Történelmi kalandok a Dunakanyar egyik legizgalmasabb városában

Nem véletlen, hogy legendás királyunk, Mátyás oly jól érezte magát a szépséges helyen, és mindent megtett, hogy a középkor építészeti, kulturális és művészi értékeivel párosítva tovább gazdagítsa csodás természeti adottságait. Igaz, hogy nem ő volt az első és az egyetlen, aki felfedezte a stratégiailag is kivételes területet. Az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, a város és térsége már a bronzkortól folyamatosan lakott terület volt. Kelták, germánok, rómaiak, avarok lakták, itt húzódott egykor a római limes is. A Dunakanyar a honfoglaláskor Árpád fejedelem testvére, Kurszán szállásbirtoka lett. Az első, latin nyelvű oklevél 1009-ben említi a nevét, amely „magas várat” jelent. A mai várrendszert az 1250-es években IV. Béla kezdte el építtetni, ennek része a 328 méter magas hegyen álló Fellegvár, a Várhegy alatti dombon az Alsóvár, a Dunaparton pedig a Vízibástya.

A királyi palotát az Anjou király, Károly Róbert kezdte el építtetni 1320 körül. A város főutcájában, a Duna-parthoz közel emelt épületkomplexum az uralkodó kedvelt tartózkodási helye volt, a város pedig királyi székhely lett. 1335- ben itt történt a híres királytalálkozó, amelyen magyar kezdeményezésre a térség akkori uralkodói egyezményt kötöttek a Bécstől és a Nyugattól való gazdasági függetlenségük megőrzésére. Ennek mintájára született 1991-ben a visegrádi négyek ma is élő összefogása. A város középkori fénykora Mátyás király uralkodása alatt érkezett el, amikor nagyszabású építkezéseket, felújításokat végeztek. Egy ideig Visegrád „földi paradicsomnak” számított, aztán a török hódítás mindennek véget vetett, nem is csak 150 évre, mert 1702-ben a vár megmaradt részeit I. Lipót osztrák császár parancsára felrobbantották. Az, hogy ma Visegrád a hazai és nemzetközi turizmus egyik fellegvára, a dunai gőzhajózás megindulásának köszönhető. A 19. században a fővárosból egyre többen kirándultak a Dunakanyarba, és ennek hatására megkezdődött az egykori királyi székhely romjainak feltárása és a műemlékek helyreállítása, Schulek János, a kor leghíresebb régésze közreműködésével. Bár jelenleg Visegrád az ország egyik legkisebb városa, lakónak száma alig 1700, évente mintegy 300 ezer turista látogatja.

A Fellegvár, a Salamon-torony, a királyi palota, a reneszánsz udvar rekonstruált történelmi emlékeit a múzeumi séták során ismerhetjük meg: az egykori királyi központ életét több gazdag kiállítás mutatja be. Érdemes a királyi palota mellett lévő Palotaházba benézni, ahol Visegrád korabeli hangulatát középkori bemutatók – például mesterségek udvara, piactér – idézik fel. Minden évben júniusban rendezik a Visegrádi Palotajátékok című nemzetközi reneszánsz fesztivált, amely három napon át várja az érdeklődőket.