Dél-Korea megszakítja kereskedelmi kapcsolatait Észak-Koreával

Az államfő azt is közölte a nemzethez intézett beszédében, hogy az ország a jövőben azonnal élni fog önvédelmi jogával egy újabb észak-koreai provokáció esetén. Az államfő "katonai támadásnak" nevezte a Cshonan korvett március végi elsüllyesztését, amelyet a nemzetközi vizsgálatok szerint egy észak-koreai torpedó okozott. Hozzátette: Szöul ezentúl csak a keszongi projektet és az észak-koreai gyerekeket segítő humanitárius programjának minimális szintjét tartja fenn, egyébként leállít mindenféle együttműködést északi szomszédjával. Ezenkívül nem engedélyezik, hogy észak-koreai hajók dél-koreai felségvizeken közlekedjenek.
Ri Mjong Bak hangsúlyozta, hogy Phenjant meg kell büntetni, és Szöul szorgalmazni fogja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadjon el szankciókat a kommunista rezsim ellen.
 Beszédében emlékeztetett a korábbi észak-koreai támadásokra, köztük egy utasszállító repülőgép elleni merényletre, amely 115 emberéletet követelt 1987-ben. "Újra és újra toleráltuk Észak-Korea brutalitását, de csak azért, mert nagyon szerettük volna, hogy béke honoljon a Koreai-félszigeten" - mondta az államfő. "A helyzet azonban most más. Észak-Koreának meg kell fizetnie provokatív lépéseiért."
Eközben a Pekingben tartózkodó Hillary Clinton amerikai külügyminiszter arra kérte Kínát, hogy működjön együtt az Egyesült Államokkal a hadihajó elsüllyesztésére adandó válaszlépés kialakításában. Clinton leszögezte: Phenjant felelősségre kell vonni az ügyben.
 A Cshonan március 26-án süllyedt el a Sárga-tengeren, nem messze az észak-koreai tengeri határtól. Negyvenhat dél-koreai tengerész veszett a tengerbe.
Észak-Korea azt állítja, hogy "meghamisították" az ellene szóló bizonyítékokat, és háborúval fenyegetőzik.