A Károlyiak birodalma

Füzérradvány és Füzér települések komoly történelmi múltra tekintenek vissza: őrizték itt a Szent Koronát, évekig lakott itt a rettegett Báthory Erzsébet, bevette Bethlen, majd a Károlyi család lakta évszázadokig, akik fényűző kastélyt építtettek. Meseszép erdő öleli a vadregényes tájat, a domboldalon magasodó várrom a középkori csaták, belviszályok misztikus világát idézi, míg a kastély reneszánsz bútorai, márványfolyosói a végtelen gazdagságot és a művészet csodálatát. A szalonok, a bálterem, a télikert a korabeli nagyvilági élet színterét tárja elénk.

A kastélyt és a hozzá tartozó birtokot I. Lipót 1686-ban adományozta Károlyi Lászlónak. Ezt követően a Károlyi család vadászkastélyaként, uradalmi gazdasági központjaként működött. 1843-ban Károlyi Ede örökölte a radványi birtokot, aki nagyszabású átépítésbe kezdett, miután feleségül vette gróf Korniss Klarisszát. A kastélyt romantikus stílusú reprezentatív épületté alakította át saját tervei alapján Ybl Miklós 1860 és 1870 között.

Károlyi Ede erőteljesen beleszólt az építészeti tervek megalkotásába, ezért Ybl nem vihette végig a teljes tervezési folyamatot. A csigalépcsőt és a zászlótartó szerkezetet magában foglaló kilátótorony tövében lévő tardosi mészkő emléktáblára is a kastély építtetőjeként Károlyi Ede neve került. Halálát követően 1879-ben fia, László örökölte a kastélyt, aki feleségével, gróf Apponyi Franciskával az addig csendes életet élő kastély belső tereinek átalakításába kezdett.

Alberto Pio bécsi építész tervei alapján belül stukkódíszek, márványburkolatok készültek, márvány fürdőszobákat építettek. A kastélyban összesen tizenhét különböző stílusú és korú kandalló kapott helyet.

Bécsből, Firenzéből, Velencéből és további városok híres régiségkereskedőitől reneszánsz bútorokat, textíliákat, művészien faragott kőfaragványokat, ajtó- és kandallókereteket, domborműveket hozattak. A reprezentatív berendezést szolgáló tárgyak közül több reneszánsz faragott kőkeret, oszlopos virágtartó, kő lavabo (kézmosó építmény) ma is látható. A szalonokat 15-16. századi bútorokkal rendezték be.

A kastély F betűt formázó földszintjén helyezkedett el a gróf szalonja, hálószobája, írókabinetje, márványburkolatú fürdőszobával és ebédlővel, a páratlan szépségű, márványból faragott csavart oszlopos hall, az emeleti helyiségekhez vezető lépcső, a vadászebédlő, a nagy szalon, a családi ebédlő, a tálaló, a konyha, majd a bálteremként is szolgálót télikert és a kastély kápolnája. Az emeleten szalonok és hálók sora húzódott, és egy, a földszintihez hasonló pazar márvány fürdőszoba szolgálta a kényelmet.

Károlyi László élete végéhez közeledve fóti birtokára húzódott vissza, a radványi kastélyban csak elvétve fordult meg.  Károlyi László fiának, Istvánnak a felesége, Windischgr„tz Mária Magdolna felismerte a rendkívüli igényességgel és következetességgel berendezett kastély kínálta lehetőséget és azt remek marketingérzékkel luxusszállónak alakíttatta át. A szálló 1938 májusában nyílt meg, és több évig sikeresen működött. A belsőépítészeti tervek elkészítésével Lehoczky György budapesti építészt bízták meg. A kastélyszálló működése és kényelme érdekében ekkor készült el a nagyszalon hármas nyílászáró-szerkezete, a recepcióspult, a lépcsőház faburkolata és színes üvegablakai. A legértékesebb tárgyakat a márványfolyosóról nyíló termekben helyezték el, amelyeket a tulajdonos fenntartott magának. A vendégek vadásztak, kocsikáztak, lovagoltak, úsztak, kirándultak, az élményeiket a kandalló tüzének melegénél beszélhették meg, aludni baldachinos ágyba tértek.

A kastélyt 1945-ben államosították, de Károlyi István ellenállási érdemeire való tekintettel visszakapta a család több generáción keresztül épített otthonát. Az új rendszerben azonban nem sokáig maradhatott a Károlyi család tulajdonában: 1948-ban ismét elvették azt Károlyi Istvántól és gyermekszanatóriumot, majd a sátoraljaújhelyi kórház tbc-szanatóriumát hozták létre benne. Az emelet loggiáját az 1960-as években üvegezték be. A bútorok legértékesebb darabjai a sárospataki Rákóczi Múzeumhoz kerültek, ám számos bútor tönkrement vagy elkallódott.

Napjainkban a kastély földszinti termeiben a főúri világ hangulatát idéző enteriőrök láthatók, köztük az egykori könyvtárszoba, az ebédlő, a grófi szalon és hálószoba, valamint a márványmedencés fürdőszoba - amely mind a reneszánsz hangulatot idézi.

A kastélyból kilépve az angolparkban találjuk magunkat. Az épített kert szinte észrevétlenül megy át a környező csodálatosan szép tájba. A változatos domborzatú park fő helyén épült a kastély, így festői látvány tárul fel mind a kastélyból, mind pedig a kert különböző pontjairól.

A Zempléni-hegység északi részén, egy vulkáni sziklaszirten helyezkedik el Füzér vára. Valószínűsíthető, hogy az Aba nemzetség egyik tagja építtette, első okleveles említése 1264-ből való. Többször királyi birtok volt, majd a Perényi család tulajdonába került. 1526-ban Perényi Péter koronaőr - Szapolyai János koronázása után - a koronát egy évig Füzéren rejtegette. A 16. században földesurai a harcászati elveknek megfelelően megerősíttették, olaszbástyával övezték a várkaput. Utolsó zálogbirtokosa Bónis Ferenc volt. Füzér várát a kassai generális gyújtatta fel, hogy ne szolgálhasson a felkelők menedékhelyéül.

A Károlyi földesurak később megbízták Lux Kálmán építészt, hogy a legsürgősebb állagmegóvási munkálatokat végezze el az egyre rosszabb állapotban lévő váron. Az 1970-es évektől neves régészek vizsgálták a maradványokat. Napjainkban a helyi lakosság tagjaiból alakult  Füzéri Várvédő Egyesület nyaranként várjátékokkal idézi fel a vár históriáját.