2019.12.14. 08:00
Nem mindennapi hadipark ritkán látható harcászati eszközökkel
A Dunántúlon egyedülálló hadiparkkal és hadtörténeti kiállítással büszkélkedhet a Pápától mintegy húsz kilométerre fekvő Magyargencs: a helyi Széll-kastély udvarán 24 darab, az 1990-es évek közepéig használt harcászati eszköz sorakozik katonás rendben.
A kiállított haditechnikai eszközök hatástalanítottak, egy részük belülről is szemügyre vehető Fotó: Polgár Tibor / Veszprémi Napló
A magyargencsi had- és helytörténeti kiállítás, valamint hadipark 2009 nyarán nyílt meg. A kastélyudvaron megtekinthetők többek között páncéltörő és légvédelmi lövegek, különféle harckocsik, katonai teherautók, önjáró tarackok, egy T–55-ös tank, illetve egy MiG–21-es vadászrepülőgép, ezzel felvonultatva a második világháborútól az 1990-es évekig a magyar hadseregnél rendszerben állt tüzérség és légvédelem jelentős részét. A kiállított haditechnikai eszközök hatástalanítottak, mindenben megfelelnek a vonatkozó törvényben előírtaknak, egy részük pedig belülről is szemügyre vehető.
A hadipark egyik kuriózuma egy 2SZ3 Akacija nevű, szovjet gyártmányú önjáró tarack, amiből mindössze tizennyolc darab állt szolgálatban a magyar honvédségnél. Ezt a 300 kilométeres (!) hatótávolságú, elsősorban a harckocsik távolról való tűztámogatására használt, páncélozott harci eszközt 1971-ben rendszeresítették a szovjet hadseregnél. Teljes körű atom-, biológiai és vegyi védelemmel rendelkezett, miközben harcászati atomlőszer kilövésére is alkalmas volt. Bevetés közben a hatfős személyzet két tagja a közel 25 tonnás jármű hátsó részén lévő ajtókon keresztül adogatta a lőszert a löveghez. Az 520 lóerős dízelmotor által hajtott 2SZ3 Akacija népszerű fegyvernek számított, exportálták Irakba, Szíriába, Líbiába, a Magyar Néphadseregben az 1980-as évek elején állították hadrendbe. Kezdetben Marcaliban, később Várpalotán állomásoztak, a nyilvánosság számára az 1985. április 4-én tartott katonai díszszemlén voltak először láthatók. Magyarországon 1993-ban vonták ki a szolgálatból ezeket a különleges önjáró lövegeket.
A Széll-kastélyban kapott helyet az 1848–49-es szabadságharchoz, a huszárokhoz, továbbá az első és a második világháborúhoz kapcsolódó tárlat, valamint a folyamatosan bővülő helytörténeti kiállítás. Egyébként Magyargencsen egykoron több főúri kastély és nemesi kúria is volt, ezek közül három élte túl az idők viharát, de emellett a faluban számos olyan régi épület látható, amely letűnt idők jellegzetes, nosztalgikus hangulatát idézi. A Széll-kastély neobarokk stílusú épülete 1916-ban leégett, az akkor történt helyreállításkor kapta meg jelenlegi formáját. Utoljára 1985-ben újították fel. Boros Tamástól, Magyargencs polgármesterétől megtudtuk, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum támogatásának, közreműködésének köszönhető harcászati kiállítást bárki megtekintheti, ám ehhez időpont-egyeztetés céljából előzetesen be kell jelentkezni a helyi polgármesteri hivatal nyilvános telefonszámán. A hadipark és a tárlat nagy népszerűségnek örvend, nyáron és ősszel különösen sok látogatót fogadnak, de az év többi részében is felkereshető ez a nem mindennapi látványosság.