Szeptember 11. - Blair: nyerésre állunk az ideák küzdelmében

A volt brit miniszterelnök, aki a 2001. szeptember 11-ei merényletsorozat idején a Munkáspárt vezette akkori brit kormány élén állt, a BBC rádiónak és a televíziónak is adott interjút a tizedik évforduló alkalmából.
A rádióinterjúban - arra a riporteri felvetésre, hogy az iraki invázió és Szaddám Huszein volt iraki elnök eltávolítása Irán befolyását növelte a térségben - Blair úgy fogalmazott: az iráni rezsim befolyásának terjedésére "nem lehetett Szaddám Huszein (hatalomban tartása) a válasz ... ugyanúgy, ahogy az afganisztáni szovjet jelenlétre sem a tálibok jelentették a választ".
 Blair szerint azonban szükség esetén fel kell készülni "erő alkalmazására" annak megakadályozása végett, hogy Irán katonai célú nukleáris kapacitást fejlesszen ki.
Arra a kérdésre, hogy pontosan milyen erő alkalmazására gondol, a volt brit kormányfő először kitérően csak annyit mondott, hogy ez "nyitott kérdés". Amikor azonban a riporter azt kérdezte tőle, hogy elképzelhetőnek tartja-e a katonai inváziót Irán ellen, Blair kijelentette: közvetlen invázióra nem gondol, ám szerinte a katonai erő alkalmazását nem lehet kizárni abban az esetben, ha Irán "a nemzetközi közösséggel szembeni kötelezettségeit megsértve" folytatja nukleáris fegyverek kifejlesztését.
 A BBC televíziónak ugyancsak szombaton adott interjúban Blair kijelentette: a szélsőséggel szembeni küzdelem "nemzedéknyi időt" vesz igénybe, sok különböző dimenziója van, kiterjedését tekintve pedig globális. A munkáspárti politikus szerint a szélsőséggel szemben lehet "kemény és puha erőt" alkalmazni, a legjobb válasz azonban az, hogy "a mi ideáink jobbak". Ebben az értelemben a jelenlegi küzdelem nagyon hasonlatos "a forradalmi kommunizmus" elleni harchoz. Blair szerint a forradalmi kommunizmus is végső soron azért "porladt el, mert az ő ideáiknál jobbakat állítottunk szembe velük".
Blair a BBC tévének adott interjúban felfedte: az amerikai terrormerényletek után egy ízben nagyon közel járt ahhoz, hogy kiadja a parancsot egy utasszállító repülőgép lelövésére a brit légtérben, miután a gép nem válaszolt a repülésirányítók utasításaira.
A volt kormányfő nem árulta el, hogy ez pontosan mikor történt, és azt sem, hogy a repülőgép milyen nemzetiségű volt. Elmondta ugyanakkor, hogy a brit légierő harci gépei már készültségben várták a felszállási parancsot, és ő már személyesen a műveletet irányító katonai parancsnokkal állt kapcsolatban. A legnagyobb valószínűsége annak volt, hogy csak valamilyen műszaki hibáról van szó, de "mi van, ha nem?" - idézte fel Blair az akkori dilemmát.
Arra a riporteri kérdésre, hogy végső soron kiadta volna-e a parancsot a repülőgép lelövésére, a politikus úgy válaszolt: "nem tudom ... mindenesetre az első olyan küszöbön, amely után meg kellett volna hoznom ezt a döntést, már túljutottunk, de nyilvánvaló okokból igyekeztem addig halogatni, ameddig csak lehetett". Végül kiderült, hogy a repülőgép nem jelentett fenyegetést.

