2024.04.30. 06:37
Zelenszkij: Ukrajnát csak győzelme után veszi fel a NATO tagjai közé
797. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönti Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt Kijevben
Forrás: AFP/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Lett miniszterelnök: Riga újabb katonai segélyt hagyott jóvá Ukrajnának
A lett kormány Ukrajnának újabb katonai segélycsomagot hagyott jóvá, amely egyebek mellett rövid hatótávolságú légvédelmi fegyvereket és megfigyelő drónokat fog tartalmazni - jelentette be Evika Silina lett miniszterelnök kedden az X közösségi portálon.
A kormány most hagyta jóvá NBS MANTIS légelhárító lövegek, pilóta nélküli taktikai megfigyelőrendszerek, valamint egyéb fontos felszerelések és technikai eszközök átadását az ukrán fegyveres erők számára
- írta a kormányfő. Reményét fejezte ki, hogy a támogatás segít javítani Ukrajna légvédelmi és felderítési képességein.
Hozzátette: országa GDP-jének mintegy 0,25 százalékát fordítja évente Ukrajna támogatására. "Minden katonai szállítmánnyal megerősítjük barátságunkat az ukrán néppel az agresszor Oroszország elleni harcban, amely a legnagyobb veszélyt jelenti a békére és a biztonságra. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát kétoldalúan és szövetségeseinkkel együtt" - fogalmazott a miniszterelnök.
A múlt hét végén tett látogatást Kijevben Baiba Braze lett külügyminiszter, aki bejelentette, hogy Riga egy 215 megawattos generátort ad át Ukrajnának a főváros energiaszükségleteinek fedezésére. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig közölte, hogy Lettország Ukrajnával együtt növelni fogja a drónok gyártását az Ukrajna szükségleteinek kielégítésére létrejött nemzetközi kezdeményezés, az úgynevezett drónkoalíció keretében - emlékeztetett a belejelentés kapcsán az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Lengyel miniszter: Varsó európai megoldást szeretne az ukrán hadköteles menekültek problémájára
Varsó európai megoldásban érdekelt az új kijevi mozgósítási törvény által érintett ukrán állampolgárok esetleges hazajuttatását illetően - jelentette ki kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter, kormányfőhelyettes.
A politikus újságírói kérdésre válaszolva mondta ezt sajtóértekezletén, melynek fő témája a kormány által aznap elfogadott, a háború elől menekülő ukrán állampolgárokról szóló törvény módosítása volt.
"Amennyiben Ukrajna támogatást, segítséget kér, mi mindig (...) megadjuk" - mondta. Fontosnak nevezte, hogy az ügyet európai szinten oldják meg. "Tudom, hogy párbeszéd zajlik erről Ukrajna és Brüsszel között" - tette hozzá.
Múlt szerdán Kosiniak-Kamysz azt mondta: Varsó "már régen jelezte", hogy "kész segíteni az ukrán félnek a katonai szolgálatra kötelezett állampolgárainak hazatérésében".
Pénteken Jakub Dudziak, a lengyel idegenrendészeti hivatal (UdSC) szóvivője a wp.pl lengyel hírportálnak nyilatkozva elmondta: az ukrán háborús menekültek támogatásáról szóló törvény értelmében a 2022. február 24. után Lengyelországba érkező ukránok átmeneti védelemben részesülnek, ezért nem kell folyamodniuk nemzetközi védelemért. Lengyelországi tartózkodási engedélyüket a törvény értelmében legutóbb idén június 30-ig hosszabbították meg, és további meghosszabbítás várható - jelezte az illetékes.
A kormány által elfogadott, most a parlament elé kerülő törvénymódosítás értelmében 2025. szeptember 30-ig hosszabbítanák meg a háború elől menekülő ukránok lengyelországi tartózkodási engedélyét, az újonnan érkezőknek viszont kizárólag érvényes úti okmány alapján ítélnék meg a lengyelországi ügyintézéshez szükséges személyazonosító számot (PESEL).
Az utóbbi megoldást a lengyel ombudsman bírálta.
A jogszabály új változata értelmében emellett az ukrán menekültek csak akkor részesülhetnének a lengyel családtámogatási rendszer juttatásaiból, amennyiben gyermekeik eleget tesznek az iskolalátogatási kötelezettségnek.
Norvégia növeli a Kijevnek nyújtott segélyt
Norvégia 7 milliárd koronával (megközelítőleg 232 milliárd forint) növeli az Ukrajnának nyújtott katonai és humanitárius segélyt idén, amely így 22 milliárd koronát tesz ki - jelentette be kedden a norvég kormányfő.
