Az egyházmegye készül a Magyar Szent Család tiszteletére érkező zarándokok fogadására

Mielőtt a Magyar Szent Család ereklyéire térnénk, tisztázzuk a katolikus ereklye fogalmát!

– Az ereklyék a szentek földi maradványai, illetve olyan tárgyak, amelyekkel életük során érintkezésbe kerültek. Maga az ereklyetisztelet – talán túlzás nélkül mondhatom – egyidős az emberiséggel; a kereszténységtől függetlenül létezik. Valamilyen mágikus tulajdonságot tulajdonítunk olyan emberekhez köthető tárgyaknak, akiket valamilyen oknál fogva tisztelünk. Mi úgy tekintünk az egyházra, hogy létezik a küzdő, a szenvedő és a megdicsőülő egyház; ez fontos aspektusa a keresztény ereklyetiszteletnek. A küzdő egyház tagjai, akik itt a földön folytatják mindennapi küzdelmüket, a szenvedő egyházé, akik a tisztítótűzben várnak a megtisztulásra, a megdicsőült egyház tagjai, akik a mennyországba jutottak. A szentek és a boldogok ereklyéiben azokat az embereket tiszteljük, akik valaha itt éltek közöttünk, és most már, hitünk szerint, a mennyországban vannak, és onnan járnak közben a küzdő egyház tagjaiért.

A három magyar szent király – így szokás mondani –, Szent István, Szent Imre herceg és Szent László tisztelete sok esetben összekapcsolódik.

– A szent királyok tisztelete a 18. századdal bezárólag volt különösen fontos: ők hárman a magyar nemzet legitimitását jelentették. Legitimálták az ország keresztény államalakulatát. A 19. századtól kezdve erre már kevésbé volt szükség, kialakultak a nemzetállamok, megcsontosodtak a jogi keretei egy-egy országnak: Magyarország a Monarchián belül folyamatosan változó, de egyre inkább körülhatárolható nemzeti karaktert kapott. Az utóbbi években sokkal inkább a Magyar Szent Család tisztelete felé fordultunk. A Székesfehérvári Egyházmegye mindenképpen, de szerintem ez országosan is érzékelhető: most inkább a család mint intézmény fontossága kapott hang­súlyt.

Mária Terézia (1740–1780) ide­jén került vissza Székesfehérvárra Szent István fejereklyéje. Mi ennek a története?

– Szent István végakarata volt, hogy Székesfehérváron temessék el! Bátran tarthatja magát Székesfehérvár Szent István városának. Az ereklyék kapcsán nagyon fontos, hogy őt itt emelték oltárra, ereklyéit a középkortól kezdődően itt tisztelték. Ez a lehetőség gyakorlatilag megszűnt azzal, hogy a várost a törökök 1543-ban elfoglalták. Nemcsak az országot foglalták el, s szűnt meg az addigi állami berendezkedés, de az első király ereklyéi is elvesztek akkor, őrzési helyük sokáig ismeretlen volt. A 17. század vége felé derült ki, hogy Raguzába (ma: Dubrovnik) kerültek. Mária Terézia Pray György jezsuita történészt bízta meg azzal, hogy ezt az adatot ellenőrizze. A történet rendkívül kalandos. Mi­után Pray György megerősítette, hogy hol vannak az ereklyék, a Raguzai Köztársaság, politikai okból, megkereste Mária Teréziát: segítséget kértek tőle.

A török–orosz konfliktus miatt szövetségesre volt szükségük. Mária Terézia az ereklyék visszaadását szabta feltételül. Ezt előbb nem akarták teljesíteni, de végül 1768-ban mégis odaadták a fejereklyét, azonban nem az egészet. A mai napig Raguzában van Szent István fejereklyéjének egy darabja. Jegyezzük meg, 1771-ben került vissza az országba a Szent Jobb is, szintén Raguzából. Visszatérve a fejereklyére: 1777-ben Bécsben készült el az ezüst fejereklyetartó. A fej­ereklye és az ereklyetartó 1778. április 2-án érkezett vissza Fehérvárra. Megállt az élet a városban – senki semmi mással nem foglalkozott –, kétnapos ünnep volt. A Raguzából való visszakerülés történetét az elmúlt időszakban írták meg Molnár Antal és Bene Sándor történészek. Kiderült, a Raguzai Köztársaság egy olyan megállapodást kötött a török birodalommal, amely értelmében a törökök által meghódított keresztény területeken talált ereklyéket a dalmát kereskedők vásárolhatták meg. Hála Istennek, teszem hozzá, mert a törököket nem érdekelte, pogány dolog volt számukra. Raguzának nagyon különleges státusza volt: az egyik utolsó keleti katolikus bástyaként tekintettek magukra.

