Reagált a külügy a Zelenszkij megdöbbentő kérésére – frissül

Cikkünk frissül!

Észak-koreai külügyminiszter: Phenjan a győzelem napjáig segíteni fogja Moszkvát

Észak-Korea kész a győzelemig segíteni Oroszországot az ukrajnai konfliktusban – jelentette ki Coj Szon Hi észak-koreai külügyminiszter, amikor pénteken Moszkvában fogadta őt Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője.

„Semmi kétségünk sincs afelől, hogy az Oroszországi Föderáció tisztelt elnöke, Vlagyimir Putyin bölcs vezetése alatt az orosz hadsereg és nép elkerülhetetlenül nagy győzelmet arat a szuverén jogok védelméért és az állam biztonságának megóvásáért folytatott szent harcában. Ismételten hitet teszünk amellett, hogy a győzelem napjáig mindig szilárdan ki fogunk állni orosz bajtársaink mellett” – mondta az észak-koreai külügyminiszter.

– mondta.

Rámutatott, hogy az Egyesült Államok és más nyugati országok, azzal, hogy Kijevet fegyverekkel látják el, „megpróbálnak hosszú távú háborút folytatni Ukrajnában Oroszország ellen”. Azt mondta, hogy a Koreai-félszigeten a helyzet nagyon veszélyes és instabil állapotba került az amerikaiak és szövetségesei fellépése miatt. Megerősítette, hogy Phenjan nem szándékozik változtatni a nukleáris erőinek megerősítését célzó irányvonalán.

Lavrov: új minőségi szintre érkezett az észak-korai–orosz partnerség 

Lavrov azt hangoztatta, hogy a KNDK-val kötött stratégiai partnerségi szerződés új minőségi szintre emelte a kétoldalú viszonyt. A megállapodás célját a kapcsolatok elmélyítésében minden téren és az északkelet-ázsiai régió és az egész kontinens helyzetének stabilizálásában nevezte meg.

Bejelentette, hogy a kereskedelmi és gazdasági együttműködéssel foglalkozó orosz-koreai kormányközi bizottság következő ülését novemberben Phenjanban fogják megtartani. Kilátásba helyezte, hogy ezen olyan „ajánlásokat” fognak kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a kétoldalú kereskedelmi, befektetési és gazdasági kapcsolataink fokozatos növelésének folytatását.

Lavrov azt is hangsúlyozta, hogy Moszkva nagyra értékeli „az aktív kapcsolatokat a kulturális, humanitárius cserék, az oktatás területén, és eltökélt szándéka, hogy továbbfejlessze őket”.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken, újságírói kérdésre reagálva nem kívánta kommentálta azokat az állításokat, amelyek szerint észak-koreai katonákat vezényeltek Oroszországba, akik készek részt venni az ukrajnai konfliktusban.

– mondta Peszkov.

Dél-Korea nem fontolgatja csapatok küldését Ukrajna megsegítésére

Dél-Korea nem fontolgatja, hogy csapatokat küld Ukrajnába – jelentette ki Sin Vonszik dél-koreai nemzetbiztonsági főtanácsadó egy parlamenti meghallgatáson Szöulban pénteken azokra a jelentésekre reagálva, amelyek szerint Észak-Korea rövidesen részt vesz a háborúban Oroszországot támogatva.

Sin Vonszik ugyanakkor megjegyezte, hogy nagyon fontos a dél-koreai megfigyelő misszió nemrégiben bejelentett Ukrajnába küldése, tekintettel arra, hogy az Oroszországban felvonultatott észak-koreai katonák korszerű hadviselési taktikákkal ismerkednek meg – így drónok használatával –, és ezt a tapasztalatot megoszthatják a phenjani reguláris erőkkel is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hét elején bejelentette, hogy Kijev és Szöul megállapodott abban: minden szinten tovább mélyítik kapcsolataikat, valamint fokozzák a hírszerzések közötti együttműködést és információcserét.

