ismételten nem igényelhető, kivéve a mezőgazdasági idénymunkában részt vevő közfoglalkoztatottak támogatását.

Elhelyezkedési juttatás a mezőgazdasági idénymunka idejére is igényelhető. A fentebb hivatkozott kormányrendelet értelmében elhelyezkedési juttatásra az a közfoglalkoztatott is jogosult, aki legalább egy hónapja fennálló közfoglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezik, és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 2. § 1. pontja szerinti mezőgazdasági idénymunkában egy hónapon belül legalább 14 napig részt vesz.

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény értelmében a közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt legalább 3 nap, legfeljebb 120 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt kíván létesíteni. Az elhelyezkedési juttatás e formájánál fontos: csak a mezőgazdasági idénymunkában töltött foglalkozás után igényelhető a speciális elhelyezkedési juttatás. Tehát egy hónapon belül legalább 14 napig részt kell venni az idénymunkában, hogy támogatást igényelhessen az ügyfél. Amennyiben a fenti feltételek teljesülnek, úgy napi kétezer forint összegű elhelyezkedési juttatásra jogosult. A kérelmet az idénymunka lejártát követően kell beadni; legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre.

A kérelem esetében a kérelmező lakóhelye/tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv – ez esetben a járási hivatal foglalkoztatási osztálya – jogosult eljárni.

A támogatásról az nfsz. munka.hu/tart/allaskeresok címen olvashatnak. Kérdéseikkel forduljanak a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerint illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályához!