A NATO-bombázás áldozataira emlékeztek Belgrádban

A NATO-gépek 1999. április 23-án hajnalban mértek légi csapást a város központjában lévő épületre, amelyben akkor is 24 órás, folyamatos munka folyt. Az észak-atlanti szövetség brüsszeli főparancsnoksága azzal indokolta a támadást, hogy a szerb rádió és televízió (RTS) folyamatosan háborús propagandát végzett, s ezzel egyik előidézőjévé vált a kilencvenes évek etnikai alapú balkáni vérontásának.
Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet ezzel szemben csütörtökön Belgrádban közzétett nyilatkozatában "háborús bűnnek" minősítette a polgári intézmény elleni szándékos támadást. "Ha a NATO-ban valóban őszintén gondolták, hogy a szerb rádió és televízió célponttá tétele jogos, a támadás akkor is aránytalanul súlyos volt, s ezért háborús bűncselekmény" - áll az MTI belgrádi tudósítója, Fazekas László által ismertetett nyilatkozatban.
Az Amnesty International arra is rámutatott, hogy a NATO - bár megtehette volna - nem figyelmeztetett a készülő támadásra, holott főparancsnokságán nagyon jól tudták, hogy a légi csapás idején sok civil lesz az épületben.
A bécsi székhelyű Délkelet-európai Médiaszervezet (SEEMO) csütörtöki közleményében felszólította a NATO-t, hogy tegyen lehetővé független vizsgálatot a "sajtóorgánum elleni példátlan támadás" ügyében. A közlemény idézte a szakmai szervezet főtitkárát, Oliver Vujovicot, aki úgy vélte: jóllehet a (korabeli) szerb állami médiában egyesek a háborús propagandaeszközt láttak, ez nem használható fel érvként annak igazolására, hogy az RTS-székház "törvényes célpont" lett volna. A SEEMO arra buzdította a NATO-t, hogy ismerje el, hiba volt a tévészékház célponttá történő kiválasztása.
Az áldozatok hozzátartozói és kollégái az akkori belgrádi hatóságok felelősségéről beszéltek a rádió és tv székháza előtti emlékhelyen tartott megemlékezésen. Azzal vádolják őket, hogy - mivel propagandacélokra akarták felhasználni a civilek halálát - nem ürítették ki az épületet, pedig tudtak róla, hogy a rádió és televízió székházát a NATO repülőgépei támadni fogják.
Ahogy arra a belgrádi sajtó emlékeztetett, az eset kapcsán egyetlen felelősségre vonás történt: 2002-ben Dragoljub Milanovicot, a szerb rádió és televíziónak a támadás idején hivatalban volt igazgatóját tíz év börtönre ítélték azzal a váddal, hogy - a jugoszláv kormány utasításait figyelmen kívül hagyva - nem költöztette biztonságosabb helyre az intézmény személyzetét és technikai eszközeit.

MTI