Auguszta, a rekorder

Hogy ki volt Auguszta? Nem, nem nemes hölgy, nem is szép nevű és szépreményű asszonyság. A 26. számú Auguszta Kismartonban lakott, a Dreher-féle uradalomban, fajtája szerint magyar tarka tehén, de nem akármilyen, hanem világrekorder. 1915. április 11-én született, anyját, Auguszta 284-et jó néhány évvel korábban, 1903-ban Tillmann Konrád tehénkereskedőtől vásárolták Hőgyészen négyszáztíz koronáért. Apja közelebbről nem ismert, de az uradalmi saját tenyésztésű bikák közül lehetett valamelyik.

Auguszta 26 négy utódot hozott világra, mindegyikről részletes nyilvántartás készült. Mint ahogyan pontos számadatok szólnak arról is, hány kilogramm tejet és tejzsírt adott a rekordtehén: Auguszta 26 rekordlaktációja alatt, vagyis 1923. május 3-ától 1924. május l-jéig 12,707 kg 6,04 zsírszázalékú tejet termelt. „Az ötödik tejelési időszakában lévő tehén világrekordot ért el 365 napi tejzsír-, illetve vajhozamával.” A rekordot csak később, 1934-ben tudta felülmúlni egy Japánban tartott fekete-tarka tehén.

Auguszta 26 történetét felidézve szólni kell Gunda Mihály elismert tehenészeti szakember munkásságáról is, akit Dreher Antal szerződtetett martonvásári uradalmába. Gunda Mihály az 1920-ban újjáalakuló Tejellenőrző Egyesület II. körzetének tejgazdasági ellenőre volt. Fia, a híres Herder-díjas néprajztudós, Gunda Béla is megemlékezett a rekorder tehénről: gyakran együtt mosták, tisztították Augusztát annak gondozójával, az albán származású Gyurisits Risztóval. Ahogy a korabeli sajtóból s visszaemlékezésekből tudjuk, az állat rendkívül érzékeny volt a környezeti változásokra, s igen odaadó gondoskodást igényelt. Kuriózum, hogy a rekorder tehénnek 1975-ben szobrot állítottak Ráckereszt­úr-Lászlópusztán, a tehenészeti telep főbejáratánál. A Kossuth-díjas szobrászművész, Antal Károly alkotása ma is látható. Auguszta 26-ról még egy szobor készült, ezt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum képzőművészeti gyűjteményében őrzik: ez egy festett gipszszobor, 1:5 életnagyságú, készítője Vastagh László.

Auguszta 26 történetének felderítésében fontos forrásként használták az értéktárbizottság tagjai Lukács László professzor több írását, s a javaslat összeállításában Pátkai Péter agrármérnök is tevékenyen részt vett. Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, a Pusztavámi Tejszövetkezet Zrt. elnök-igazgatója támogatói nyilatkozatában azt írta: „…Auguszta teljesítménye saját korában csodálatot és elismerést váltott ki hazai és nemzetközi viszonylatban, szakmai és szakmán kívüli körökben egyaránt. Teljesítménye hírnevet és megbecsülést szerzett a magyar állattenyésztésnek, és dicsőséget jelentett a szakmában dolgozó embereknek. A szobor megyei értéktárba történő felvételével egyszerre emlékeznénk a múlt dicsőségére, és egyben kifejeznénk elismerésünket, megbecsülésünket a napjainkban az állattenyésztésben dolgozó szakemberek számára.”