Az emelést a 2023-2027 közötti időszakban az ukrán polgári személyek és katonák megsegítésére szánt alapból finanszírozzák, amely változatlan marad.
"Ez élet-halál kérdése Ukrajna lakossága számára" - jelentette ki sajtótájékoztatóján Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök, aki nagyon bizonytalannak nevezte az ukrajnai helyzetet.
Ez Európa - tehát Norvégia - biztonságát és stabilitását is érintő kérdés egyben
- hangsúlyozta a kormányfő, aki előzőleg a szélesebb konszenzus érdekében ellenzéki vezetőkkel tárgyalt.
Fotó: Michel Gunther / Forrás: Biosphoto via AFP
A 7 milliárd koronás pótlólagos támogatásból 6 milliárdot katonai támogatásra fordítanak, elsősorban légvédelmi eszközökre és lőszerre.
A 75 milliárd koronásra tervezett eredeti több éves programból a skandináv ország 2024 végéig várhatóan mintegy 39,5 milliárd koronát használ fel.
A jelentős szénhidrogén-kitermelő Norvégiának jelentős haszna van a háború miatti áremelkedésből, és a Kieli Világgazdasági Intézet rangsora szerint arányosan Kijev egyik legnagyobb támogatója.
Hat ATACMS rakéta lelövéséről számolt be az orosz védelmi minisztérium
Hat amerikai gyártmányú ATACMS operatív-harcászati rakétát lőtt le az orosz légvédelem az elmúlt nap folyamán - közölte kedden a védelmi minisztérium.
Vlagyimir Rogov, a Társadalmi Kamara elnevezésű szervezet szuverenitási kérdésekkel foglalkozó bizottságának elnöke, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke szerint az éjjel az ukrán hadsereg több ATACMS rakétát lőtt ki a Krímre. A légvédelmi rendszer, mint mondta, Dzsankojnál és Szimferopolnál lépett működésbe.
Szergej Akszjonov, a Krím vezetője a Telegram-csatornáján arra figyelmeztette a Szimferopoli járásbeli Donszkoje falu lakosait, hogy a kazettás töltetet hordozó ATACMS rakéták lelövése után a területen szétszóródott szubmuníció veszélyes lehet. Az intelem értelmében a civilek, ha ilyen lőszert találnak, értesítsék a rendkívüli helyzetek minisztériumát és a belügyminisztériumot.
Az orosz hadijelentés szerint egyébként az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie, miközben 14 ukrán ellenrohamot vert vissza, közülük kilencet Donyeck körzetében. A moszkvai védelmi tárca azt állította, hogy az ukrán hadseregnek csaknem 800 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A minisztérium az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett többek között egy drónösszeszerelő hangárt, két hadfelszerelést tartalmazó raktárt, két harckocsit, három amerikai gyártmányú Bradley gyalogsági harcjárművet, egy páncélozott harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin önjáró, valamint három amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, két francia gyártmányú HAMMER légibombát, továbbá tíz drónt.
Rogov egyébként a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán főerők elhagyták a Zaporizzsja megyei Rabotine települést. Közölte, hogy jelenleg a község "megtisztítása" zajlik.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Egy moszkvai bíróság kedden elrendelte öt gyanúsított előzetes letartóztatását egy Ka-52-es helikopternek a moszkvai Osztafjevói repülőtéren történt felgyújtása miatt. A nyomozás megállapította, hogy a Sztanyiszlav Hamiddulin vezette csoport ukrán szakszolgálatok felbujtására semmisítette meg a járművet.
Ukrán elnök: Ukrajnát csak győzelme után veszi fel a NATO tagjai közé
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna addig nem lesz NATO-tag, amíg meg nem nyeri a háborút Oroszországgal szemben. Erről az államfő kedden beszélt, amikor Jens Stoltenberg NATO-titkárral közösen olyan ukrán tisztekkel találkozott, akik a NATO-szabványok szerinti katonai kiképzésen vesznek részt.
"Személyes véleményem szerint csak akkor leszünk benn a NATO-ban, ha győzünk. Nem hiszem, hogy a háború alatt felvesznek bennünket az észak-atlanti szövetségbe" - mondta az elnök a Telegram csatornáján közzétett videóban.
Egyetértett a főtitkárral abban, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásához a szövetség többségének támogatása szükséges, ezért ahhoz, hogy "Ukrajna politikailag bekerüljön a szövetségbe, győznie kell" - tette hozzá.
Zelenszkij egyúttal úgy vélte, hogy Ukrajna szövetségi tagságát illetően "senki sem fogja felvetni a NATO-val való kompatibilitás és az ukrán hadsereg színvonalának kérdését".
Kifejezte azon meggyőződését is, hogy a háború egyik oka, hogy Ukrajna előtte nem lett a NATO tagja.
"Sok évvel ezelőtt is volt ezzel kapcsolatban szkepticizmus néhány tag részéről, és Oroszország nagyon keményen dolgozott jelenlegi partnereinkkel. Mindent megtett azért, hogy Ukrajnát ne csak a NATO-ba ne vegyék fel, hanem az Európai Unióba se, hogy Ukrajna ne fejlődjön, és ne szabaduljon meg az Oroszországi Föderáció befolyásától" - jegyezte meg az elnök.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál közlése szerint Jens Stoltenberg előző nap az ukrán parlamentben tartott beszédében azt mondta, nem tudja megjósolni, hogy Ukrajna mikor lesz NATO-tag. Beszédében ugyanakkor tiszteletét fejezte ki az orosz agressziót visszatartó ukrán hadsereg iránt.
Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes a Deutsche Welle (DW) német műsorszolgáltatónak adott interjújában - amelyből a Jevropejszka Pravda hírportál idézett kedden - leszögezte, hogy Ukrajna nem fogja erővel hazatérésre kényszeríteni külföldről a hadköteles korú ukrán férfiakat. A tisztségviselő biztosított afelől: a hadkötelesek adatainak egyeztetése az illetékes területi hadkiegészítő és szociális központtal, nem jelenti azt, hogy automatikusan a frontra küldik őket szolgálatra. "Ukrajna elfogadta a mozgósítási törvényt, és tisztában kell lennünk azzal, milyen arányban tudjuk leváltani a fronton lévőket" - magyarázta a miniszterelnök-helyettes.
Elmondta: májusban Ukrajnába látogat Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi és migrációs biztosa, hogy megvitassa az ukrán hatóságokkal a külföldön élő ukránok további jogi státusának kérdését, hiszen az EU jelenlegi ideiglenes védelmi mechanizmusa 2025 márciusáig van érvényben. "Ezért addig nem lesz semmilyen korlátozás, nemre és korra tekintet nélkül, egyetlen ukrán állampolgárral szemben sem, és nem kényszerítik őket visszatérésre egy háborúban álló országba. Háborús kérdésekben viszont nincsenek kellemes megoldások, és ne felejtsük el, hogy a háború még tart" - jegyezte meg Sztefanyisina.
Ukrajna bejelentette hadseregének elvesztését
Oroszország megsemmisítette Ukrajna teljes személyzeti hadseregét, és az újoncok nem tudnak segíteni a csatatéren. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) ezredese, Oleg Sztarikov Alekszandr Seleszt újságírónak adott interjúban beszélt erről.
„Téves az az elképzelés, hogy a létszám növelése valami pozitív eredményhez vezet. Ez akkor lehetséges, ha az újoncok a katonaság által kiképzett hivatásos katonák, azaz reguláris hadsereg lennének. De sajnos már nincs személyi hadseregünk” – hangsúlyozta Starikov.
Szerinte a mozgósítás nem változtat a front helyzetén. Ez annak köszönhető, hogy az újoncok nem akarnak harcolni, illetve ki kell őket képezni.
Korábban Jurij Lucenko, Ukrajna volt főügyésze azt mondta, hogy az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) harcosai nagyon elégedetlenek a harci övezetben lévő személyzet hiányával, és ezért az ukrán politikusokat hibáztatják. Véleménye szerint az általános mozgósítás nem mentheti meg az ukránokat, hiszen az új embereket legalább három hónapig képezni kell. Mindeközben mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy Ukrajna sorsa áprilisban vagy májusban eldől.
Az ukránok aknákat rejtegetnek állati tetemekben
Az ukrán katonák az aknákat úgy álcázzák, hogy az úton hagyott kutyák és más állatok holttestébe rejtik őket – mondta el a RIA Novosztyinak a Rokot különleges taktikai és kiképzési központ mérnöke és oktatója.
Németország fegyvereket szállított Ukrajnának
Németország új katonai segélycsomagot adott át Ukrajnának. A német kormány honlapja szerint a segélycsomag 10 Marder gyalogsági harcjárművet tartalmaz lőszerekkel együtt, valamint Leopard 2 tankokhoz való lövedékeket. Ezen kívül a segélycsomag tartalmaz Skynex légvédelmi rendszert, rakétákat az átadott IRIS-T SLM légvédelmi rendszerekhez, és mintegy 30 ezer lőszert a Gepard önjáró légvédelmi ágyúkhoz. Kijev 7,5 ezer 155 mm-es tüzérségi lőszert is kapott Németországtól.
Ismét orosz légicsapás érte Harkivot
Ismét orosz légicsapás érte a kelet-ukrajnai Harkiv városát kedden, ketten meghaltak és hatan megsebesültek.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon azt közölte, az orosz erők irányított bombákkal támadták a várost.
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA
A város polgármestere, Ihor Terehov azt mondta, a támadás nyomán egy lakóépületben is kár keletkezett. Hozzátette, hogy a mentőalakulatok jelenleg is a helyszínen vannak.
A Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) kedden helyi egészségügyi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az 1,4 milliós városban - melyet az orosz erők már a háború kezdetén megpróbáltak elfoglalni - jelentősen romlottak az életkörülmények az utóbbi fél évben, sok körzetben egyáltalán nincsen áram, több épületben pedig - a támadások miatt - korlátozott a vízfogyasztás.
Orvosok szerint sok lakos állandó szorongásra panaszkodik.
Ugyancsak kedden Oleh Kiper, a délnyugat-ukrajnai Odessza megye kormányzója bejelentette, hogy ötre nőtt az előző nap a megye azonos nevű székhelyét ért orosz légicsapás halálos áldozatainak száma, hozzátéve, hogy ez a szám tovább nőhet, mert a 23 sebesült közül nyolc állapota, köztük egy négyéves kislányé, súlyos.
A támadás során lángra kapott Odessza Harry Potter-kastélyként is emlegetett közigazgatási épülete is, amelyben súlyos károk keletkeztek.
Akárcsak Harkivot, Odesszát is gyakran éri orosz támadás.
A dél-ukrajnai Herszon megyéből szintén légicsapást jelentettek az utóbbi 24 órában, hozzátéve, hogy egy halálos áldozatról tudni.
Rakétaveszélyt jelentettek be Belgorodban
Belgorodban és a belgorodi régióban megszólaltak a szirénák – jelentette be Vjacseszlav Gladkov kormányzó április 30-án a Telegram csatornáján.
Arra kérték a polgárokat, hogy ne menjenek az ablakok közelébe, és keressenek menedéket az ablaktalan, tömör falú szobákban. Az utcán lévőknek azt tanácsolják, hogy menjenek menhelyre vagy más biztonságos helyre.
Az orosz csapatok elfoglalták az uhledari állásokat
A Vosztok csapatcsoport rohamegységei megkezdték az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) állásainak elfoglalását Uhledar közelében – számolt be a TASZSZ.
Meg kell jegyezni, hogy az orosz csapatok nem szabványos megközelítést alkalmaznak a műveletek végrehajtására. Az Ukrán Fegyveres Erők viszont gyakran tévesen támadják pozícióikat.
Ukrajna rakétákkal megtámadta a Krímet
Április 30-án hajnalban az Ukrán Fegyveres Erők ATACMS rakétákkal támadták meg a Krímet – jelentette be Vlagyimir Rogov, az „Együtt vagyunk Oroszországgal” mozgalom vezetője a Telegramon.
Azt írta, hogy az előzetes adatok szerint Kijev több ATACMS ballisztikus rakétát is alkalmazott a támadás során. Elmondása szerint a légvédelmi rendszer működött Dzsankoj és Szevasztopol felett.
Korábban a szemtanúk hangos robbanások sorozatáról beszéltek a Krím felett, több mint 10 erős robbanást számoltak össze, az elsőt körülbelül helyi idő szerint 1:25-kor hallották. Ezt megelőzően rakétaveszélyről számoltak be a félszigeten, és a Kercsi-szoroson átívelő Krími híd forgalmát ideiglenesen leállították.
Több mint kilencezren jöttek tegnap Ukrajnából
Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 4459 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4806 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ukrán határőrség: harminc hadköteles korú férfi vesztette életét illegális határátlépés közben
Az Oroszországgal vívott háború kezdete óta mintegy harminc olyan ukrán férfi vesztette életét, aki szökni próbált az ország területéről, hogy elkerülje a részvételt a harcokban – mondta el az ukrán határőrség szóvivője hétfőn este az Ukrinform hírügynökségnek.
Andrij Demcsenko közlése szerint többen úgy haltak meg, hogy hegyeken vagy hegyi folyókon próbáltak átkelni. A szóvivő elmondta, az illegális határátlépési kísérletek mindennapos esetek, többnyire a moldovai és a romániai határszakaszon próbálkoznak az ellenőrzőpontoktól távol eső részeken. Hamis dokumentumokkal pedig a lengyel határátkelőknél próbálnak a legtöbben átjutni.
