Mérjük fel a fényviszonyokat, és gondoskodjunk a tápanyagról!

Hogyan tudjuk életben tartani a növényeinket az edényben? Nem ördöngösség, de ismernünk kell néhány fontos alapszabályt is.

A növény szempontjait feltétlenül vegyük figyelembe. Lényeges a fény mennyisége. Határozzuk meg, hová szeretnénk állítani a növényt. Figyeljük meg, egy nap hány órát éri közvetlen napfény, mennyit van szórt napfényben és mennyit árnyékban. Nem elég ezt nagyjából megállapítani. Mert a napfény mennyisége a hőmérsékletet is meghatározza és befolyásolja azt is, milyen edényt célszerű választanunk...

Az sem mindegy, hogy egész évre akarjuk a kompozíciót, vagy csak tavasztól őszig. A télre is tervezett edénykert esetében meg kell oldanunk a fagyvédelmet is. Gondoskodnunk kell a megfelelő méretű és anyagú kaspóról, annak béleléséről, a víz elvezetéséről; meg kell előznünk, hogy a lehűlés vagy a gyors olvadás kárt tegyen az edényben, biztosítani kell a növény számára a téli tápanyagot, és ha szükséges, az esztétikus téli takarást.

Ami az edényválasztást illeti. lényeges vezérelv, hogy minél nagyobb az edény, annál több tápanyagot és vizet tárol, annál kevésbé van kitéve a felmelegedésnek, a kiszáradásnak, sőt télen - mint paplan -, védi a növény gyökérzetét a kifagyástól. Sőt, a nagyobb edényben kisebb az esély a betegségek, kártevők jelenlétére. Az igazi edénykertész a lehető legnagyobb edényt választja, mert nem szeretne a locsolási hibákért gyorsan, nagy árat fizetni. Ne felejtsük el a víztelenítést sem! Elsőre furcsán hangzik, hiszen a növények halála a víztelenség, de sajnos a gyakorlatban többször pusztul el növény túlöntözésből fakadó gyökérrothadástól, mint alul-öntözés miatt. Ezért, amikor ültetőedényt választunk, győződjünk meg arról, hogy megfelelő méretű vízelvezető nyílása van, vagy ha nincs, nézzük meg, kifúrható-e. A készen beszerezhető önöntözős edények - vízmegtartó kialakítással - segíthetnek, ha nem kapcsoljuk össze az edénykertet automata öntözőrendszerrel. Az önöntözés lényege egy plusz tartály, ahonnan a növény szükség esetén nedvességhez tud jutni. Erre szolgálhat egy duplafalú edény, de megoldható ez az edény aljába rejtett, vízzel töltött kis tartállyal. Az edény anyagának megválasztásánál fontos, hogy tartsa a hőt és legyen időtálló. Vékony falú edényt érdemes bélelni, szigetelni. Tájékozódjunk a konténer tisztán tartásának módszeréről is.

Ha konténerkertészkedésre vállalkozunk, érdemes azonos igényű növényeket összeültetni   Fotó: Pinteres

A megfelelő virágföldre áldozni kell, ha dús virágzást szeretnénk. A szerves tárgya is elengedhetetlen, sőt a műtrágyázást is érdemes bevetni a konténerkertészkedésnél. Ha már megvan az edény, ismerjük a fényviszonyokat, ideje kiválasztani a növényeket. Győződjünk meg arról, hogy a növények, amelyekből a kompozíciót tervezzük, nem csak hasonló fényigényűek, hanem hasonló vízigényűek is. Eltérő vízigényű növényeket úgy lehet összeültetni, ha az egyiket külön belső, rejtett edényben helyezzük el.

Íme, néhány összeillő növény, ha őszi kompozíciót tervezünk: lisztes zsálya, csilipaprika, díszkáposzta, kúpvirág és varjúbogyó. Jól érzi magát együtt a krizantém, díszkáposzta, paprikavirág és az alangfű. De összeültethető a dália, a Kleopátra tűje, a hamvaska, a karcsú papagájlevél is. Néhány téli kompozícióra is van tippünk. Jól megvan együtt a japán dérbabér, tarkalevelű borostyán és fekete hunyor. Összeültethetjük a varjúbogyót, az árvácskát és a törpe selyemfenyőt. De a fajdbogyó, a veronikacserje, a bőrlevelű sás és a paprikavirág is jól mutat együtt. Konténerben nevelhető a törpe tollborzfű, erika, ciklámen és a tarka levelű kecskerágó kompozíciója is.