Mitől „robbantott” A lovasíjász? - Kaszás Géza szerint a kritika nem számít, az emberek ráismertek az identitásukra

A Barátság moziban nemrég közönségtalálkozót szerveztek A lovasíjász című dokumentumfilm kapcsán. Az érdeklődők a film rendezőjétől, Kaszás Gézától tudhatták meg a Kassai Lajos világhírű lovasíjászt bemutató mű kulisszatitkait, majd vetítés következett.

Kaszás Géza még az est előtt beszélt nekünk arról, mi volt az, ami a film létrehozására ösztönözte.

- A köztévében ment egy lovas sportokkal, lovaglással foglalkozó magazin, ennek egyik adása Kassai Lajosról szólt. Ekkor kerestem fel őt először a stábbal a Kaposmérő melletti völgyben, ahol kialakította a lovasíjász központot. Ez a 15 hektárnyi terület valami egészen elképesztő hely, már ott felvetődött a hosszabb film ötlete. Lajos is úgy gondolta, hogy jobb lenne átfogóbban bemutatni, mivel foglalkozik, így elindult egy nagyon hosszú munkafolyamat. Rám óriási hatással volt mindez, teljes szellemi és fizikai erőfeszítést kívánt. Lajos nagyfokú profizmussal vett részt a forgatáson, én pedig kezdetben inkább ismerkedtem, aztán döntéseket kellett hoznom a film kapcsán, és ez a munka összességében megváltoztatta az életemet – fejtette ki a rendező, aki úgy érzi: a végeredmény olyan lett, amilyet akart. Ilyen sodrású, energiájú, tartalmú filmet akart. Már a forgatás elején elhatározta: a technikát bemutató részeken túl  nem állít be jeleneteket. A gondolatmenetek, a Kassai-iskola mindennapjaiból kiragadott részletek nem a film kedvéért készültek, hanem azok egyébként is így működnek a völgyben. Ők pedig próbáltak alkalmazkodni, szinte észrevétlenül forgatni, s úgy érezték, hogy az ott élő és dolgozó emberek, sőt, állatok részéről elfogadás történt – tette hozzá Kaszás Géza.

A film már túl van a hetvenezres nézőszámon, ami itthon igen jó eredménynek számít. Kritikából viszont van ilyen is, olyan is: például a képi világot, a technikai megoldásokat dicsérő, a tartalmat elmarasztaló. Kaszás Géza ennek kapcsán megjegyezte: a kritika nem számít. Ugyan tud hatni a nézőkre, ám ha jó egy film, akkor az úgy terjed, mint a pestis. Ezzel a filmmel is ez történt – fogalmazott a rendező, aki hangsúlyozta: nem azért forgatták, hogy a műfajában nézőszámrekordot döntsön meg, hanem, mert úgy érezték, el kell készülnie.

- Kezdetben azt feltételeztem, hogy megnézi majd a lovasíjász társadalom, a rokonok, a lovak iránt érdeklődők, de ilyen nagy számú közönségre nem számítottam. A vizuális megoldások között egyébként semmi olyan nincs, ami más alkotásokban ne lenne megtalálható. Azt gondolom, hogy itt maga a téma - amit Kassai Lajos személyén keresztül boncolgatunk a filmben – „robbant". Az emberek ugyanis rá akarnak ismerni magukra, arra a kultúrára, identitásra, aminek a mai napig részesei. Mivel rengeteg a félremagyarázás, szeretnének már valamit biztosan tudni. Biztosat tudni arról, hogy azok az ősképek, amelyek bennük mozognak, valódiak.