Kalandos történetű az alsóperei Nádasdy-birtok

A mai arborétum területén az 1780-as években Nádasdy (VII.) Ferenc építtetett kastélyt, melynek ma már csak maradványai láthatók a kis dombon álló Magyarság Keresztje szomszédságában. A gróf negyvenéves korában meghalt, a többemeletes kastély évtizedekig elhagyatottan állt, az 1800-as évek végén vált rommá. A Keleti-Bakonyban nagy birtokokkal bíró Nádasdy család a táj szépsége és vadbősége miatt épített itt vadászkúriát 1860-ban, a kései utód, Nádasdy Ferenc pedig angolparkot létesített, mintegy 10 hektárnyi területen. A meghagyott őshonos fák mellé egzótákat, más területről behozott növényeket – fenyőféléket, díszcserjéket – telepített, sétautakat alakított ki, a domb mögötti völgyben kis tavat duzzasztott. 1934-ben Nádasdy Pál vette át a birtokok irányítását, a perei vadászházat átépítették, korszerűsítették. 1944-ben a család élete teljesen felbolydult, a front közeledtével, 1945-ben el kellett hagyni lepsényi otthonukat, a vadászházba költöztek, de a remélt menedéket itt sem találták meg, 1952-ben innen is menniük kellett. Nádasdy Borbála gyermekkora hét boldog évét – tizenkét éves koráig – töltötte itt.

A vadászház a család kitelepítése után is megőrizte funkcióját, de használói az állami erdészet vendégei voltak. Az épületet elbontották, 2002ben helyére az erdőgazdaság a honvédelmi tárcával közösen új épületet emelt. A rendszerváltást követően Nádasdy Pálné, Borbála édesanyja visszatért Alsóperére, megvásárolta az arborétum bejáratánál lévő, az uradalom által épített kis házat, itt élt haláláig, 2006ig, sírja a közeli temetőben van. Miután a park a Verga Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. kezelésébe került, felújították, méltó emléket állítva a Nádasdy családnak, amely évszázadokon át sokat tett hazája és szűkebb pátriája felvirágoztatásáért.

Ma is láthatók az értékes egyedek a történelmi parkból, több mint százéves jegenyefenyők, hamisciprus, selyemfenyő, tiszafa, vörös levelű hegyi juhar, szomorú gyertyán, vérbükk, hikori dió. 2013-ban az erdészet A jövő a kezünkben mottóval létrehozta a Példaképek Emlékparkot, mellyel a nagy magyar vadász és erdész elődöknek állítottak emléket. Ugyanekkor helyezték el a kis domb tetején a nyolcméteres, fenyőfából ácsolt Magyarság Keresztjét, mely a szétszakított magyar nemzet összetartozását, ezeréves európai múltját, hagyományait szimbolizálja.

Az egykori vadászház udvarán építették fel az ökumenikus Szent Imre-kápolnát. Előtte kis harangláb áll, harangját 1938-ban a királyszállási erdészet megrendelésére Szlezák László öntőmester készítette. Hosszú ideig az arborétumban volt, 2013-ban került új, méltó helyére.