Várkutatás: a Csárdatemető helyén lehetett Úrhida vára

Van-e olyan történelmi forrásunk, amelyben említik az úrhidai várat?

– A tartalmában hitelesen fennmaradt egyik legkorábbi magyar királyi oklevél 1009-ben Sólyban keletkezett. Ebben I. (később Szent) István király a veszprémi püspökségnek adományozott birtokokat erősítette meg. Ezek egyike Füle volt, Úrhida várának kerületében. Megjegyzem, ez az egyetlen adatunk a várról!

Miért nincs több ismeretünk róla?

– A 11–12. századból nagyon kevés oklevél maradt fenn. Az írásbeliség még messze nem volt úgy elterjedve, mint ahogyan III. Béla korától (1172– 1196) kezdve fokozatosan teret nyert. Praktikusan 1205-től, II. András uralkodásának kezdetétől számolunk a hazai okleveles gyakorlattal.

Akkor 1205 óta miért nem tudunk többet róla?

– Valószínű azért, mert addigra már nem létezett. Persze vitatott még a szakemberek között is, vajon meddig lehettek használatban Szent István korának várai. Mindegyikükre nem is adható egyforma válasz, például Székesfehérvár vagy Veszprém esetében nyilvánvaló az egész történelmükön átívelő folyamatos használat, míg más esetekben, mint Vasvár vagy Somogyvár, már korai feleslegessé válásukkal, felhagyásukkal számolhatunk. Úrhida, mint birtok, pedig a veszprémi püspökség kezén tűnik föl 1323-ban.

Az Anjou-kor elején kaphatta meg a veszprémi püspök?

– Elméletileg legkésőbb akkor, de valószínűleg jóval korábban. Egy biztos, az Úrhidát a püspöknek juttató királyi döntés a vár és a hozzá tartozó várszervezet – ezen a királyi várhoz tartozó földek és emberek összességét értjük – megszűnését jelenthette. A katonai, igazságszolgáltatási jogokkal, adókkal és más jövedelmekkel együtt. Úrhida esetében különösen fontos megemlíteni a hídvámot.

Ha már a község nevében is szereplő hidat említette, a következő kérdés sem megkerülhető: ki lehetett a hidat építtető úr, s mikor épült a Sárvíz mocsaras területén Fehérvárra átvezető, nyilván fontosnak tekinthető híd?

– A válaszom ismét az, hogy konkrétan nem tudjuk. Annyi biztos csak, hogy valamikor 1009 előtt épülhetett a híd, de hogy hány évtizeddel vagy évszázaddal korábban, azt nem tudjuk. Úron pedig fejedelmet, vezért, herceget értett a régi magyar nyelv használója. Egy biztos, nem akárki lehetett.

Ennyi talány után nyilván az is érdekes, hol állhatott a sólyi oklevélben említett úrhidai vár.

– Már többen keresték a helyet a Fehérvárhoz kötődő régészek közül: a Nemzeti Múzeum egykori főigazgatójától, Kralovánszky Alántól kezdve a nemrég elhunyt Siklósi Gyuláig. Nekem is volt több, azóta önmagam által elvetett korábbi elgondolásom, megfigyelésem. Logikai alapon a leginkább elképzelhető, hogy a ma is meglevő híd közelében lehetett a vár, méghozzá a Sárvíz keleti partjához közel, ahonnan ellenőrizni tudták a híd forgalmát.

Megvizsgálták már ezt a helyet?

– Tüzetesebben még nem. Más hasonló helyek tapasztalatai szerint a már régen felhagyott „Csárdatemető” keletkezhetett a vár helyén. Ezt a feltevésem erősítheti, hogy ismert az országban több olyan korai Árpád-kori vár, amelynek területén később temetők jöttek létre. Elég csak a legismertebbekre utalni: Szabolcs, Zemplén, a felvidéki Bars, az erdélyi Dés. Az említett régi úrhidai temető sűrű növényzettel, fákkal benőtt elhanyagolt területén megfigyelhető egy olyan kiemelkedő plató, amely méretében megfelel a korabeli kisebb várakénak. A növényzet megritkítása, átjárhatóvá és áttekinthetővé tétele után érdemes volna egy pontos terepfelmérést készíteni ott. Azzal már előrébb lennénk.