Kijev szerint Oroszország több mint 2000 drónnal támadta Ukrajnát októberben

Oroszország több mint 2000 drónt indított katonai és polgári célpontok ellen Ukrajna-szerte a múlt hónapban – közölte pénteken az ukrán hadsereg.

Az ukrán hadsereg vezérkarának közleménye szerint az októberben indított 2023 drón közül 1185-öt elfogtak, a többi 735-öt nem sikerült lokalizálni.

„Az ellenség 2024 eleje óta összesen 6987 pilóta nélküli repülő szerkezetet indított Ukrajna területe ellen. Az ellenséges drónok többségének célja polgári célpont, illetve létfontosságú infrastruktúra volt” – olvasható a közleményben.

Az ukrán hadsereg a Facebook közösségi portálon azt írta, hogy közel 8000 orosz katona halt meg augusztus 6. óta, amikor az ukrán erők betörtek a dél-oroszországi Kurszki területre. A veszteségek nyolc zászlóaljat érintettek. A bejegyzés szerint az orosz erők hatvan harckocsit és mintegy 200 gyalogsági harcjárművet és páncélozott szállítójárművet veszítettek. További 136 tüzérségi egységet, három helikoptert, valamint több száz drónt is megsemmisítettek a közlemény szerint.

Robbanószerhiány van Ukrajnában

Ukrajna az Oroszország indította háború előtti nulláról mostanra évi egymillióra növelte az aknavető-lövedékek gyártását, de a robbanószerhiány korlátozza a hadiipar fejlesztését – közölte a stratégiai iparágakért felelős miniszter. Herman Szmetanyin, akit szeptemberben neveztek ki a tárcája élére, a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy Ukrajna növelte a különböző tüzérségi eszközök gyártását, beleértve az aknavető lőszerekét is, de ez még mindig nem elegendő.

Szmetanyin, aki előzőleg az állami tulajdonban lévő hadiipari óriás, az Ukroboronprom vezetője volt, közölte, hogy az egyik fő cél az ukrán rakéták sorozatgyártásának beindítása, de hozzátette, hogy ennek „globális ellátási akadályai vannak”.

Reagált a külügy a Zelenszkij megdöbbentő kérésére

Zajlik egyeztetés egy Magyarország–Ukrajna átfogó együttműködési megállapodás létrehozásáról, melynek hangsúlyos részét kell, hogy képezze a magyar nemzeti közösség jogainak visszaadása – reagált Paczolay Máté külügyi szóvivő pénteken az MTI-nek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök erre vonatkozó, két nappal ezelőtti kijelentésére.

Paczolay Máté hozzátette: ugyanakkor az egyeztetések során az ukrán fél számára világossá tettük, hogy Ukrajna NATO-hoz való csatlakozási szándéka nem lehet része ezen megállapodásnak.

– tette hozzá a külügyi szóvivő.

Az Egyesült Államok és a NATO terve komoly fenyegetést jelent a biztonságra nézve

Az Egyesült Államok képviselőháza hírszerzési bizottságának elnöke, Mike Turner kongresszusi képviselő szerint az Egyesült Államoknak és a NATO-nak komolyan meg kell fontolnia és tárgyalnia kell az észak-koreai csapatok közvetlen megtámadásának lehetőségről, amennyiben azok Oroszország oldalán avatkoznak be az Ukrajnában zajló háborúba – írja a Magyar Nemzet.

Turner szerint Ukrajnának joga kellene, hogy legyen megtámadni jogos katonai célpontokat Oroszországban. Jelenleg az amerikai adminisztráció politikája szerint Ukrajna nem teheti ezt meg, ami a képviselő szerint csak bátorítja Oroszországot a provokációkra.

Turner szerint az észak-koreai kommunista csapatok jelenléte Európában vörös vonal kellene, hogy legyen az USA és a NATO számára. Mint mondta, az Egyesült Államok és szövetségesei nem engedhetik meg, hogy Oroszország büntetlenül támadjon Ukrajnára, és ehhez külföldi csapatokat hívjon segítségül.

A teljes cikk ITT olvasható.

Ez történt csütörtökön: