Székesfehérvár

2015.03.07. 08:15

A Sakkpalota módszer játszva tanítja a tanulókat

Székesfehérvár - Sokan tartják úgy, hogy az iskola kiöli a gyerekből a kreativitást, a tudást szomjat még mielőtt megízlelhetné azt. A Sakkpalota pedagógia módszer azonban merőben más és mostantól a megyében is elérhető.

Sebestyén Lilla

– Ha Vendi királynő azt akarja, tapsolunk, dobolunk, leülünk, felállunk. Mert Vendi királynő lesi a gyerekeket és tanítja őket! – újságolja Kiss Diána, az István Király Általános Iskola 1/b osztályának tanítónője.

De ki is az a Vendi Királynő, és hogyan lett ekkora hatalma az olykor megzabolázhatatlan csemeték felett?

Dia az osztályterem táblája felett kifüggesztett festményre mutat, ami egy aranyos – valóban főméltóságra hajazó – sakkfigurát ábrázol, koronával a fején, rózsaszín palásttal. Mint megtudom, Vendi Királynő a Sakkpalota mesevilág fontos résztvevője, amolyan kulcsfigura, ő az, aki órán szemmel tartja a kicsiket, kedvesen uralkodik.

A nyílt nap végén a gyerekek a székfoglaló egyik sakkos változatát játszották. Nagy volt az izgalom, hogy vajon ki szerzi meg az utolsó bábut. Fotó: Koppán Viktor

A mesevilágé, aminek a központjában ez az ősi játék, a sakk áll.

– Ezt a képességfejlesztő módszert Polgár Judit nemzetközi sakknagymester fejlesztette ki, a lényege pedig az, hogy a diákok játékos formában tanuljanak írást, olvasást, matematikát, de akár még testnevelés órán is lehet használni, minden csak a tanító kreativitásán múlik – mesélnek az iskola nyílt napján a pedagógusok, majd a gyakorlatban is bemutatják, hogyan szuperál a program. Az elsősök egy kicsit izgulnak az elején a vendégszülők figyelmétől, de pár pillanat kell csak ahhoz, hogy megváltozzon a légkör. Az első feladatban a gyerekeknek nagy, műanyag bábukkal kell a szőnyeg körül mindenféle mozgásos feladatot végezniük, majd egy kis memória játék jön és számolás. A csemeték kívülről fújják a bábuk értékét és pontosan tudják, melyikkel, hova lehet lépni.

A helyzet az, hogy többet tudnak a sakkról, mint e sorok írója, pedig csak húszig tudnak számolni.

A kisdiákok a nyílt órán egész mondatokat formálnak a Sakkpalota táblán való kalandozás közben. Majd összeadják mennyi egy futó és egy király értéke, végül pedig a játék sem maradhat el: a székfoglaló sakkos változatánál nagy az izgalom, vajon ki kaparintja meg az utolsó, felnagyított, műanyag gyalogot.

Végignézve a termen mindenhol ott rejtőznek a módszert segítő tárgyak, kis babzsák figurák – amit egyébként az 1/b másik tanítónője Radóczné Felföldi Éva varrt – kártyák, és rajzok, amik a gyerekek munkáját dicsérik.

Az iskolában nemrég az óvodásoknak mutatták meg, milyen a Sakkpalota világa. Annyit mondhatunk, ott sem volt panasz a módszerre, sőt. a gyerekek különösen élvezték a foglalkozást. Fotó: Molnár Artúr

A nyílt órát, egy az aulában megrendezett sakkpartival zárják, ahol egy a padlón kialakított hatalmas táblán játszanak a kicsik. A tábla körül padok terpeszkednek, ahova a szünetjelző csengőt követően odatelepszik a többi diák, sőt még az emeletről is nézik a nagyobbak a partit.

– Ez egy merőben más kép, mint amit egy hónapja láttál volna – súgja oda nekem az egyik tanárnő – év eleje, vagyis a Sakkpalota bevezetése óta ugyanis nincs rohangálás és hatalmas zsivaj, a gyerekek egymással játszanak, majd a végén kezet ráznak.

– A módszer és a játék segítségével fejlődik a gyerekek stratégiai készsége, a síkbeli és térbeli tájékozódásuk, megtanulnak előregondolkodni és azt is megszokják, hogy minden lépésnek következménye van – magyarázza Bárdosi Balázs, aki két kolléganőjével tavaly vett részt azon a képzésen, ahol tanároknak oktatták, hogyan kell a Sakkpalotát alkalmazni.

Ahogy beszélgetünk, kitűnik, hogy mind a hárman egy kicsit beleszerettek az egészbe. Mint mondják, élvezik, hogy a srácok szeretnek órára járni, hogy játszva tanulnak. Persze meg kell találniuk azt a határt is, ahol a gyermek még nem telítődik el.

– Az órából általában tíz-húsz percet szánunk a Sakkpalotára és még a legcsintalanabb kölyköt is le lehet vele foglalni – meséli Éva.

Bárdosi Balázs, az egyik elsős kislánnyal mélyed bele a játékba

Balázs arról számol be, hogy a Sakkpalota módszer legtöbb kellékét ők készítették, és szerintük, ha a pedagógus és az intézmény hajlik rá anyagi ráfordítással ugyan, de meg lehet oldani a módszer bevezetését bármelyik suliban.

– Ha a tanárban van egy kis kreatívitás és kedv arra, hogy ne szokványosan adja le az anyagot, akkor a módszer segítségével minden órát színesebbé lehet tenni– teszi hozzá Balázs, aki szerint a Sakkpalota merőben megváltoztathatja az általános iskolai oktatást.

Jelenleg elsőtől negyedik osztályig lehet alkalmazni a technikát, vagy legalábbis eddig van kitalálva, de mint megtudom az iskola dolgozóitól, a programot tovább fejlesztik úgy, hogy a felsősöknél is lehessen majd alkalmazni.

– Az országban csak pár helyen használjánk huzamosabb ideje a módszert, pár intézményben mi magunk is körülnéztünk, hogy lássuk hogyan tudjuk tovább képezni magunkat – magyarázza Dia, aki azt is elárulja, a cél az, hogy referencia intézménnyé váljanak.

Krählingné Kovács Tünde, az István Király iskola igazgatónője mutatja a tanárok által készített sakkos babzsákokat

Az István Király Általános Iskolában felmenő rendszerben akarják bevezetni a programot. Most is két elsős osztályt indítanak, amiből az egyik angolos lesz, a másik „sakkpalotás".

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!