Nehéz tél vár az ukránokra: akár nyolcórás áramkimaradások is lehetnek

A harkivi Kruhljakivka elfoglalását jelentette be az orosz védelmi minisztérium

Vitalij Gancsev, az ukrajnai Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a Kupjaszktól 20 kilométerre délre, egy közúti híd közelében található falu bevétele elzárta az ukrán erők elől az utat az Oszkil folyó jobb partjára. Kruhljakivka mellett halad el egy vasútvonal, amely Kupjanszkot a donyecki régió északi részén lévő, Kijev ellenőrzése alatt álló városokkal köti össze.

Igor Kimakovszkij, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a Pervij Kanal orosz állami televízióban azt mondta, hogy az ukrán erők megkezdték az ostromlott Kurahove kiürítését.

A szerdai orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 21, a kurszki régióban pedig nyolc ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1700, Kurszk irányában pedig több mint 350 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, egy olajraktárt, amely a zaporizzsjai és a dél-donyecki régióban látta el üzemanyaggal az ukrán hadsereget, több lőszerraktárt, egy harckocsit és kilenc egyéb páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és egy vontatott tarackot, egy HIMARS-rakétát, egy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 67 repülőgéptípusú drónt.

Kurszk irányában a keddi orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett egy harckocsit és 24 egyéb páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők több mint 28 300 embert, 180 harckocsit, 101 gyalogsági harcjárművet, 106 páncélozott személyszállító járművet, 1055 páncélozott harcjárművet, 759 gépkocsit, 240 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS- és hat MRLS-típusút.

Az orosz különleges erők megtorolták gudermeszi egyetem elleni támadást

Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság vezetője bejelentette, hogy az orosz különleges rendeltetésű erők gudermeszi egyetemét kedden ért támadás megtorlásképpen szerdára virradóra Gerany drónok mértek csapást Kijevben az ukrán fegyveres erők vezérkarának egyik épületére. Kadirov szerint éppen oda, ahonnan a Gudermeszre küldött pilóta nélküli repülőgépet irányították. Állítása szerint az ukrán vezérkar elleni támadás következtében kilenc ember életét vesztette, 17 pedig megsebesült.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A zaporizzsjai Mihajlivkában egy civil életét vesztette, kettő pedig megsebesült.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) sajtószolgálata közölte, hogy a fellebbviteli bíróság Belgorodban megerősítette a területi bíróság korábbi verdiktjét, amely kémkedés címén 11 évi szabadságvesztést szabott ki egy ukrán állampolgárságú nőre, aki információkat gyűjtött és továbbított az orosz hadsereg elhelyezkedéséről és tevékenységéről az ukrán hírszerzésnek. Az adatokat az elítélt a Messengeren továbbította.

Lloyd Austin: aggodalomra ad okot, hogy Moszkva harcokban is bevetheti az észak-koreai csapatokat

Az Egyesült Államokat aggasztja, hogy Oroszország az ukrajnai konfliktusban, a harcokban is bevetheti az észak-koreai csapatokat – jelentette ki szerdán Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, Kim Jonghjonnal, dél-koreai kollégájával Washingtonban közösen tartott sajtótájékoztatóján.

„Azt, hogy bevetik-e őket a harcokban, még meglátjuk” – húzta alá Austin, aki ugyanakkor „meglehetősen nagynak” nevezte ennek valószínűségét.

Mindemellett veszélyes és destabilizáló lépésnek nevezte azt, hogy orosz egyenruhába öltözött, orosz hadfelszereléssel ellátott észak-koreai katonák indultak az Ukrajnával szomszédos oroszországi Kurszki régióba.

Mint mondta, 

A dél-koreai védelmi miniszter arról beszélt, hogy szerinte az észak-koreai katonák Oroszországba vezénylése nem szükségképpen vezet háborúhoz a Koreai-félszigeten, de fokozhatja a biztonsági fenyegetést Szöul és Phenjan viszonyában. Hozzátette, nagy a valószínűsége annak, hogy Phenjan nukleáris-, illetve ballisztikus rakétaképességei fejlesztésére szolgáló csúcstechnológiát fog kérni a segítségéért cserébe.

