Folsav: a szervezetnek szükséges, hogy sok enzim kifejtse a hatását

A folsav egy a B-vitamin-csoportba tartozó vegyület, amelyet 1941-ben fedeztek fel. A táplálékban túlnyomórészt egy, de akár hét glutamilgyököt tartalmazó formában, folátként fordul elő, a vékonybélből aktív módon szívódik fel. A folátok természetes forrásai a zöld növények, főzelékfélék, mint például a paraj, brokkoli, cukkini, zöld hüvelyű bab, kelbimbó, de nagy mennyiséget tartalmaz folátot az élesztő, a máj és a tojássárgája is.

A folsav szerepe a szervezetben

A folsav a szervezetben nélkülözhetetlen ahhoz, hogy sok enzim kifejtse a hatását. A szervezet képes a folsavat tárolni, ez azonban csak néhány hónapra elég, ha nincs utánpótlás. Ma már azt is tudjuk, hogy kialakulhat a szervezetben folsavhiány, amely részben vérszegénységként jelenik meg. Mivel a folsav alapvető szerepet tölt be a DNS-szintézisben, így összefüggés van a DNS környezet okozta változásai és a folsavellátottság között. Bizonyított, hogy a magzati velőcső-záródási rendellenesség kivédhető a kiegyensúlyozott étrend folsav-kiegészítésével. Egy norvég tanulmány arra is rámutat, hogy a magzat neurológiai fejlődésében, így beszédzavarok kialakulásának megelőzésében is szerepe van az anyai folsavbevitelnek.

Mennyire van szükségünk belőle?

Egy 2014-es átfogó hazai felmérés kritikusan alacsonynak találta a folsavbevitelt a magyarok körében. A kutatásban azt is kimutatták, hogy a hazai lakosság elsősorban a zöldség- és főzelékfélékből, a gabonafélékből, a tojásból és a tejtermékekből kapja meg leginkább a napi folsavadagját, ám a magyar étkezési szokások mellett kizárólag természetes ételekből nem biztosítható az ajánlás szerinti napi 250 mikrogramm folsavbevitel. Ez a napi szükséglet várandósság idején 400 mikrogrammra nő. Tervezett gyermekvállalás esetén ideálisan a teherbe esés előtt 4 héttel már az étrendet javasolt folsavval kiegészíteni. Az ajánlott mennyiség a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett folsavval dúsított élelmiszerek és folsav-étrendkiegészítők formájában biztosítható.

A probiotikumok szerepe a folsavellátottságban

A bélrendszerünknek is szerepe van a folsav biztosításában. A probiotikus tejtermékek megfelelő mennyiségben olyan hasznos baktériumokat tartalmaznak, amelyek a vastagbélben megtelepedve kevesebb életteret hagynak a kórokozóknak, így támogatják a bélflóra és a védekező rendszer épségét. Régóta ismert, hogy a probiotikumok nem csak a szervezet immunrendszerének fő pillérei, hanem képesek többféle vitamin előállítására, például K-vitamin és számos B-vitamin képzésére. Így nagy szerepük lehet bizonyos hiánybetegségek elkerülésében, illetve mérséklésében, bár a leggyakrabban alkalmazott probiotikus baktériumok között nagy eltérések vannak a vitamintermelő képesség tekintetében.

Hogyan tudjuk kielégíteni a szükségletet?

Naponta kerüljön tányérunkra zöldség és főzelékféle. Magasabb foláttartalmuk van a káposztaféléknek – brokkoli, kelbimbó –, a parajnak, a mangoldnak, a salátaféléknek, és a hüvelyeseknek. Kiemelkedő foláttartalmú még az élesztő, a máj, és a tojássárgája. Nagyobb foláttartalmúak a gabonacsírák is. Mivel bizonyos probiotikumok komolyan hozzájárulnak a folsavszükséglet biztosításához, ezért probiotikumot tartalmazó tejtermékeket is érdemes naponta fogyasztani. Az étrendi folát felszívódása azonban 30–70 százalékkal rosszabb, mint a szintetikus folsavé, ezért kizárólag természetes élelmiszerekkel nem tudjuk fedezni a napi szükségletünket. Étrendünket folsavval dúsított élelmiszerekkel egészíthetjük ki. Magyarországon is forgalomba került folsavval dúsított búzafinomliszt, azonban a Nébih ellen­őrzése szerint a vizsgált tétel folsavtartalma a kimutatási határértéket sem érte el, miközben a terméken jóval nagyobb mennyiséget jelöltek. Folsavval dúsítják még a reggelizőpelyheket és a müzliket.