Demcsenko beszámolt arról is, hogy a háború kezdete óta az ukrán határőrök mintegy 450 olyan bűnbandát lepleztek le, amelynek tagjai embereket próbáltak átcsempészni a határon.
Bizonyos kivételektől eltekintve az általános mozgósítás alapján Ukrajnában a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el az ország területét, hogy bármikor harctéri szolgálatra küldhessék őket.
Az ukrán határőrszolgálat hétfőn a közösségi médiában azt közölte, 24 férfi úgy halt meg, hogy a Tiszán próbált átkelni román területre.
Április elején Andrij Demcsenko arról beszélt, hogy naponta átlagosan tíz embert tartóztatnak fel a hatóságok illegális határátlépési kísérlet közben.
Múlt héten Ukrajna felfüggesztette a konzuli szolgáltatásokat a külföldön élő, hadköteles korú férfi állampolgárai számára, arra hivatkozva, hogy nem várhatnak segítséget az államtól azok, akik maguk nem segítik az állam túlélését az Oroszországgal szembeni háborúban.
A BBC tavaly novemberi riportja szerint addig csaknem 20 ezer ukrán férfi szökhetett át Romániába, Moldovába, Lengyelországba, Magyarországra és Szlovákiába, hogy elkerülje a katonai szolgálatot.
Először látogatott a brit királyi család egyik tagja Ukrajnába
A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint Zsófia edinburghi hercegnő, III. Károly király legfiatalabb testvérének, Eduárd edinburghi hercegnek a felesége látogatása során találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és feleségével.
A hercegnő találkozott olyanokkal is, akik ellen a konfliktus során szexuális erőszakcselekményeket követtek el, akiket kínvallatásnak vetettek alá, valamint olyan gyerekekkel, akiket erővel elszakítottak családjuktól és Oroszországba vittek, de azóta visszatértek Ukrajnába.
Fotó: Anatolij Sztepanov / Forrás: MTI/AP/AFP pool
A brit külügyi tárca az edinburghi hercegnő ukrajnai látogatásának bejelentéséhez fűzött tájékoztatásában kiemeli, hogy Nagy-Britannia 2022 óta 4,7 milliárd font (2155 milliárd forint) nem katonai jellegű támogatásban részesítette Ukrajnát. Ennek részét képezi az a 660 millió font (303 milliárd forint) értékű kétoldalú segítségnyújtási program, amelynek elsődleges célja olyan nők és fiatal lányok megsegítése, akik ellen szexuális erőszakcselekményeket követtek el.
A program részeként a brit hatóságok együttműködnek az ukrán főügyészséggel annak érdekében, hogy a háborús szexuális bűncselekmények ügyében induló büntetőeljárások középpontjában az ilyen támadások túlélőinek érdekei álljanak – fogalmaz tájékoztatásában a londoni külügyminisztérium.
A tárca kiemeli azt is, hogy a brit kormány pénzügyi és technikai segítséget nyújt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak, emellett olyan különleges képesítésű szakértőket is a térségbe vezényelt, akik háborús bűncselekmények, illetve a háborúhoz kötődő szexuális erőszakcselekmények kivizsgálásához tudnak segítséget nyújtani.
Hét települést támadtak az oroszok Szumiban
Az oroszok a tegnapi napon hét települést támadnak meg Szumi területen, megrongálva egy iskolát – írta a The Kyiv Independent a regionális katonai vezetés beszámolója alapján.
Rakétatalálat érte az odesszai Harry Potter kastélyt - fotó
Négy ember meghalt, 29-en megsebesültek az Odessza városát ért hétfői orosz rakétacsapásban – írta a The Kyiv Independent. Médiajelentések szerint a sebesültek egyike Szerhij Kivalov, a 2014-es Euromajdan-forradalom után megbuktatott oroszbarát elnök, Viktor Janukovics szövetségese volt.
Kivalov abban a villában lakott, amely a csapás következtében kigyulladt. A kastélyt a helyiek „Kivalov kastélya” vagy „Harry Potter kastélya” néven ismerik.
Ez történt hétfőn:
Ukrán válság
- Az oroszok szerint húszezer katonával készült elfoglalni a kurszki atomerőművet az ukrán hadsereg – frissül
- Putyin az ukránok által megszállt kurszki területek visszafoglalását ígérte
- A német Baloldal párt társelnöke ellenzi a további fegyverszállításokat Ukrajnába
- Medvegyev: Amerikának komolyan kell vennie az orosz nukleáris figyelmeztetéseket
- Reagált a külügy a Zelenszkij megdöbbentő kérésére