Kim szólt arról is,

Washington több száz személyre és cégre vetett ki újabb szankciókat Oroszországnak nyújtott segítség miatt

Az Egyesült Államok több országból közel négyszáz magánszemély és vállalat ellen hozott büntetőintézkedéseket, amiért szerinte segítenek Oroszországnak megkerülni az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett korlátozásokat, illetve olyan fejlett technológiával látják el Oroszországot, amelyet az hadigépezetének fejlesztésére használ - jelentette be szerdán az amerikai külügyminisztérium.

„Azokra a példátlan intézkedésekre építve, amelyeket szövetségeseinkkel és partnereinkkel együttműködésben már bevezettünk, az Egyesült Államok ma közel négyszáz személy és vállalat ellen vezet be szankciókat, amiért lehetővé tették Oroszország jogellenes háborúját Ukrajna ellen” – hangsúlyozta közleményében Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Matthew Miller külügyi szóvivő az X-en kifejtette, hogy olyanokról van szó, akik hozzájárulnak az Ukrajna elleni orosz háborúhoz, segítik Oroszországot a szankciók megkerülésében, valamint a hadigépezetéhez szükséges eszközök megszerzésében.

– tette hozzá.

Wally Adeyemo pénzügyminiszter-helyettes - kommentálva tárcája döntését 275 személy, illetve vállalat elleni büntetőintézkedésről – leszögezte: „az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is határozott lépéseket tesznek szerte a világon, hogy megállítsák olyan eszközök és technológiák áramlását, amelyekre Oroszországnak szüksége van az Ukrajna elleni jogellenes és erkölcstelen háború folytatásához”.

A kereskedelmi minisztérium kereskedelmi korlátozásokkal sújtott 40 külföldi vállalatot, és megszigorította a meglévő büntetőintézkedéseket további 49 cég ellen, amelyek főként mikroelektronikai eszközök és repülőgép-alkatrészek Oroszországba szállításában működtek közre. A szankciós listán egyebek közt kínai, indiai, malájziai, thaiföldi, török és Egyesült Arab Emírségek-beli cégek szerepelnek.

Uniós főképviselő: az EU intézkedésekről egyeztet az észak-koreai katonák oroszországi jelenlétére válaszul

Az Európai Unió hírszerzési elemző központja (INTCEN) megerősítette az észak-koreai katonák oroszországi jelenlétéről szóló információkat, Oroszország jogtalan háborújának támogatására válaszul az Európai Unió válaszintézkedésekről egyeztet a nemzetközi partnerekkel – közölte az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerdán.

Közleményében Josep Borrell hangsúlyozta,

Az orosz hadsereggel együttműködő több ezer észak-koreai katona jelenléte az ENSZ Alapokmányának és az ENSZ Biztonsági Tanácsa több határozatának kirívó megsértését jelenti – hívta fel a figyelmet.

„Phenjan ellenséges cselekedete súlyos következményekkel jár az európai és globális békére és biztonságra nézve” – fogalmazott az uniós főképviselő, majd hozzátette: Észak-Koreának fel kell hagynia Oroszország háborús erőfeszítéseinek támogatásával.

Az Európai Unió egyeztet nemzetközi partnereivel az Oroszország Ukrajna elleni háborújához nyújtott észak-koreai katonai támogatás ügyben, beleértve a megfelelő válaszlépéseket is – közölte.

Borrell arról tájékoztatott, hogy az elkövetkező napokban Japánba és Dél-Koreába látogat, ahol a két ország külügyminiszterével folytat majd stratégiai párbeszédet.

„Látogatásom időszerű és fontos lehetőség arra, hogy megvitassuk a fejleményeket, melyek azt mutatják, hogy Európa és az indo-csendes-óceáni térség biztonsága összekapcsolódik” – fogalmazott.

A megbeszélések döntő fontosságúak lesznek a Külügyek Tanácsa következő, november 18-re tervezett ülésének előkészítése szempontjából - tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője

Zelenszkij: a Tomahawk rakétákra vonatkozó kérés bizalmas információ volt Kijev és a Fehér Ház között

Bizalmas volt Kijev és a Fehér Ház között az a sajtóban megjelent információ, hogy Ukrajna Tomahawk rakétákat is kérne az Egyesült Államoktól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán az észak-európai országok izlandi csúcstalálkozóján nyilatkozva újságíróknak.

Zelenszkij kijelentette: számára ez a kiszivárogtatás azt jelzi, hogy semmi nem marad titokban a partnerek között, de nem cáfolta az értesülést. Kifejtette, hogy a győzelmi terv részeként arra kérte a nemzetközi partnereket: adjanak Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverekből álló csomagot azzal a feltétellel, hogy csak abban az esetben használja azokat, ha Oroszország hagyná tovább eszkalálódni a háborút.