Obama szerint az Egyesült Államok erősebb, mint tíz éve

Az Egyesült Államok tíz évvel a szeptember 11-ei tragédia után erősebb, s az amerikaiakat nem rettentik meg a biztonságukat érő ismételt fenyegetések - jelentette ki a rádióban elhangzó és interneten is közzétett szokásos heti üzenetében szombaton Barack Obama amerikai elnök.  "Hála katonáink és hírszerzőink, jogalkalmazóink és belföldi biztonsági szakembereink erőfeszítéseinek, kétségtelen, hogy Amerika ma erősebb, és az al-Kaida úton van a megsemmisülés felé" - fogalmazott az elnök.
Obama szólt arról, hogy terrorcsoportok ezután is célba fogják venni az Egyesült Államokat. "Elszánt ellenséggel állunk szemben, és senki se higgye, hogy nem akar majd újból lecsapni ránk. De mi éberek maradunk. Minden tőlünk telhetőt elkövetünk azért, hogy megvédjük népünket, és bármi próbáljon is utunkba állni, lendülettel teli nemzetként tovább haladunk utunkon" - mondta az amerikai államfő.

Gerhard Schröder a "korlátlan szolidaritásról"

Az Egyesült Államokkal való "korlátlan szolidaritást" emelte ki a tíz évvel ezelőtti New York-i és washingtoni terrortámadásokra visszaemlékezve Gerhard Schröder akkori német kancellár. A volt kancellár - aki annak idején egy szociáldemokrata-zöld kormány élén állt - a Die Welt című lap szombati számában megjelent interjújában felidézte: George Bush elnököt közvetlenül a terrortámadások után biztosította arról, hogy a német nép az Egyesült Államok mellett áll. 
 Schröder visszaemlékezett arra, hogy üzenetében "korlátlan szolidaritást" említett. Mindezzel arra kívánt utalni, hogy Németország katonai lépésekkel is számol, és - amennyiben a jogi feltételek adottak - kész részt venni ezekben az intézkedésekben - mondta el a volt kancellár, hozzátéve: kormánya jelezni akarta, hogy országa a NATO alapokmányának megfelelően és az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése esetén kész közreműködni egy afganisztáni katonai intervencióban. Gerhard Schröder szerint a Bundestagban és a sajtóban is nagy vita folyt arról, hogy ez milyen formában történjék. Felmerült a Németországban lévő amerikai taktikai atomfegyverek esetleges bevetése is, ehhez azonban kormánya soha nem adta volna beleegyezését - emlékezett vissza az egykori kancellár.
Az Egyesült Államok 2001 októberében indította meg az Afganisztán elleni háborút, Schröder pedig november 8-án kérte a kormányt, illetve a parlamentet a német katonák részvételének engedélyezésére. A volt kancellár szerint a szolidaritás szükségességében teljes volt az egyetértés az akkori kormánypártok és az ellenzék között, a részvétel formáit illetően azonban - még a kormánypárti padsorokban is - erős nézeteltérések voltak. Gerhard Schröder ennek nyomán határozta el, hogy a katonai közreműködés kérdését egyben bizalmi szavazássá változtatja. "Ha a kormánykoalíció nem állt volna ki nagy többségben a részvétel mögött, új választásokra került volna sor" - mondta Schröder.
Az egykori kancellár kijelentette: nem értett egyet védelmi minisztere, az ugyancsak szociáldemokrata Peter Struck azon, a közreműködést magyarázni igyekvő kijelentésével, amely szerint Németország szabadságát a Hindukusnál kell megvédeni. Schröder szerint a német részvételnek csakis egy indoka volt, mégpedig a szövetségesi szolidaritás. 
Ez a szolidaritás - tűnt ki a volt kancellár visszaemlékezéseiből - azonban Irakra már egyáltalán nem terjedt ki. Hamar bebizonyosodott, hogy nem felelnek meg a valóságnak azok az állítások, amelyek szerint az al-Kaida Irakban is aktív - mondta Gerhard Schröder, utalva arra: hamis információ volt az is, hogy az országban tömegpusztító fegyverek vannak. Ezt követően hangzott el az a "híressé" vált kijelentése, amely szerint "Németország kalandokban soha nem vesz részt".

Berlin és egész Németország szeptember 11-re emlékezik vasárnap

Egyperces csenddel, istentiszteletekkel, békemenetekkel és egy nagyszabású nemzetközi béketalálkozóval emlékezik Berlin és egész Németország vasárnap az Egyesült Államok ellen 2001 szeptember 11-én végrehajtott terrortámadások 10. évfordulójára.

