Orbán Viktor: a magyar vidék feladata a magyar létezés egészséges állapotának biztosítása (videó)

A kormányfő beszédében kiemelte:

a magyar vidék feladata a magyar létezés természetes és egészséges állapotának biztosítása. Ideje végre rendezni Magyarország tartozását a vidékkel szemben, helyre kell állítani azt a méltóságot és azt az erőt, amelyet elvettek a magyar vidéktől

- fogalmazott.

Hangsúlyozta: egy egyetem felavatása önmagában is rendkívüli esemény, de az is legalább ennyire felemelő, „ha egy régi adósságunkat tudjuk végre megnyugtatóan rendezni”. Most „egyetemet is avatunk, adósságot is rendezünk” – fűzte hozzá.

„Micsoda dolog az, hogy csak most létesül önálló egyetem azon a helyen, amit a Bodrog parti Athénként is emlegettek egykor;

szinte bűn, sőt egyenesen hiba, hogy eddig nem volt önálló egyetem abban a városban, ahol a magyar szellem oly régóta otthonra talált”

- mondta.

Kifejtette: az adósság felhalmozásának okait a múltban kell keresni. Az elmúlt száz év magyar történelme – „a száz év magyar magány” történetének évei – alatt Magyarország megfeledkezett a vidékről – mondta, rámutatva, kezdődött mindez a vesztes világháborúval és Trianonnal, a háborúban ugyanis megbomlott a főváros és a vidék közötti egyensúly, „Trianon pedig megadta a kegyelemdöfést”, korábban egybetartozó térségek szétszakadtak és perifériákká váltak.

A miniszterelnök közölte: ezután a kommunizmus erőltetett iparosítása és a szocialista városiasítás a vidék kárára történt, falvak néptelenedtek el, szárnyaló szellemi központok váltak provinciálissá. A kommunistáknak az ország egyet jelentett a fővárossal, a vidékre pedig másodrendű Magyarországként tekintettek – mondta.

Megjegyezte, hogy a rendszerváltás sem orvosolta ezt a történelmi igazságtalanságot, „a kétszer is visszatérő kommunisták” számára sosem volt fontos a nemzeti eszme és a vidék,

a rendszerváltoztatás után a vidék leszakadása nem állt meg, hanem folytatódott.

Orbán Viktor kiemelte:

a nemzeti kereszténydemokrata kormányoknak azonban a vidék „nem valaminek a széle, a perifériája, hanem valaminek a közepe, a veleje”. „A mi szemünkben a főváros és a vidék egységet alkot”

- fűzte hozzá.

Úgy fogalmazott, „a vidéki levegő hazafivá tesz”, itt még él az a magyar észjárás, testtartás, habitus, amely megmaradásunk alapját képezi a jövőben. Innen „táplálkozik a magyar küldetéstudat, amely értelmet ad életünknek, alapját szolgáltatja jogainknak, ránk rója kötelességeinket és kijelöli céljainkat” – mondta.

Arról is beszélt, hogy Hegyalja különleges térsége Magyarországnak, „itt a hely szelleme az, hogy ez a szellem helye”. A közelben van II. Rákóczi Ferenc fejedelem szülőhelye, Sárospatak a magyar reformáció rendíthetetlen bástyája, itt van a modern magyar nyelv bölcsője, „és itt van a bor” – sorolta.

A miniszterelnök szerint az a tény, hogy a borászat mesterségét, a pedagógiát és a kulturális örökségvédelmet oktató egyetemet egy szabadságharcos kereszténydemokrata kormány hozza létre itt, maga a megtestesült szükségszerűség.

Kitért rá: a térségben hamarosan nagy dolgok fognak történni az egyetemen túl is, közútfejlesztések, városrekonstrukció, idegenforgalmi, mezőgazdasági és ipari beruházások tucatjai indulnak el. Olyan szintű fejlesztés kezdődik, amilyenre az elmúlt száz évben nem volt példa – jelentette ki.

Orbán Viktor szavait azzal zárta: „azt kívánom önöknek, ragadják meg az esélyt, legyenek egy erősödő, egyre magabiztosabb nemzet büszke polgárai, akik szomjazzák a bölcsességet és az erkölcsi tanítást”.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanévnyitó ünnepségén Sárospatakon 2021. szeptember 25-én