Az ukrán elnök bírálta a NATO-partnereket az elmaradt fegyversegélyek miatt

Az elnök bírálta a NATO-partnereket, köztük az Egyesült Államokat, amiért nem tartják be a fegyverellátásra tett ígéreteiket, kifejtve, hogy Ukrajna a hadműveleteit tervezve minden időpontban konkrét szállítmányok megérkezésével számol. Kifogásolta, hogy a NATO a háború miatt nem tesz határozott lépéseket Ukrajna taggá válása érdekében, ehelyett ígért az országnak „hat-hét” légtérvédelmi rendszert, amelyeket – mint mondta – úgyszintén nem kaptak még meg.

Zelenszkij úgy vélekedett: a világ vezetői nem reagálnak kellőképpen arra, hogy Oroszország észak-koreai katonákat von be az Ukrajna elleni harci cselekményekbe.

– mondta. Szerinte félő, hogy ugyanaz fog történni, mint a Krím félsziget orosz megszállásakor, amire Nyugaton „az invázió legelején senki sem akart reagálni, mert féltek a helyzet súlyosbodásától”. Hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök így jött rá arra, hogy büntetlenül folytathatja ezt, és ezért támadta meg a Donyec-medencét is. Egyúttal úgy vélekedett, Észak-Korea hadseregének részvétele az orosz–ukrán háborúban nem lesz ok arra, hogy az európai országok csapatokat küldjenek Ukrajnába. Megjegyezte, hogy Ukrajna soha nem ragaszkodott ehhez az elképzeléshez, és nem is tárgyalt róla. „Nagyon veszélyes ezt szóba hozni. Nem kockáztathatjuk meg, hogy elveszítjük a támogatást, amellyel már rendelkezünk” – tette hozzá.

Az államfő kiemelte, hogy az ukrán csapatok elfoglalhatnák az oroszországi kurszki régióban lévő atomerőművet, de nincs ilyen céljuk. Szavai szerint ezzel ugyanis olyanná válna Kijev, mint Moszkva. „Mi nem szálljuk meg mások létfontosságú infrastruktúráját, mint ahogy ők tették a zaporizzsjai atomerőművel” – tette hozzá.

A nemrég lezajlott georgiai választásokra rátérve Zelenszkij leszögezte, hogy Oroszország győzött Georgiában, mert az ország az Európai Unióhoz vezető út helyett inkább a Moszkvával való barátságot választotta. „Georgiának most oroszbarát kormány van, ott nincsenek szankciók Putyin ellen, és a vezetés nem akarja, hogy az ország az EU-hoz csatlakozzon. Georgiától elvették a szabadságot” – fűzte hozzá. Zelenszkij a moldovai helyzetet kommentálva megjegyezte, hogy Oroszország ott is ugyanazt akarja elérni, mint Georgiában. Egyúttal figyelmeztetett, hogy Ukrajna sokban különbözik Georgiától: „nagyobbak vagyunk, nagyobb a lakosságunk, és benne több olyan férfi van, aki nem akar orosz lenni” – szögezte le.

Robert Fico: Európának érdeke, hogy a „nagyfiúk” tárgyaljanak a rendezéséről

Az európai országoknak érdekükben állna, hogy a "nagyfiúk" tárgyalóasztalhoz üljenek, és megbeszéljék, hogyan lehetne véget vetni ennek a háborúnak, ebben az értelemben Szlovákia nagyon aktív ország akar lenni – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök az orosz Rosszija 1 tévécsatorna 60 minut című műsorában szerdán.

Fico azt mondta, hogy ha szükséges, habozás nélkül kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Közölte: kötelességének tartja, hogy a Győzelem napja, a második világháború (európai) befejezésének 80. évfordulója alkalmából május 9-én Moszkvába látogasson.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezzel kapcsolatban kijelentette: az orosz elnök nyitott arra, hogy külföldi kollégáival találkozzon. Hozzátette, hogy egyelőre nincsenek konkrét tervek a Putyin és a Fico közötti kapcsolatfelvételre.

– mondta Fico.

Szerinte Kijev nem törekszik a konfliktus rendezésére, mert egy „győzelmi terv” nem állhat abból, hogy valaki felajánlja a területét arra, hogy nukleáris fegyvereket, valamint közepes és nagy hatótávolságú rakétákat állomásoztassanak rajta, amelyeket orosz célpontok ellen vethetne be. Mint mondta, egy ember, aki nem akar eszkalációt, nem gondolkodhat így.