A Berlini Amerikai Egyház nevű ökumenikus és nemzetközi gyülekezet templomában Christian Wulff államfő részvételével ökumenikus istentiszteletet tartanak. Pontosan 14 óra 46 perckor Berlin egyperces néma csenddel emlékezik a terrortámadások áldozataira. Tíz évvel ezelőtt ebben az időpontban ütközött az első repülőgép a New York-i Világkereskedelmi Központ északi tornyába.
 Mintegy 60 ország több mint 400 politikai és vallási képviselője vesz részt azon a nemzetközi béketalálkozón, amelyet vasárnaptól Münchenben rendeznek. A háromnapos találkozó szervezője a Szent Egyed Közösség nevű katolikus mozgalom. A szegényeket és az elesetteket segítő, a népek közötti megértést és megbékélést elősegítését célul kitűző mozgalom alapítója, az olasz Andrea Riccardi két évvel ezelőtt az egyik legtekintélyesebb nemzetközi békedíj, az aacheni Károly-díj kitüntetettje volt.
 Az együttélés jegyében szervezett, a terrorizmus ellen tiltakozó találkozóra több ezer különböző vallású hívőt várnak. A házigazda Reinhard Marx bíboros, münchen-freisingi érsek, és a szónokok között lesz Angela Merkel kancellár is.
A találkozón felolvassák XVI. Benedek pápa üzenetét. A katolikus egyházfő szeptember utolsó hetében tesz látogatást Németországban.

A pápa elutasította az Isten nevében elkövetett erőszakot

XVI. Benedek pápa elutasította az Isten nevében elkövetett erőszakot abban az üzenetben, amelyet a 2001. szeptember 11-ei Amerika-ellenes terrortámadások tizedik évfordulóján küldött Timothy Dolan New York-i érseknek, az amerikai püspöki konferencia vezetőjének.  A pápa azt írta, hogy imádkozik a brutális támadás sok ezer ártatlan áldozatáért, és reményét fejezte ki, hogy családjaik megnyugvást találnak.
XVI. Benedek szerint "újból, egyértelműen le kell szögezni, hogy soha semmilyen körülmény sem igazolhat terrorista cselekményeket". 
A katolikus egyházfő az igazság iránti nagyobb elkötelezettségre, s "a szolidaritás globális kultúrájának" ápolására szólított fel annak érdekében, hogy a világ megszabadulhasson azoktól a bajoktól, amelyek a tíz évvel ezelőttihez hasonló erőszakos cselekedeteket idéznek elő.

OLDALTÖRÉS: A terrortámadás New York-i múzeumának dilemmái

A terrortámadás New York-i múzeumának dilemmái

 A 2001. szeptember 11-i terrortámadás színhelyén létesülő múzeum és emlékhely kurátorainak gondosan mérlegelniük kellett, hogyan egyeztessék össze a történelmi és a kegyeleti meggondolásokat.

A terrortámadás New York-i múzeumának dilemmái

 A 2001. szeptember 11-i terrortámadás színhelyén létesülő múzeum és emlékhely kurátorainak gondosan mérlegelniük kellett, hogyan egyeztessék össze a történelmi és a kegyeleti meggondolásokat.

A terrortámadás New York-i múzeumának dilemmái

 A 2001. szeptember 11-i terrortámadás színhelyén létesülő múzeum és emlékhely kurátorainak gondosan mérlegelniük kellett, hogyan egyeztessék össze a történelmi és a kegyeleti meggondolásokat.

 "Nem célunk, hogy traumát okozzunk a látogatóknak" - mondta a Reutersnek Alice Greenwald, aki a pusztulás egykori központjában, a Ground Zero mélyén, a terrortámadás 2012. szeptember 11-én esedékes 11. évfordulóján megnyíló 9/11 Memorial Museum igazgatója. "A támadás emlékei, ez egy dolog, de itt egy emberi történetet is el kell mondanunk" - tette hozzá.
Az anyagnak azt a részét, amely a leginkább megrázó, nem a központi kiállítási térben fogják elhelyezni, hanem külön benyílókban. Így lehetőséget biztosítanak a látogatóknak arra, hogy maguk döntsenek arról, látni-hallgatni akarják-e vagy sem. Ezekben a szögletekben mutatják be például azokat a felvételeket, amelyeken a kigyulladt két toronyból kiesett vagy leugrott emberek halálos zuhanása látható. Ugyanott hallgatható meg a hangfelvétel, amelyen az egyik eltérített utasszállító gép légikisasszonya "közvetíti" az utolsó pillanatig tárgyilagosan és fegyelmezetten a véres akció részleteit.
 A kurátorok számára nehéz döntést jelentett, hogy bemutassák-e, és ha igen, hogyan prezentálják az ilyen dokumentumokat, amelyek egyes áldozatok életének drámai végét örökítették meg. Arra kellett megtalálniuk az érzékeny választ, hogy miként tiszteleghetnek a csaknem háromezer áldozat emléke előtt anélkül, hogy azzal még több fájdalmat okoznának az élőknek. Ez gyakori probléma azok számára, akik háborúkról és atrocitásokról emlékeznek meg.
 "Ez nem egyszerűen történelmi múzeum, hanem egyben emlékhely is, így valamennyien feszültséget érzünk, amikor azt kell meghatároznunk, hogy a dokumentálás vagy a tiszteletadás az előbbre való" - mondta Greenwald asszony a múzeum irodájában, amelyből figyelemmel lehet követni a Ground Zero alatt hét szinten berendezendő múzeum építését. Az igazgató e téren már komoly gyakorlattal rendelkezik: csaknem két évtizeden át részt vett a II. világháborús náci népirtásnak szentelt washingtoni Holokauszt-múzeum anyagának összeállításában.
Ő és kollégái jól tudják, hogy a látogatókat 9/11 számos dokumentuma sokkolhatja. Ilyen hatást válthatnak ki az áldozatok utolsó pillanatait megörökítő emlékek mellett a 19 terroristát ábrázoló fényképek is, még akkor is, ha mint bűnözőket mutatják be őket. Ám kihagyni ezeket a részleteket - mondja Greenwald - komoly hiba lenne. "Szeptember 11. történetének egyik sajátossága az, hogy ha mindezt kihagynánk, akkor nem mondanánk el a történetet".
Mindazonáltal, amikor a kurátorok eldöntötték, hogy a hangfelvételek közül melyiket vegyék be a kiállítás anyagába, a segélyközpontba érkezett hívások közül félretették a legnyomasztóbbakat. "Ezek is egyfajta emberi maradványt képeznek. Egyetlen olyan dokumentumot sem foglaltunk bele az anyagba, amely azt a benyomást kelthetné, hogy olyan pillanatról számolunk be, amely csak az érintett személyre tartozik" - hangoztatta a múzeum igazgatója.
Ezek helyett a kurátorok a családok beleegyezésével azokat a felvételeket választották, amelyek azt mutatták be, milyen rendkívüli helytállást tanúsított számos olyan ember, aki a terrortámadás áldozatává vált. Ezek között volt az American Airlines 11-es járatának stewardesse, Betty Ong, ahogy hangján uralkodva, pontosan és tárgyilagosan beszámolt a földön lévő kollégáinak a véres gépeltérítés részleteiről egészen addig a pillanatig, amíg a gép be nem csapódott az északi ikertoronyba.
A múzeum sok száz tárgyat és emléket szerzett meg, amelyek korábban az áldozatok, a segítők vagy az elsősegélyt nyújtók birtokában voltak. Külön emlékhelyet szenteltek szeptember 11. és az ikertornyok elleni 1993-as bombamerénylet összesen 2982 halálos áldozatának. A múzeum kijáratánál a látogatók elhaladnak az ikertornyok maradványainál létesülő mesterséges vízesés előtt. A zuhatagot bronztáblák veszik körül, amelyekre felvésték az áldozatok nevét. 
"Minden egyes szívszorító történetre tíz másik jut, amely az emberek jóságáról szól" - mondta el az igazgató. "A múzeumból távozóknak lesz miről elgondolkodniuk."