10 órája
Zelenszkij további vagyonokat költene a háborúra, óriási a felháborodás az új adók miatt – frissül
891. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezletet tart Kijevben 2024. július 15-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt
Forrás: MTI/AP
Fotó: Efrem Lukackij
Cikkünk frissül!
Az uniós külügyi szolgálat és az Európa Tanács is üdvözölte az Oroszországgal és Fehéroroszországgal végrehajtott fogolycserét
Az Európai Unió számára megkönnyebbülést jelent, hogy Törökország segítségével számos politikai foglyot, köztük uniós polgárokat engedtek szabadon Oroszországban és Fehéroroszországban – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pénteken arra reagálva, hogy a török államfői hivatal előző napi közlése szerint hét országból összesen 26 embert adtak át egymásnak a felek.
Josep Borrell közleményében hangsúlyozta: a szabadon bocsátott aktivistákat, emberijogvédőket és újságírókat „az orosz és fehérorosz rezsimek” politikai okokból, igazságtalanul üldözték, majd börtönözték be, és tűrhetetlen körülmények között tartották fogva.
A politikai foglyokat és mindazokat, akiket még mindig igazságtalanul tartanak fogva orosz és fehérorosz börtönökben, azonnal és feltétel nélkül szabadon kell bocsátani – szögezte le az uniós diplomácia vezetője.
Teódorosz Ruszópulosz, a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke közleményében azt írta, Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikus, és más politikai foglyok szabadon engedése azt üzeni, hogy a „közös elhatározás változást hozhat”.
Szavai szerint a fogvatartottak szabadulása „fontos eredmény”, és további cselekvésre ösztönöz. A nemzetközi közösségnek egységesen kell kiállnia, és nyomást gyakorolnia Oroszországra és Fehéroroszországra, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot – jelentette ki. A két országnak minden politikai foglyot szabadon kell engednie, és véget kell vetnie az üldözésnek mindazokkal szemben, akik szót mernek emelni az elnyomás és az emberi jogok megsértése ellen – húzta alá.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szolidaritást vállal az Oroszországban és Fehéroroszországban még mindig jogellenesen fogva tartott politikai foglyok családjaival – közölte Ruszópulosz, majd hozzátette: a közgyűlés továbbra is támogatja azokat az orosz demokratikus erőket, melyek egyetértenek az Európa Tanács értékeivel, és „követelik az Ukrajna elleni agresszió befejezését”, valamint Oroszország demokratikus jövőjéért dolgoznak.
A csütörtökön Ankara közvetítésével végrehajtott fogolycsere során a Nyugat tíz olyan embert adott át Oroszországnak, akiket az Egyesült Államokban vagy Németországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Norvégiában börtönöztek be. Oroszországból, illetve Fehéroroszországból pedig tizenhárom embert Németországba szállítottak át, hármat pedig az Egyesült Államokba.
Fotó: Andrij Andrijenko / Forrás: MTI/AP
Zelenszkij a lakosságtól és a vállalkozásoktól venne el pénzt, hogy folytathassa a háborút
Kemény ellenállásba ütközik a háború finanszírozását célzó adóemelés miatt az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij és Ukrajna kormánya ellen lázadnak a külföldi és a belföldi kézben lévő vállalkozások a tervezett adóemelés miatt – írja a Magyar Nemzet a Politico brüsszeli hírportálra hivatkozva.
Kijev ötlete ugyanis az volt, hogy mintegy 2,7 milliárd eurós adóemelést szabjanak ki az amúgy is nehéz helyzetben lévő lakosságra.
Külföldről is nagy a nyomás Zelenszkijékre, hogy ne emeljék meg az adókat. Az Egyesült Államok arra szólította fel az ukrán kormányt, hogy jobban fókuszáljon a szürkegazdaság elleni küzdelemre.
Az ukrán kormány szerint jelentős összeggel kell növelni a bevételeiket. A tervezett pénz háromnegyede új hitelfelvételből, a többi pedig magasabb adókból származna. A tervek szerint a pluszpénz 60 százalékát katonai fizetésekre, a fennmaradó 40 százalékot pedig fegyverekre költenék.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 7406-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 8014-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 88 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- Felfüggeszti külföldi adóssága törlesztését Ukrajna
- Az idei esztendő legsúlyosabb dróntámadása érte Kijevet
- Kiterjedt az orosz–ukrán konfliktus: Afrikában is harcolnak egymás ellen (videó)
- Drónokkal támadta egymást Oroszország és Ukrajna
- Putyin: Washington a hidegháborúhoz hasonló rakétaválság kirobbantását kockáztatja