A muzulmán világ határán ők úgy tudták megélni a saját katolikus identitásukat, hogy ereklyéket gyűjtöttek. A saját keresztény identitásuk sarokköve volt az ereklyetisztelet. Számukra a magyar királyszentek ereklyéi önálló államiságukat szimbolizálta. Számos ereklyetartó megdöbbentő látványa fogadja azt, aki belép a dubrovniki székesegyház vagy a többi belvárosi templom kincstárába. Ma is az életük része, élő hagyomány náluk az ereklyetisztelet.

Folytassuk Szent Imre ujjcsontereklyéjével!

– Szent Imrét is Székesfehérváron temették el. A középkorban Szent István és Szent Imre sírjához bizonyosan vezettek zarándoklatok. A johannita lovagrend tartott fent ispotályt a részükre. Székesfehérvár tehát zarándokközpont volt, amit most szeretnének újra feléleszteni, hiszen a megdicsőült egyház tagjainak tekintett szentek tiszteletének kiemelt módja az ereklyék őrzési helyére tett zarándoklat. Újólag 1930-ban került Szent Imre ereklyéje Székesfehérvárra. Nagy Lajos király (1342–1382) adományaként jutott egy ereklyetartó Szent István, Imre és László ereklyéivel az aacheni dóm magyar szentek kápolnájába. Ebből kapott vissza Székesfehérvár 1930-ban egy partikulát. Az ereklyét a budapesti Szent István-bazilikában ünnepélyes keretek között vette át Shvoy Lajos megyés püspök augusztus 19-én. Nagyon fontos esemény volt Szent Imre ereklyéjének visszaérkezése Fehérvárra.

Említette, egy partikulát kapott vissza Fehérvár. Mit jelent ez? Érdemes volna szólni az ereklyék felosztásának okai­ról, jelentőségéről.

– Dismembratio során Szent István és Szent Imre ereklyéjéből is sok partikula, darab származott el a Kárpát-medence különböző szegleteibe. Elég sok ereklye külföldre is került, királyi, diplomáciai adományként. Könyves Kálmán (1074–1116) nevéhez fűződik Szent István – és Szent László – tiszteletének megerősítése a Magyar Királyságban. Számos templomot alapítottak Kálmán uralkodása idején Szent István tiszteletére. A katolikus templomok oltárába kötelező szentek ereklyéit elhelyezni. Székesfehérvárról vittek ereklyét az újonnan alapított templomokba. Egyházi törvényben szabályozott keretek között lehet leválasztani az ereklyékből kisebb darabokat, ez a dismembratio. Ezt dokumentálni kell. Egy ereklye akkor hiteles, ha tartozik hozzá úgynevezett certifikáció. Pénzt egyébként nem szabad elfogadni ereklyéért. Ereklyével nem szabad kereskedni.

A közelmúltban egyesült a Magyar Szent Család. Épülnek, szépülnek a Székesfehérvári Egyházmegye központi épületei. Mit tartogat a közeli jövő?

– Boldog Gizella ereklyéje 2011. szeptember 4-én – a család évében – érkezett Székesfehérvárra. Az ügy fontosságát jelzi, hogy a passaui megyés püspök, a német egyházban különösen nagy tiszteletnek örvendő, nemzetközileg is tekintélyes Wilhelm Schraml személyesen hozta el. Most, az idei évben fejeződik be „A Magyar Szent Család nyomában” zarándokút fejlesztése, amelybe Bodajk, Vértessomló és Székesfehérvár tartozik. Valóban, befejeződéséhez közelít a Lakatos utcai látogatóközpont felépítése. A múzeum felújítása megtörtént, a püspöki palota korszerűsítése folyamatban van. Székesfehérvár készül a Magyar Szent Család tiszteletére érkező zarándokok fogadására.