Farsangi mulatságok a világ körül

Csak néhány óra Mohács. 20-30-an ülünk a buszon. A vezetőtől mindent megtudunk a farsangról és úti célunkról a busójárásról. A farsang még egy utolsó dorbézolás a nagyböjt megszorítása előtt, hogy átgondoljuk túlkapásainkat és kiheverjük másnaposságunkat.

Régen főként ekkor tartották a lakodalmakat, mert sem az azt megelőző adventi, sem az azt követő nagyböjti időszakban nem lehetett hangos mulatságokat rendezni, a nyár pedig a munka időszaka volt a paraszti világban. Különösen a farsang utolsó három napja volt az, amelyet leginkább kihasználtak a szórakozásra, ilyenkor tartották a maszkos felvonulásokat, a nagy bálokat. Az egyház sokáig tiltotta is a farsangot, az ördögök ünnepének tartotta. A középkorban igyekezett minden pogány a szertartást visszaszorítani, és a húsvét előtti 40 napos nagyböjt első napját inkább farsanggal ünnepelte.

Ez azonban nem úgy alakult, ahogy az egyház várta: a farsang az evés, ivás, mulatozás, zene és a bujaság egyhetes ünnepe lett.

A karnevál szó a latin carne vale, búcsút mondok a húsnak kifejezésből ered. Bár ez senkinek nem jutna eszébe, amikor Rióban látja a majdnem meztelen szépségeket.

Téltemető ünnep

Magyarországon a karnevál a farsang, az álarcosbálok sorozata, párosulva a szellemek, a tél, a törökök vagy a fentiek bármilyen kombinációjának zajos elűzésével. Hamvazószerda közeledtére a magyarok kimerülnek, és jóval kövérebbek. Abban nem vagyok biztos, hogy készek csendben üldögélni a sarokban húsvétig. Farsangkor van a busójárás, a mohácsi sokácok jól ismert népszokása. A busók fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva vidám forgataggá varázsolják a várost. A téltemető, tavaszköszöntő nagy ünnep húshagyókedden látványos, jókedvű farsangtemetéssel ér véget. Ám ekkor is örök kérdés marad, hogy valóban elűzték-e a hideget? A hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák, bár ennek aligha van alapja. Mohács 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, a sokácok betelepítése csak később kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást. A busó öltözet: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női cifra, bütykösharisnyát húznak, lábukon bocskort viselnek. A bundát az öv vagy marhakötél fogja össze derekukon, erre akasztják a marhakolompot. A fából faragott álarc mögött vidám mohácsi férfiak bújnak meg. Kezükben kereplő vagy soktollú, fából összeállított buzogány. A leglényegesebb a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett, birkabőr csuklyás álarc. A busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A felvonulás farsangvasárnap zajlik. A főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a téltől és köszöntik a tavasz eljövetelét. 

Megérkezünk. Ekkorra a buszon lévő lányok már mindent megtudtak a farsangról. Visítva szembesülnek a busz elé jövő busókkal. Az első hozzájuk érkezőtől rögtön meg is kérdezik: itt elő szokott fordulni leányrablás? A fiú leveszi a félelmetes maszkot, és mosolyogva válaszol: gyakrabban a lányok próbálnak elrabolni minket.

Jelmezes kavalkád

A velencei a világ legrégebbi karneváli felvonulása. A kéthetes ünnepségsorozat hamvazószerda előtti napon zárul. A karnevál utolsó napján búcsúznak el a Karnevál Hercegétől, aki egy szalmabábu, és máglyára vetik. Vele együtt tűzre vetik a rosszat, és ezzel mindenki megszabadul a bűntől. A természet is kilép a télből és visszatér a tavaszba, az élethez. A jelmezes kavalkádban fontos szerepet kapnak a játékok, a tűz és a maszkok. Mi a művészet a maszk mögött? A hagyományos velencei maszkokat kézzel készítik, és igényesen díszítik. A kézművesek nedves papírrétegeket nyomnak egy formára. Miután a papír megszáradt, kézzel festik a maszkokat, és aranylevelet, drágaköveket vagy tollakat adnak hozzá.

A Bon Odori fesztivál

Malajziában 18 nagy fesztivál, karnevál van, amelyek tükrözik az ország vallási toleranciáját és kulturális sokszínűségét. A gazdag naptárból egyet említek, amelyet láttam. Penang kulturálisan bámulatosan sokszínű. Minden júliusban az állam itt ad otthont a Bon Odori fesztiválnak. A fesztivál a japán kultúrát ünnepli, és szórakoztató játékokat, pazar japán konyhát és lenyűgöző előadásokat foglal magában. Este 10 órakor kezdődik a tűzijáték. Több mint 80 standon árulják japán művészek kézműves termékeit és élelmiszereket. A taikodobok és a japán néptánc a fesztivál legjobb előadásai közé tartoznak. A karnevál az amerikai kontinensen lázadás. Gyökerei és más álarcos ünnepségek az afrikai, bennszülött és európai gyökereket tiszteli – és bírálja az egykori elnyomókat. 

Forró karnevál 

Argentínában, Buenos Airestől, a fővárostól északra fekszik Gualeguaychú. A város országosan is ismert páratlan ünnepeiről, amelyeket a karneválba épített be. Ezt a dél-amerikai hagyományt a spanyolok vitték Argentínába, míg Brazíliában, ahol még népszerűbb és híresebb a karnevál, a portugálok honosították meg a XVII. században. A gualeguaychúi karnevált mérete és a résztvevők elkötelezettsége teszi egyedivé. Az argentinok komolyan veszik a karneválokat, de még komolyabban foglalkoznak a szórakozással. Januárban és februárban minden hétvégén forróvá változik a kisváros. Az éjszakai felvonulások és utcabálok a hétvégi ünnepek egyik legfontosabb elemévé válnak. A Gualeguaychú karnevál egy bonyolult felvonulás az utcákon, szokatlanul öltözött táncosokkal, extravagáns jelmezekben és fejdíszekben. Gyakran hatalmas modellek és mitikus lények is részt vesznek az adott terület szereplői között, valamint táncosok és előadók, akik energikusan mozognak. Ruházatuk natív szimbólumokat és elemeket tartalmaz, és minden csapat küzd a koro­náért, amelyet az éjszaka végén osztanak.

Az anyag összeállításához köszönjük az Olasz Kulturális Intézet, és a budapesti Maláj nagykövetség segítségét!