„Ilyen a terv, amelyet (Volodimir) Zelenszkij elnök ismertetett az Európai Tanácsban, de szerencsére az EU-ban él önfenntartási ösztön” – fogalmazott Fico.

Hangot adott véleményének, miszerint az európai országoknak érdekükben állna, hogy a „nagyfiúk” tárgyalóasztalhoz üljenek, és egy finom ebéd, jó bor mellett arról beszéljenek, hogyan lehetne véget vetni ennek a háborúnak.

„Ebben az értelemben a Szlovák Köztársaság nagyon aktív ország akar lenni” – mondta.

Kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy bárki is elhinné azt a nyugati mítoszt, amely szerint Oroszország Ukrajna után az Európai Unió megtámadását tervezi. Megjegyezte, hogy „a média két éve azt a képet festi, hogy az orosz hadsereg minden fronton vesztésre áll”.

„Racionálisam semmi sem támasztja alá, hogy az Oroszországi Föderáció érdeke lenne, hogy az egész világgal konfliktusban álljon. Minek? Ha mindannyiunknak együtt kell működnünk, akkor együtt kell léteznünk mindannyiunknak. Ugyanakkor meg kell értenünk, hogy Ukrajnához hasonlóan Oroszországnak is szüksége van a saját biztonsági garanciákra. Ezt nagyon jól megértem, és (…) tudom, miért alakult ki ez a konfliktus 2022 februárjában” – mondta a miniszterelnök.

Kreml: a magyar kormányfő „önálló álláspontja” imponálóbb, mint az európai diplomácia vezetőjéé

Orbán Viktor magyar kormányfő „önálló álláspontja” nagyobb elismerést kelt Moszkvában, mint az európai diplomácia vezetőjének rövidlátó politikája, de Oroszország nem kíván beleavatkozni az európai belügyekbe – jelentette ki kérdésre válaszolva Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján.

„A legcsekélyebb mértékben sem kívánunk beleavatkozni az európai belügyekbe. Bennünk nyilvánvalóan sokkal nagyobb elismerést kelt Orbán független és konstruktív irányvonala, mint az európai diplomácia vezetőjének (Josep Borrellnek, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének) meglehetősen rövidlátó és helyenként ellentmondásos irányvonala. Ez valóban így van. De természetesen egyáltalán nem akarunk beleszólni az Európa belső civakodásaiba” – mondta Peszkov arra az újságírói kérdésre válaszolva: mit gondol a Kreml arról, hogy Orbán tart egy készülő brüsszeli összeesküvéstől, amelynek célja magyarországi kormányváltás volna.

A magyar miniszterelnök korábban az X közösségi oldalon azt írta: nyílt összeesküvés folyik Magyarország ellen Manfred Webernek, az Európai Néppárt vezetőjének és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a vezetésével. Szerinte az a céljuk, hogy leváltsák a magyar kormányt.

Bekérették a moszkvai finn nagykövetet az orosz külügyminisztériumba

Bekérette az orosz külügyminisztérium szerdán Marja Liivala finn nagykövetet, és kifejezte tiltakozását neki amiatt, hogy hazájában orosz ingatlanokat foglaltak le ukrán energiaipari cégek keresete nyomán.

A tárca a hivatalos közlemény szerint határozott tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a finn bírósági végrehajtói szolgálat lefoglalt Oroszország tulajdonát képező 45 ingatlant, köztük diplomáciai mentességgel védetteket is, amelyeket a helsinki orosz nagykövetség hivatalos célokra használt.

„Az orosz fél követelte a finn féltől, hogy a lehető legrövidebb időn belül vizsgálja felül ezt a törvénytelen döntést, mert durván sérti a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezmény rendelkezéseit. A nagykövetnek hangsúlyozták, hogy ellenkező esetben a finn hatóságok ilyen jellegű intézkedéseinek következményeiért Helsinki viseli a felelősséget. Ha szükséges, az orosz fél válaszintézkedéseket fog hozni” – közölte a minisztérium.

A nagykövet figyelmét felhívták arra, hogy a finn külügyminisztérium nem reagált hivatalosan arra a tiltakozó jegyzékre, amelyet helsinki orosz nagykövetség küldött neki.

