Medvegyev nemzetközi egyezményt javasolt a nukleáris biztonság megerősítésére

Az orosz elnök közölte, hogy olyan intézkedésekre gondol, amelyekkel meg lehet akadályozni a globális következményekkel járó nukleáris katasztrófákat. Bejelentette, hogy  Oroszország a G8-as országcsoport májusi csúcsértekezletén olyan konkrét intézkedéstervezetet terjeszt elő, amely az atomerőművek biztonságos üzemeltetésének a megerősítését célozza.
Pontosan negyedszázaddal a katasztrófa után, közép-európai idő szerint 0.23-kor az atomerőmű harangjának 25 ütése emlékeztetett Ukrajnában a gyászos esemény évfordulójára. Hagyományosan minden évben harangkongatással emlékeznek a katasztrófa áldozatainak ezreire az évfordulón.

Medvegyev ukrán hivatali kollégájával, Viktor Janukoviccsal Csernobil egyik parkjában elhelyezte annak az emlékműnek az alapkövét, amelyet a mentésben, illetve a katasztrófa következményeinek felszámolásában részt vevő "likvidátorok" tiszteletére emelnek. Az emlékművet december 14-én leplezik le, azon a napon amikor - 1986-ban - az akkori szovjet kormány bejelentette, hogy "felszámolták" a nukleáris baleset következményeit.
A két államfő ezt megelőzően részt vett azon a szertartáson, amelyet Kirill pátriárka, orosz ortodox egyházfő vezetett a Szent Illés-székesegyházban. Ez a székesegyház az egyetlen ma is működő a katasztrófa sújtotta területen lévő húsz templom közül. A székesegyházban is komoly károk keletkeztek, de a katasztrófa óta felújították. Az istentiszteleten jelen voltak az ukrán és a fehérorosz ortodox egyházak, valamint a sugárzás övezetében lévő egyházmegyék vezetői is, valamint több száz hívő, köztük sok egykori csernobili munkás, kezükben gyertyával és virággal.
Hozzávetőleg 180 milliárd dolláros kárt okozott Ukrajnának a csernobili atomerőmű-katasztrófa - hangsúlyozta Mikola Azarov ukrán miniszterelnök az évforduló alkalmából az ország polgáraihoz intézett üzenetében.

Mint elmondta, Ukrajna az elmúlt 25 évben, a gazdasági nehézségek ellenére önállóan finanszírozta a tragédia következményeinek felszámolását, s olyan év is volt, amikor az erre elkülönített összeg elérte a költségvetés 10 százalékát. "Csak most (...) a Kijevben tartott donorkonferencián adott össze a nemzetközi közösség 550 millió eurót a sérült reaktort lefedő új, biztonságosabb szarkofág építésére" - fűzte hozzá Azarov.
Viktor Janukovics az évfordulóra kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a csernobili katasztrófa az egész világnak kihívást jelentett, és erre a kihívásra csak összefogva lehet megfelelő választ adni. "Ukrajnát sokáig magára hagyták ezzel a szerencsétlenséggel, de szerencsére már nem vagyunk egyedül" - olvasható a nyilatkozatban. Az ukrán elnök szerint Ukrajnának még több pénzre - a donorkonferencián megajánlott 550 millió eurón túl további 300 millió dollárra van szüksége az új szarkofág megépítéséhez. 
Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök az Orosz Csernobil Szövetségnek küldött táviratában megállapította, hogy a csernobili atomerőmű balesete az egyik legsúlyosabb műszaki katasztrófa volt, és tanulsággá vált az egész emberiség számára. Szavai szerint a történtek rákényszerítették a világot az atomenergiával kapcsolatos biztonsági követelmények komoly felülvizsgálatára.
 Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke Brüsszelben közzétett nyilatkozatában azt írta, hogy a csernobili atomkatasztrófa lecke is volt, amely a megelőzés, az átláthatóság és a gondosabb felügyelet fontosságára hívta fel a figyelmet. Buzek szerint a katasztrófára adott válasz az elmúlt évtizedekben a hatékony nemzetközi együttműködés példájává is vált. Buzek sürgette, hogy a nemzetközi közösség tartsa fenn erőfeszítéseit és anyagi támogatását a biztonságot és az újjáépítést szolgáló további munka segítésére.
 A japán kormány a csernobili és a fukusimai nukleáris katasztrófa eltérő jellegét hangsúlyozta. Edano Jukio kormányszóvivő rámutatott, hogy a Fukusimában kibocsátott radioaktivitás mennyisége mintegy a tizede a csernobilinek. Mindamellett megjegyezte, hogy Japán a fukusimai baleset következményeinek felszámolásában felhasználja a csernobili tapasztalatokat.
A csernobili és a fukusimai atomkatasztrófa tanulságainak levonását sürgette a német kormány, és hasonló állásfoglalásokat tettek közzé kedden a legnagyobb németországi egyházak vezetői is. Norbert Röttgen környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta: a csernobili tragédia bizonyítja, hogy az emberi mulasztások növelik az atomenergia és az atomerőművek alkalmazásának kockázatát. Kijelentette, hogy a fukusimai katasztrófa nyomán szükségessé vált a németországi atomerőművek biztonságának újraértékelése, a kockázati tényezők megvizsgálása. 
A csernobili atomkatasztrófa évfordulóján Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára New Yorkban megkondította a világszervezet békeharangját.
Huszonöt éve, 1986. április 26-án következett be az ukrajnai Csernobil közelében a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége. A Kijevtől 130 kilométerre épült erőműben negyedszázaddal ezelőtt, helyi idő szerint hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktorát két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után. Becslések szerint a katasztrófa következményei miatt elhunytak száma tízezer és több mint százezer között mozog.