2017.03.02. 15:05
A boldog békeidők hangulata - Kiállítás a Magyar Királyság virágkoráról
Székesfehérvár - Ó, azok a boldog békeidők! - hangzik el olykor még a mai nap is egyesek szájából. De melyek is voltak azok a boldog békeidők? És mi volt a jellemző arra a korra, hogyan éltek akkor az emberek? - erről ad képet egy tárlat.
A Gárdonyi Géza Művelődési Ház aktuális kiállítása segít választ adni a fenti kérdésekre. Az Azok a Boldog Békeidők! - A Magyar Királyság virágkora 1867-1914-ig című tárlaton amellett, hogy rövid történelmi áttekintést kaphatunk a korról, megismerkedhetünk az akkori divattal, beletekinthetünk a 19-20. század fordulóján kiadott könyvekbe, és a polgári, paraszti tárgykultúra néhány jellegzetes tárgyát is láthatjuk.
Közös gyűjtőszenvedély - balról Rajcsányi László és Baráth Károly a korra jellemző írógépekkel
Van például egy vetítőgép 1908-ból, amelyben a nagykőrösi Világmozgó mozi eredeti, első ilyen masináját tisztelhetjük. Látványos elem egy velocipéd, hatalmas első kerékkel - ez egy 1860-as évekbeli gyorsjárgány másolata. Bemutatnak még női, férfi és kisgyermek ruhát, bútorokat, érméket és paraszti tárgyakat is - és mindez csupán csak ízelítő a szépen összeállított kínálatból.
A március 15-éig nyitva tartó kiállítást Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója ajánlotta a közönség figyelmébe. Utalt rá: az említett korszak - a kiegyezéstől az első világháborúig - az ellentétei és minden hibája ellenére fönnmaradhatott úgy az emlékezetben, mint boldog békeidők. Ennek oka egyrészt, hogy 50 évig nem volt háború, másrészt az a gazdag szellemi, kulturális közeg, amelyről a kiállítás anyaga árulkodik. A mai kor emberének ezért azon is érdemes elgondolkodnia, hogy vajon a szellemi teljesítményünk, kultúránk felül tudja-e majd múlni azt az időszakot?
A megnyitó közönségét verklimuzsika is szórakoztatta
Fotó: Koppán Viktor
A kollekció két elkötelezett perkátai gyűjtőnek, Baráth Károlynak és Rajcsányi Lászlónak köszönhető. Mint megtudtuk tőlük: a történelem szeretete ösztönözte őket a gyűjtésre, a közönségnek pedig elsősorban azt akarják bemutatni - időrendi sorrend nélkül -, ami az ő szívüknek kedves a Monarchia korából. A tárgyak jó része családi örökség, némelyiket még a mai napig is használják. Ezeket egészítették ki különféle helyekről, akár cserével, akár vásárlással beszerzett darabokkal. Baráth Károly például elmesélte, hogy az első Verne-könyvet egy fehérvári antikváriumban vásárolta 14 forintért. Ettől kezdve kereste a régi könyveket, amelyek között megtalálható az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képekben című sorozat. László inkább a paraszti eszközöket gyűjtötte, ezek között látható egy ekevas, amely még Perkáta címerében is megjelenik.
Károly a tárlatot körbejárva mutatott érméket, Ferenc József-szobrot és egyebek mellett egy női íróasztalt is - mindezek történetét érzékelhetően szívesen osztotta meg a megnyitó közönségével.