Mészkőbánya és panoráma a Szár-hegyen

Ugod község az Északi (más néven Magas)-Bakony lejtőin fekszik, első írásos említése 1287-ből való. Egykori várát a Csák nemzetségbeli Ugod építtette. A falut és a várat később számos főúri család birtokolta, többek között a Garaiak, a Szapolyaiak, a Nádasdyak. A 16. századtól 1946-ig az Esterházy család pápai uradalmához tartozott. Az ugodiak 1848-ig az Esterházyak úrbéres jobbágyai voltak. A község a dualizmus idején növekedett leggyorsabban, 1869-re a Pápai járás harmadik legnépesebb települése lett. A helyiek a megélhetésüket évszázadok óta mészégetésből és külterjes erdei makkoltató állattartásból egészítették ki, faszénégetéssel szintén foglalkoztak, valamint több üveghuta is volt a településen.

A középkori várnak és a körülötte lévő birtoknak jelentős táj- és kultúraformáló szerepe volt a térség fejlődésében, ennek ellenére kevés maradt ránk a várból, ugyanis helyén ma már a római katolikus templom áll. Az imahelytől a Petőfi utcán a faluból kifelé haladva négy kilométerre található a 2015-ben átadott Szár-hegyi kilátó. A község közelében elhelyezkedő Szár-hegy közjóléti hasznosítása iránt egyre fokozódó érdeklődés mutatkozott az utóbbi évtizedben. A környékbeli lakosok előszeretettel keresték fel szabad- idejükben, de kirándulási időszakban turisták is látogatták, akiket elsősorban a kopár hegy tetején álló magaslesről nyíló gyönyörű kilátás vonzott. Ezért a terület gazdálkodója, az Ugodi Erdőbirtokossági Társulat az erdőterületen új közjóléti létesítményt hozott létre egy erdei kirándulóhely, egy hely- és erdőismereti tanösvény, valamint egy kilátó megépítésével, mely küllemében az ugodi várra emlékeztetheti a kirándulókat.

A 2020-ban létesített biciklis pihenőhelytől a kerékpáros turistajelzésen érhető el a 18 méter magas kilátó, mely a tengerszint felett 356 méteren található. Alapjának anyaga ugodi mészkő, a felépítménye részben fából készült. A kilátó lábánál egy nagyobb, tűzrakó helyekkel és padokkal tűzdelt pihenőhely várja a kikapcsolódni vágyókat. A jelzett útvonalon továbbhaladva a Pannonhalma–Bakonyszücs–Városlőd közötti útvonal érhető el. A kilátó tetejéből áttekinthető a Bakony (délkelet-délnyugati rész), a Kisalföld a Somlótól Celldömölkig (délnyugat-nyugati rész), a Kisalföld és az Alpok (nyugat-északnyugati rész), a Kisalföld északnyugat felé és a Kisalföld a Sokoróig (északi irányban), de jó időben látszanak az Alpok nyúlványai is.

A tanösvény részletesen bemutatja a térség történelmét és élővilágát. Az erdőben indul, teljes hossza mintegy 1500 méter, kiinduló magassága 281 méter, legmagasabb pontja a kilátó. Egy jobb oldali beugró út mögött bújik meg a ma is működő mészkőbánya, ahol a 20. században robbantással fejtették a változatos színű, üledékes kőzetet. A kilátóhoz felvezető erdei úton gyalogosan még feljebb haladva egy fedett erdei pihenőhely található, tűzgyújtó hellyel és szabadtéri padokkal.