A Helsingin Sanomat című finn napilap arról számolt be kedden, hogy Helsinkiben érvényesítették az október 24-én hatályba lépett zár alá vételi végzést az Orosz Tudományos és Kulturális Központ ellen. Az újság a finn bírósági végrehajtói szolgálatra hivatkozva azt írta, hogy a lefoglalt ingatlanok listáján 44 tétel szerepel, értéküket pedig 35,5 millió euróra becsülik. A helsinki körzeti bíróság határozata szerint a finnországi orosz vagyont hat ukrán energetikai vállalat keresete alapján fagyasztották be.

Olekszij Csernisov, a Naftohaz ukrán gázipari vállalat vezetője tavaly áprilisban közölte: egy hágai választottbíróság arra kötelezte Oroszországot, hogy fizessen ötmilliárd dollár kártérítést a cég krími vagyonának elvesztése miatt. A Kreml szóvivője akkor azt mondta, hogy Moszkva elemezni fogja ezt a döntést.

Borzalmas videót tett közzé az orosz védelmi minisztérium

Az orosz védelmi minisztérium az eddigi legvéresebb videót tette közzé egy Telegram-bejegyzésben. A nyugati hadseregcsoport katonái csapásmérő drónok segítségével támadásokat hajtanak végre az ukrán fegyveres erők támaszpontjai ellen, és megfutamítják az ukrán katonákat – írják a posztban. Ez a bejegyzés az orosz fél nézőpontját tükrözi a Harkiv megyében zajló katonai műveletekről, kiemelve az FPV drónok használatát az ukrán erők ellen – írja a Magyar Nemzet. 

A videóért és a teljes cikkért kattinson IDE!

Ursula von der Leyen: az ukrajnai háború eloszlatta az illúziót, hogy a béke örök

Oroszország Ukrajna elleni háborúja számos illúziót eloszlatott, köztük annak az illúzióját, hogy a béke örök – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, Sauli Niinistö korábbi finn államfővel tartott sajtótájékoztatóján szerdán.

A sajtótájékoztatón, melyen Niinistö bemutatta a bizottság felkérésére Európa polgári és katonai felkészültségéről és cselekvési képességéről készített jelentését, Ursula von der Leyen azt mondta:

– fogalmazott az uniós bizottság elnöke.

A felkészültségre való figyelemnek az uniós döntéshozatal részévé kell válnia, hogy kezelni lehessen minden fenyegetést és kockázatot – mondta Von der Leyen, majd kifejtette: ez azt jelenti, hogy a politika valamennyi eszközét és erőforrását összehangoltan kell alkalmazni, a magánszektor, a civil társadalom és az állampolgárok bevonása mellett mozgósítva a hatóságokat nemzeti, helyi és uniós szinten egyaránt.

Niinistö a jelentés bemutatásakor hangsúlyozta: az EU számára az a legfontosabb, hogy minden kockázatra felkészülve képes legyen biztonságot nyújtani az európaiaknak.

Mint mondta: a jelentés rámutat arra, hogy az összes érintett szereplőt és erőforrást össze kell vonni a súlyos válságok kezelése érdekében. Kiemelte: az uniós szerződések értelmében a tagállamok felelősek saját biztonságukért, azonban közös érdek, hogy közösen készüljenek fel az egész EU-t érintő fenyegetésekre.

– fogalmazott.

– tette hozzá.

A korábbi finn államfő továbbá hírszerzési együttműködési szolgálat és szabotázsellenes hálózat létrehozását szorgalmazta az Európai Unión belül.

Niinistö rámutatott, hogy „rosszindulatú szereplők” kihasználják a jogszabályi és gyakorlatbéli eltéréseket az uniós tagállamok kémelhárítási rendszereinek területén, ezért a titkosszolgálati tevékenységek szabályozásának harmonizációjára szólított fel. 

Azt is javasolta továbbá, hogy szükség esetén korlátozni kellene a szabotázs vagy kémkedés szempontjából kockázatot jelentő országok diplomáciai személyzetének valamint állampolgárainak szabad mozgását az EU-n belül.

Világégést hozhat ennek az országnak a belépése az orosz–ukrán háborúba

Egyre több nyugati hírszerzési jelentés utal arra, hogy Észak-Korea egyes katonai egységeit már bevetették Ukrajnában. Miközben a harci tapasztalatot szerző csapatok száma növekedhet, a katonák bevetése számos kihívással és buktatóval járhat az orosz hadsereg számára – írja a Magyar Nemzet.

