2 órája
Scholz szerint a következő békekonferenciába Oroszországot is be kell vonni – frissül
929. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Olaf Scholz német szövetségi kancellár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Berlonben 2024. június 11-én
Forrás: AFP
Fotó: Odd ANDERSEN
Cikkünk frissül
Olaf Scholz: a következő békekonferenciába Oroszországot is be kell vonni
Olaf Scholz német kancellár a ZDF német közszolgálati televíziónak adott belpolitikai és külpolitikai témákat is érintő éves nyári interjújában vasárnap este az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiemelte, hogy a német kormány továbbra is határozottan támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni harcában, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a következő békekonferenciába Oroszországot is be kellene vonni.
Úgy vélem, hogy most jött el az a pillanat, amikor meg kell beszélnünk, hogyan tudnánk gyorsabban kijutni ebből a háborús helyzetből annál, amit a jelenlegi helyzet mutat
– fejtette ki Scholz.
Minden bizonnyal lesz még egy békekonferencia
– mondta a kancellár és hozzátette:
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyetértünk abban, hogy ennek Oroszország bevonásával kell történnie.
Scholz kitért a kérdés elől, hogy továbbra is bízik-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben, miután kiderült, hogy egy ukrán állampolgárságú személyt gyanúsítanak azzal, hogy szabotálta az Északi Áramlat gázvezetékeket a Balti-tengeren.
Jó a kapcsolatom Volodimir Zelenszkijjel. Ugyanakkor egyértelmű, hogy ezt az ügyet meg kell oldani
– válaszolta a kancellár.
A belpolitikai kérdésekre válaszolva Scholz elismerte, hogy Németország széttöredezett politikai színtere tartományi és szövetségi szinten is nehezíti az ország kormányzását.
Akármi is történik a következő években, attól tartok, Németországban továbbra is olyan lesz a helyzet, hogy nagyon bonyolult lesz kormányt alakítani
– mondta a kancellár.
Scholz az interjúban védelmébe vette kormánya eddigi teljesítményét, annak ellenére, hogy a három koalíciós párt gyengén szerepel a jövő évi választások előtti közvélemény-kutatásokban, és két keleti tartományban nemrégiben eddig példátlan mértékű vereséget szenvedtek.
A kancellár azonban az interjúban kizárta, hogy a jövő évi választások előtt bizalmi szavazásra kerülne sor a parlamentben.
Scholzot Németország bevándorlási politikájáról is kérdezték, amely ismét politikai viták kereszttüzébe került a két héttel ezelőtt Solingenben elkövetett, több halálos áldozattal járó támadás után.
A kancellár koalíciós kormánya szombaton beterjesztett egy törvénytervezetet a kitoloncolások felgyorsítását és a késes támadások visszaszorítását célzó intézkedések szigorítására, ám az ellenzéki pártok ennél hatékonyabb fellépést sürgetnek.
A határon már történtek visszautasítások, folyik a határellenőrzés, és szeretnénk tovább növelni a hatékony határvédelmet
– mondta Scholz.
Hozzátette:
Lesznek jó javaslatok (...), amelyek az európai jogszabályok, a nemzetközi szerződések és az alaptörvényünk keretein belül maradnak.
A migrációval kapcsolatban Scholz tagadta, hogy ezt a kérdést a koalíció alábecsülte volna.
Az elmúlt 10 vagy 20 év legnagyobb átalakulását vittem véghez a migráció kezelésében
– jelentette ki.
Lépéskényszerbe került Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
Az orosz csapatok újabb települést foglaltak el, s nyugat felé vonulnak – írja a Magyar Nemzet a Politico hírportálra hivatkozva.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy fegyveres erői elfoglalták az ukrajnai Novohrodivka városát. Ezzel az orosz csapatok közelebb kerültek a stratégiailag fontos Pokrovszk településhez
– írja a Politico brüsszeli hírportál.
A katonai akcióra nem sokkal azután került sor, hogy Olaf Scholz német kancellár a két fél közötti béketárgyalások megújítására szólított fel. Scholz a ZDF műsorszolgáltatónak nyilatkozva elmondta, hogy beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és mindketten megegyeztek egy új békekonferencia szükségességében, amelyre Oroszországot is meghívnák.
A cikket itt olvashatja el.
A német nyomozók úgy vélik, tudják, ki robbantotta fel az Északi Áramlatot
Közel két évvel ezelőtt több robbanás rázta fel a Balti-tengert: az Oroszországból Németországba gázszállítást biztosító Északi Áramlat 1 és 2 vezeték négy ága közül három megsemmisült, de hogy ki a felelős a robbantásért, az mai napig találgatások tárgyát képezi. A német nyomozók most úgy vélik, tudják a választ, derült ki – írja a Mandiner a hirado.hu -ra hivatkozva.
