Fehérvári koronaőr rejtette el

2018.01.06. 20:00

1978-ban tért vissza a Szent Korona Magyarországra

A Szent Korona negyven évvel ezelőtt, 1978. január 5-én tért vissza Magyarországra. A koronaőrök egyike, akik az ereklyét a menekítés során elásták, a fehérvári Bunda József volt.

Tihanyi Tamás

Budapest, 1978. január 5. Mojzer Miklósné, dr. Kovács Éva, az MTA Iparmûvészeti Kutató Csoportjának tudományos fõmunkatársa (b, levágva), Thomas Gerth magyar referens (b2, takarásban) dr. Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum fõigazgatója (b3) és Victor Covey, az Amerikai Nemzeti Galéria munkatársa (j) a Szent Koronát mutatják a riportereknek a mûkincsek hazaérkezésének napján a Parlamentben, ahol magyar és amerikai szakemberek átvizsgálták a magyar államiság jelképeit a január 6-i ünnepélyes átadás elõtt. MTI Fotó: Fényes Tamás

A Szent Korona nem csupán a magyar államiság szimbóluma, de egyben történelmünk jelképe, hiszen nagyszerű pillanatokat éppúgy megélt, mint vészterhes időszakokat.

A második világháború végén a Koronát és a koronázási jelvényeket előbb a veszprémi sziklabarlangba, majd Kőszegre, Velembe, majd ismét Kőszegre menekítették. Az ország területét 1945 márciusában teherautón hagyták el a koronaőrök, köztük az a Bunda József, akivel 1978-ban a Fejér Megyei Hírlap újságírójának is sikerült beszélnie. Mattsee-ben a palástot és a Szent Jobbot a község plébánosának a gondjaira bízták, a Koronát pedig elásták. Miután a koronaőrök amerikai fogságba estek, kihallgatásuk során mindent elmondtak. A Szent Koronát 1953-ban egy hadihajó fedélzetén, titkos akció keretében a tengeren túlra szállították, és az amerikai pénzügyminisztérium kincstárában helyezték el. 1978-ban kerülhetett végül vissza magyar földre.

A magyar kormány sokszor kérte a Korona visszaszolgáltatását, de a kérést mindig elutasították azzal, hogy az Egyesült Államok azt nem tekinti hadizsákmánynak, mivel nem erőszakkal hurcolták el Magyarországról, hanem a koronaőrök adták át az amerikai hadseregnek. Ezért nem tartozik a visszatérítendő javak kategóriájába.

1978. január 5.: Thomas Gerth magyar referens , Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója (b3) és Victor Covey, az Amerikai Nemzeti Galéria munkatársa (j) a Szent Koronát mutatják a riportereknek a műkincsek hazaérkezésének napján a Parlamentben MTI Fotó: Fényes Tamás

Az 1956-os forradalmat követő megtorlás, illetve az 1968-as csehszlovákiai beavatkozás miatt az egyébként is hideg magyar-amerikai kapcsolatok végképp befagytak. A hiábavaló próbálkozások után 1976-ban az esztergomi érsek elutazott az USA-ba, ahol azzal érvelt, hogy a Magyar Népköztársaság már méltóvá vált a Szent Korona ismételt tulajdonba vételére.

Aztán 1977-ben James (Jimmy) Earl Carter, az Egyesült Államok elnöke döntött a visszaadásról azzal a kikötéssel, hogy a ceremónián nem lehet ott Kádár János. Carter baptista családban nevelkedett, és ez, őszinte vallásossága egész életében befolyással volt munkájára. A keresztény háttérnek, lelkészi hivatásának is köszönhető volt, hogy az elnök a visszaszolgáltatás mellett foglalt állást. Az előkészítő tárgyalások eredményeként egy magyar szakértői csoport 1977 decemberében elutazott Fort Knoxba, ők voltak felelősek a szakmai átvételért. A Szent Korona közel 33 évnyi távollét után, 1978. január 5-én tért vissza Magyarországra. A Ferihegyi repülőtéren a nemzeti ereklyéket és az amerikai delegáció tagjait magas szinten fogadták. A parlamenti ünnepségek után (a ceremónián elhangzott az amerikai (!) himnusz is, az ünnepséget pedig a sokáig tiltott Szózattal zárták) A Korona és a koronázási jelvények a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. Az Országgyűlés 2000-ben törvénnyel a Korona őrzési helyeként a Parlament épületét jelölte ki.

Cyrus Vance amerikai külügyminiszter, Carter elnök személyes képviselője (b) átadja a koronát Apró Antalnak, az Országgyűlés elnökének a Parlament kupolatermében 1978 január 6-án MTI /MTVA Sajtó- és Fotóarchívum/Szlukovényi Tamás

 

A hivatalos mozzanatokról a Fejér Megyei Hírlap a Magyar Távirati Iroda beszámolóit közölte. Hétvégi mellékletében azonban Zsiday Csabának (későbbi honvédségi tudósítónak, majd gazdaság-politikai rovatvezetőnek) sikerült egy riportot készítenie, amely ma már sajtótörténeti emlék. A cikk 1978. január 8-án jelent meg. Bunda Józseffel, a Gorsium ÁFÉSZ nyugdíjas könyvelőjével beszélgetett, aki egyike volt azoknak, akik annak idején Ausztriában elásták a Koronát. Az 1978-ban 65 éves fehérvári nyugdíjas, egykori koronaőr a Jókai utcában lakott és balatonakarattyai szőlőjét művelte. Akkor már csak ketten éltek azok közül, aki ott voltak a tóparton. Bunda József elmondta, a Koronát egy benzineshordóban ásták el, Kocsis Józseffel ő volt az egyik, aki lapátolta a kétméteres gödörből a földet, a többiek négyen csőre töltött fegyverrel őrködtek. Miután fogságba estek, majd elengedték őket, elmentek a rejtekhelyhez.

„A dombot feltúrva találtuk. Ebből megtudtuk, hogy a Koronát és az ékszereket tartalmazó hordót elvitték. Érdeklődtünk a környéken, és több szemtanút találtunk. Elmondták nekünk, hogy pár nappal azelőtt három teherautó érkezett a tópartra, egy amerikai és egy magyar tiszt kíséretében, s a leírásból ráismertünk volt parancsnokunkra.”

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!