A hőség a mennyiségre és a minőségre is kihat a székesfehérvári piacon

Zöldborsóból az utóbbi évekhez viszonyítva lényegesen kevesebb termett. A szerződött mennyiségtől átlagban 20-30 százalékkal maradt el az, amit betakarítottak. Ennek egyik okát abban kereshetjük, hogy a májusi virágzás alatt rendkívül meleg volt – mondta el lapunknak Ledo Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Untig hallottuk már: kevés a munkáskéz, ez a legnagyobb gond

Megkezdődött a csemegekukorica és zöldbab betakarítása is. Előbb érik a jó minőségű érkezési kukorica is, a zöldbab szedésével – a szakaszos vetésnek köszönhetően – várhatóan szeptember végén végeznek. Tovább csökkent a szabadföldi konzervuborka, illetve a paprikafélék termelése, mivel kevés a munkáskéz. Félő, hogy a feldolgozóüzemek nem jutnak elég alapanyaghoz. A görögdinnyének – mint azt bizonyára sok olvasónk is tapasztalta – ezen a nyáron jellemzően jó a minősége, zamatos az íze. Ledo Ferenc szerint ha kedvező lesz az időjárás, szeptemberig is kapható lesz a hazai dinnye. Megnőtt a kereslet a paradicsom iránt, ami az egyre jobb minőségnek, illetve a cherry típusok növekvő népszerűségének köszönhető.

Csökken az export

A zöldségtermesztést illetően is a munkaerőhiány jelenti a legnagyobb gondot. Ez már technológia folyamatok időben történő elvégzését is akadályozza. Az, hogy késik a szedés, vagy nincs ember a gyomláláshoz, a termelés gazdaságosságát sodorja veszélybe – húzta alá a terméktanács elnöke, aki szerint a legtöbb hajtatott és szabadföldi zöldségféléből májustól karácsonyig száz százalékban el lehet látni itthon termettel a hazai piacot. Némely növényfajból exportra is jut, ennek mennyisége azonban egyre kevesebb. Ledo Ferenc elmondta: sürgető feladat az adóreform, ugyanis a relatíve nagy kockázat és a csökkenő jövedelmezőség miatt sok gazdálkodó vagy a zöldségtermesztés feladását fontolgatja, vagy azt, hogy áttér a szántóföldi növényekre. A gondokat tetézi, hogy a gazdák életkora viszonylag magas.

Milyen hatással van a hőség a zöldségekre? – tudakoltuk.

– A tartós kánikula nem csak a termés mennyiségét, de a minőségét is befolyásolhatja. Így például több görbe paprika terem. Szárazság esetén egyébként a zöldségtermő területek 70-75 százalékán van lehetőség öntözésre, bár az öntözőberendezések mintegy fele régi és elavult. Az új rendszer kialakítása azonban hektáronként 2-3 millió forintba kerül, míg a felújítás, korszerűsítés – az öntözőberendezés típusától függően – fél- és hárommillió forint közötti összegbe. A gyümölcsösök esetében jóval kisebb – 20-25 százalék – az öntözött ültetvények aránya – válaszolta a terméktanács elnöke. Ledo Ferenc elmondta azt is, hogy a márciusi fagy miatt kajszibarackból a megszokott 30-35 ezer tonna helyett 10 ezer tonna sem terem.

Ugyancsak a fagy végzett „előszüretet” az őszibaracknál is. Ebből a tavalyi mennyiség 55-60 százalékával lehet számolni. Dióból átlagtermés várható. Jó hír, hogy szilvából rekord közeli mennyiség teremthet, és több lesz körtéből is. Ha minden jól megy, az almára se lehet majd panasz: a belőle várható 750-800 ezer tonna az elmúlt évek egyik legnagyobb mennyiségének ígérkezik. A termésbecslést egyébként nehezíti, hogy az idén rendkívül hektikus a csapadék megoszlása. Van olyan, hogy adott település egyik felét kiadós zápor áztatja, a másikon azonban egy csepp eső sem esik. Ugyanakkor csendes eső, amelyből a legtöbbet tudja beszívni a talaj, májusban esett utoljára – fogalmazott Ledo Ferenc, aki szerint a hőség az egyébként sokszor eltérő árakat nem befolyásolja. Legalábbis egyelőre.