Hangsúlyozzák:
a fő gyanúsított egy Volodimir Z. nevű ukrán búvároktató, aki legutóbb Varsó közelében, Lengyelországban élt. A nyomozók szerint
a személy öt másik ukránnal együtt követte el a támadást, ám mielőtt letartóztathatták volna, hazájába menekült.
Lengyelországot a német nyomozók azzal vádolják, hogy nem hajtotta végre a szövetségi német bíróság által a gyanúsított ellen júniusban kiadott európai elfogatóparancsot és házkutatási parancsot.
Egy, a nyomozást ismerő tisztviselő is súlyos vádakat fogalmazott meg a Welt am Sonntagnak:
A lengyel kormány nyilvánvalóan azért engedte el, hogy eltussolja a saját részvételét a csővezeték elleni támadásban
– mondta August Hanning, a német szövetségi hírszerzés, a BND korábbi vezetője. Magyarul: Lengyelország szabotálja a nyomozást. Meggyőződése szerint a lengyel és az ukrán elnök, Andrzej Duda és Volodimir Zelenszkij tudott a támadás terveiről. Elmondta:
Ilyen méretű műveleteket végrehajtani elképzelhetetlen az érintett országok politikai vezetőjének jóváhagyása nélkül.
A portál megírta: a nyomozók szerint a hatfős búvárcsapatot, amely állítólag az „Andromeda” vitorlásról helyezte el a robbanóanyagokat, Lengyelországban képezték ki, Varsó pedig logisztikai támogatást nyújthatott. Az Andromeda legénységének tagjait azzal gyanúsítják, hogy a támadáshoz szükséges felszerelést a fedélzetre vitték Kołobrzeg tengerparti üdülőhelyen, ahol a hajó hét nappal a robbanások előtt megállt. A német nyomozók azzal is vádolják a lengyel hatóságokat, hogy szándékosan visszatartották a kołobrzegi kikötőben készült videofelvételeket. Ez a németek szerint felerősítette az eltussolás gyanúját.
A teljes cikket ITT olvashatja el.
Kijózanító nyilatkozat érkezett Amerikából Ukrajnával kapcsolatban
A Mandiner arról ír, hogy Douglas McGregor nyugalmazott ezredes, aki korábban a Pentagon vezető tanácsadója volt, a RIA értesülése szerint kijelentette, hogy a poltavai katonai hírközlési intézetre az orosz erők által mért csapás súlyos veszteséget jelent az ukrán fegyveres erők (AFU) számára.
Az orosz rakétatámadások után az ukrán mentőszolgálatok folyamatosan dolgoznak a városban, ahol a legfrissebb információk szerint legalább 55 ember vesztette életét, és több mint 300-an megsérültek meg.
McGregor az X közösségi oldalán a helyzetre utalva úgy fogalmazott, hogy „az ukrán hajó elsüllyed”.
A nyugalmazott tiszt szerint a támadás az egész világ számára egyértelművé tette az oroszok szándékait illetve azt is, hogy a csapás stratégiai szempontból is kiemelten fontos volt. „Oroszország nem viccel, hanem komolyan gondolja. A katonai intézet, amelyet eltaláltak, stratégiailag helyes célpont volt, hiszen itt képezték ki az ukrán tiszteket a fegyverrendszerek és légi eszközök irányítására” – fogalmazott McGregor.
A cikket ide kattintva olvashatja el.
Megerősítették az államhatár biztonságát és védelmét Belarusz déli részén
A csapatokat azért telepítették oda, hogy kizárják a meglepetésszerű ukrán támadás lehetőségét – idézte Alekszandr Volfovics, a belarusz Biztonsági Tanács államtitkárt a Magyar Nemzet cikke.
A jelenlegi helyzetre való megfelelő reagálás érdekében megerősítettük a déli államhatár biztonságát és védelmét
– húzta alá.
Volfovics részleteket is közölt ezzel kapcsolatban. Mint kiemelte: a határ megerősítése magába foglalja egyebek mellett a fegyveres erők, s a katonai alakulatok mozgósítását és bevetését.
Ezek az egységek meghatározott területeken állomásoznak, és intézkedéseket tesznek elsősorban mérnöki szempontból, a védelmi vonalak javítására, hogy teljes mértékben kiküszöböljék a meglepetésszerű támadás lehetőségét, beleértve a nehéz katonai felszerelések alkalmazását is.
Ugyanakkor különös figyelmet fordítanak a drónok elleni fellépésre is – tette hozzá Volfovics.
Csaknem harmincezren érkeztek Ukrajnából vasárnap
Az ukrán–magyar határszakaszon 13 236-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 16 084-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Orosz drónt észleltek Románia légterében
- Az éjszaka indított 67 orosz drónból 58-at lelőtt az ukrán légvédelem
- Menesztették Kárpátalja kormányzóját
- Robert C. Castel: a jelenlegi nyugati politika csak meghosszabbítja az ukránok szenvedését
- Putyin: Moszkva nem utasítja el az ukrajnai gáztranzitot