A két ország együttműködése nemcsak katonai szempontból, hanem a fegyverszállítások terén is megvalósul:

További részletekért kattintson.

Ukrán légvédelem: többen megsebesültek az éjjeli támadásokban

Az orosz hadsereg egy rakétával és 62 drónnal támadta Ukrajnát szerdára virradóra, a légvédelem 33 drónt lelőtt, Kijevben kilencen megsebesültek, mert lakóépületre zuhantak egy drón roncsai – jelentette szerda reggel az ukrán légierő, valamint a fővárosi katonai közigazgatás.

Kijev Szolomjanszkij kerületében 9 ember, közöttük egy 11 éves kislány megsebesült, mert tűz ütött ki egy többszintes lakóépületben, 48 lakót evakuáltak a hatóságok. Emellett egy hatszintes adminisztratív épületben is tűz keletkezett – jelentette a katasztrófavédelem.

A légvédelem 33 drónt lelőtt, további 25 eltűnt a radarokról – áll a légvédelem hivatalos közleményében.

Ez vár Ukrajnára télen

Ukrajna állami hálózat-üzemeltetőjének, az Ukrenergonak az ideiglenes vezetője, Olekszij Breht egy interjújában kijelentette, hogy az ország valószínűleg a legnagyobb kihívást jelentő tél előtt áll a háború kezdete óta. Oroszország energiainfrastruktúra elleni támadásainak fokozódása komoly aggodalmakat kelt Ukrajnában, különösen a hideg hónapok közeledtével – számol be róla a Magyar Nemzet.

– mondta Breht. Amennyiben Oroszország továbbra is a kritikus energiainfrastruktúrát célozza,

Volodimir Zelenszkij elnök szerint Oroszország március és augusztus között az összes hőerőművet és szinte az összes vízerőmű kapacitást elpusztította Ukrajnában.

Külföldi hírszerzők célkeresztjében a magyar hadiipar

Komoly feladat elé állította a magyar titkosszolgálatokat, hogy az utóbbi időben külföldi hírszerzők célkeresztjébe került a magyar hadiipari termelés – tudta meg a Magyar Nemzet.

Az elhárítás dolgát jelentősen megnehezíti, hogy ha külföldi tulajdonban van, vagy oda kerül egy Magyarországon működő fegyver-, illetve lőszergyártó cég, már nehéz beavatkozni a kereskedelmi folyamatokba, különösen akkor, ha az itt gyártott hadianyagot vagy haditechnikai eszközt közvetítőkön keresztül juttatják el a célországba. A fegyverek és a hadianyagok kiviteléhez elvileg szükség van úgynevezett reexportengedélyre, de ezeket is megpróbálhatják kijátszani. Az ügyben konkrét információkat is megosztottak a titkosszolgálatok szakemberei a parlament nemzetbiztonsági bizottságával, a testület legutóbbi ülésén. Erről az ülés után csak annyi információ jelent meg, hogy

A lap forrá­sai szerint komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek az ilyen irányú befolyásolási kísérletek hazánkban, különösen akkor, ha háborús övezetekbe kerülnek Magyarország területéről a hadianyagok.

További részletekért kattintson.

Orosz–ukrán megállapodás jöhet

Ukrajna és Oroszország állítólag előzetes megbeszéléseket folytat

– írja az Origo a Financial Times cikkére hivatkozva.

A korábbi, Katar közvetítésével augusztusban folytatott tárgyalások meghiúsultak, miután Ukrajna betört az orosz Kurszki területre. A korai szakaszban lévő megbeszélések várhatóan hamarosan újraindulnak. Moszkva továbbra is határozottan állítja, hogy

Kína közbenjárását kéri az USA

Jake Sullivan az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója Kína közbenjárását kéri, hogy Észak-Korea vonja ki csapatait az ukrajnai frontvonalból. Korábban Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy az Egyesült Államok kapcsolatban állt Kínával az észak-koreai csapatok ukrajnai frontvonal melletti jelenlétéről, de a beszélgetések részleteiről nem adott tájékoztatást.

A NATO és a Pentagon korábban megerősítette, hogy észak-koreai csapatok kiképzést tartanak Oroszországban, és hogy néhányan közülük úton vannak az oroszországi kurszki területre, amelynek egy részét az ukrán erők augusztus óta ellenőrzik.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 4980-an léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4988-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt kedden: