Országos Diákparlament - Diákok köz(ös) ügyei

Megkezdődött ugyanis az Országos Diákparlament, amelynek ezúttal Székesfehérvár a házigazdája. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében hangsúlyozta: első megyeszékhelyként Fehérvár ad otthont a találkozónak, tanácskozásnak. Hozzátette: határozatképességét illetően is példaértékű ez a parlament. (320 delegáltat vártak az ország megyéiből, és 296-an regisztráltak is.) A köz, a közösség ügyeivel foglalkozni jó, említette a polgármester. Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének üdvözletét is tolmácsolva hasonlóan fogalmazott a diákparlamentet megnyitó Sipos Imre, köznevelésért felelős helyettes államtikár. Pénteken plenáris ülés volt, ma szekcióülésekkel folytatódik a diákparlament.

A köznevelésért felelős helyettes államtitkárt Sipos Imrét a mára kilátásba helyezett tüntetésről is kérdeztük.

- A Pedagógusok Szakszervezete demonstrációt hirdetett, mert úgy vélik, a költségvetés nem ad lehetőséget, hogy minden gyerek képességeinek megfelelően tanuljon, szűkíti a tanulás lehetőségét, pedig az az egyetlen esély arra, hogy valaki kitörjön a szegénységből. Mit szól ehhez?

- A 2015. évi költségvetési törvény biztosítja a köznevelés biztonságos ellátását, azokat a fejlesztéseket, amelyeket a kormány korábban megígért, a pedagógus előremeneteli rendszerhez a bérezést. Szeptember 15-től jogszabályban meghatározott újabb béremelés lesz. A KLIK és a nem állami intézmények működéséhez ott vannak a források a büdzsében, és folytatódnak azok a felzárkóztató, esélyteremtő programok, amelyeket a kormány korábban is támogatott. Megnyugtatok mindenkit, nincs olyan szándék, terv, amely az oktatás, a tanárok munkájának rendjét megzavarná.

Sipos Imre helyettes államtitkár nyitotta meg a diákparlamentet Fotó: Koppán Viktor

- S mit szól a szegény gyerekek sorsa, esélye miatt megfogalmazott aggodalmakhoz?

- Nyilván vannak rosszabb körülmények között élő családok, és mind a szociális államtikárság, mind a felzárkóztatásért felelős kollégák, mind a köznevelésben dolgozók azért vagyunk egy minisztériumban, hogy a problémákat együtt, komplexen lássuk. Igyekszünk is mindent megtenni azért, hogy ezeket kezeljük.

- A demonstrálni akarók szerint a technikai dolgozók fizetését is emelni kell.

- A nevelő-oktató munkát segítők közül akik pedagógus végzettségűek, a jogszabály rendezi, hogy mikor kerülnek be majd az előremeneteli rendszerbe. Természetesen arra is törekszünk, hogy az iskolatitkárok, illetve az egyéb feladatot ellátók mielőbb szintén jobb körülmények közé kerüljenek. Azok, akik ebben a körben valóban nicsenek benne.

- Ön gimnáziumi igazgató volt. Igazak azok a hírek, miszerint a szakképzést erősítik, a gimnáziumi oktatást pedig szűkítik?

- Szó sincs arról, hogy a gimnáziumi férőhelyeket szűkíteni kellene. Valójában az a szándék, hogy a tudás, mint érték jelenjen meg a gimnáziumban, a szakközépiskolában, a szakmunkásképzésben. Legyen értéke a mestervizsgának, a szakmai vizsgának, a szakmunkásságnak, még nagyobb az érettséginek, a diplomának.

- Szóval az egyik nem a másik rovására megy?

- A gyermek, a szülő iskolát választ. Gyakorlatilag minden képzési formában sokkal több a férőhely, mint ahány diák egyáltalán van az országban. Majd tízezerrel több férőhely van például a gimnáziumokban, mint ahányan beiratkoznak. Ha innen nézzük, mindenkinek lehetősége van, hogy gimnáziumba menjen. A válaszom pedig az, hogy az egyik nem megy a másik rovására.