Frissen Fejérből

2021.10.23. 13:00

A nappali menetjelző lámpák előnyeiről és hátrányairól

Több mint tíz éve lépett hatályba az Európai Unióban az a rendelet, amely az újonnan forgalomba helyezett, 3500 kilogrammot meg nem haladó össztömegű gépjárművek kötelező nappali kivilágítását írja elő. Olyan fényforrás szükséges ehhez, amely az előírt fényerővel, kizárólag nappali viszonyok között működik, és a gyújtás ráadásával aktivizálódik. Ennek kiemelten fontos célja a forgalomban részt vevő járművek kivilágítása a láthatóság érdekében. Ráadásul a ledtechnológia takarékos megoldást kínál.

Szijártó János

Az újabb autókon már kötelező tartozék a nappali menetfény, de sokan a régebbi gépkocsikba is beszereltetik

Fotó: Szijártó János / Veszprémi Napló

Erről Bogdán Vince tapolcai szerviztulajdonos beszélt lapunk érdeklődése nyomán. – Mivel az új autókon immár kötelező tartozék a nappali menetfény (daytime running light, röviden DRL), ezért érthető, hogy egyre többen szeretnének régebbi gépkocsijukra is. Természetesen megoldható az utólagos beszerelés, akár házilag is, de néhány dologgal tisztában kell lenni. Beszerelésnél például kapcsolási rajz nélkül nem sokra megy az amatőr, otthoni barkácsoló, és adódhatnak különböző technikai meglepetések is.

– Megeshet, elsősorban a nem ledtechnológiás eszközöknél, hogy a helyzetjelzőre kötött DRL megzavarja a hibakereső áramkört, és ilyenkor kétféle probléma is adódhat. Vagy be sem kapcsol a helyzetjelző, vagy tévesen izzóhibát jelez a rendszer. Az autóvillamossági szerelők szerint ugyan nem túlzottan bonyolult feladat egy-egy ilyen utólagos DRL-szett felszerelése, mi azonban azt mondjuk, hogy ne sajnáljuk a munkadíjat a profi, jó minőségű kivitelezésért, és bátran keressünk fel egy erre szakosodott műhelyt, ahol a beszerzés és a beépítés egyaránt könnyen megoldható – emelte ki a szakember.

Megjegyezte, az olcsó, házilagos barkácsmegoldások esetében előfordulhat, hogy a fényerő túl erős vagy éppen túl gyenge, és a szabályos elhelyezés sem sikerül. A leggyakrabban a bekötéssel van probléma, például az, amikor nem alszik ki automatikusan a tompított világítás felkapcsolása esetén a DRL.

Azt is megtudtuk, hogy a hatályos EU-előírás szerint az ilyen világítóeszközt minimum 25, maximum 150 centiméter magasan lehet elhelyezni, és a két lámpa között legalább 60 centiméteres távolságot kötelező tartani.

Az újabb autókon már kötelező tartozék a nappali menetfény, de sokan a régebbi gépkocsikba is beszereltetik
Fotó: Szijártó János / Veszprémi Napló

Ellenkező esetben a műszaki vizsgán kifogásolhatják a megoldást. Az is szabály, hogy a ködlámpa, a tompított, a távolsági fényszóró bekapcsolásakor a nappali menetfénynek ki kell kapcsolnia, vagy legalábbis halványabb fényerővel világítani.

– Sok autótulajdonos nincs tisztában vele – vagy egyszerűen nem érdekli –, hogy a nappali menetfény használatakor a hátsó lámpák nem világítanak, ami eső, hó, vihar esetén a rossz látási körülmények miatt elég balesetveszélyes lehet. Erre oda kell figyelni! Sajnos a DRL használata rossz beidegződés kialakulásához is vezethet, mivel az új autókban a motor indítását követően azonnal, automatikusan világítani kezd elöl a nappali menetfény, így a vezető könnyen megszokja ezt, és elfelejt lámpát kapcsolni. Ez sem veszélytelen dolog rossz látási körülmények között, szürkületben vagy éjszaka – hívta fel a figyelmet a lehetséges problémákra Bogdán Vince.

A nappali menetfények két fő kategóriájáról is említést tett a tapolcai szerviztulajdonos. – Az egyik az úgynevezett dekorációs gyöngysor, amely azonban illegális, mert nem rendelkezik E-minősítéssel, és emiatt a vizsgán előszeretettel (és jogosan) kötnek bele. A másik a bevizsgált DRL-készlet, amelyen megtalálható a karikába tett E betű, valamint az RL jelzés is. Egyre nagyobb az érdeklődés az eszközök iránt, így a közeljövőben szélesedhet a termékkínálat. Egyelőre még döntően az egyszerű, csíkszerű világítótestek kaphatók, amelyek esztétikus elhelyezése sokszor nehézséget okoz a formatervezett karosszérián. Jelenleg szerelésnél bevett gyakorlat a ködlámpa körüli rész vagy a hűtőrács alja.

– Az olcsó, ismeretlen márkájú termékek 5–12 ezer forintos ársávban mozognak, viszonylag tág minőségi szórással, így senki ne lepődjön meg, ha a vezetékek sarui leesnek, esetleg a rosszul szigetelt lámpatestek beáznak. Ennél sokkal elegánsabb megoldásokat kínálnak a speciális, lámpákra szakosodott márkák, de nyilván a szépségnek ára van, így ezeknél az eszközöknél már 35–50 ezer forint közötti összegekre lehet számítani – tette hozzá.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!