Magánszemély továbbra sem fizet helyi adót

- Fontos rendeletekről van szó, hiszen ezek alapozzák meg a város költségvetését, működését, ezen bevételek alapján lehet csak tervezni - mondta bevezetőül a sajtó képviselői előtt kedden Cser-Palkovics András polgármester. A településvezető az újságírók előtt összefoglalta a legfontosabb tényeket. Emlékeztetett rá, a telekadó felülvizsgálatáról 2013 tavaszán döntöttek, nyáron mentesítették a magánszemélyeket, 2015 január elsejétől pedig kivezetnék azt az adónemek közül. A város 180 milliós bevételről mond le, azaz ennyit hagy a vállalkozóknál.

Az építményadó rendszere - más nagyvárosokkal ellentétben, ahol ez egységes - Székesfehérváron továbbra is figyelembe veszi az arányos közteherviselés szempontjait, a sávokat ennek szellemében alakították ki: csak a legnagyobbak, a 900 négyzetméteresnél nagyobb hasznos alapterületű kereskedelmi egységek (szám szerint 42 ilyen adózó van) fizetnek majd többet. Ez várhatóan 30 millió forintos többlet adóbevételt jelent a városnak. A Fejér Megyei Hírlap kérdésére a polgármester azt mondta, erre azért lesz szükség, mert ezek a cégek elsősorban ott adóznak, ahol a központjuk van, az igazságos közteherviselés elve azonban a város számára is bevételt kell, hogy jelentsen. Cser-Palkovics András hangsúlyozta, terveik szerint magánszemély 2015-ben sem fizet majd helyi adót, így Székesfehérvár mintegy évi egymilliárd forintot hagy ott a lakosságnál. Erre a takarékos, stabil gazdálkodás mellett azért van lehetőség, mert a gazdasági növekedéssel párhuzamosan növekedik a város iparűzési adóbevétele is.

Égi Tamás és Cser-Palkovics András: megszűnne a telekadó Fotó FMH-Archív

Égi Tamás gazdasági alpolgármester több más mellett arról szólt, hogy a város vezetése és a gazdasági élet szereplői tárgyalássorozatot indítottak annak érdekében, hogy igényeik és lehetőségeik kölcsönös megismerésével, figyelembe vételével tegyenek a gazdaság fejlesztéséért. Az egyeztetések első, jelentős eredménye lenne a telekadó megszüntetése. Közös programot dolgoznak ki, amelynek egyik legfontosabb célja, hogy munkaerőt telepítsen a városba, hiszen van olyan fehérvári nagyvállalat, amelyik több, mint egymilliárd forintot költ egy évben dolgozóinak utaztatására. Az elképzelés az, hogy a városban tanuló diákok munkát és lakást is találjanak a megyeszékhelyen. A kamarával pénzügyi alap létrehozását, ösztöndíj-rendszer kidolgozását tervezik.