2010.01.30. 05:30
Íme, a hosszú élet titka! Válaszol a szakember
FMH - Századik születénapján köszöntötte fel tegnap délután Pálka Dénesnét, Paula nénit szinte az egész családja. A menye mellett legidősebb dédunokája is megajándékozta a hölgyet.
A szigorú szabályok között működő intézményben, a csákvári idősek otthonában, a hétköznapitól eltérő esemény történt. A nagy készülődés oka az volt, hogy családja és az intézet dolgozói századik születésnapja alkalmából köszöntötték Paula nénit. Az idős hölgyet senki nem értesítette az ünnepségről, ezért, amikor szóltak neki, hogy jöjjön le az éttermi részbe, még a vérnyomása is felment, nem sejtette mi készül. Paula néni 1910-ben született. A gyermekkora rendkívüli események nélkül zajlott, felnőttkorában a postánál helyezkedett el, mint adminisztrátor.
- Nem úgy volt, hogy délután négy órakor hazamentem, még a többiek feladatát is elvégeztem - mesélte a dolgos munkanapokról Paula néni. A kényelmes életvitel, a diétás étrend akkoriban még nem ismert fogalom volt, sőt a testmozgást sem tartották fontosnak.
- Zsírral főztünk és szalonnát, meg kolbászt ettünk - mosolyog közben az unokáira, akik talán még emlékeznek a nagyi főztjére. - A nyarakat általában a Balatonon töltöttem, s ilyenkor az unokákra vigyáztam, a jó levegő meg a víz más volt, mint manapság - összegzi a kellemes élményeit a száz éves hölgy.
A hosszú élet titka Paula néni rokonai szerint nem nagy titok: minden a genetikán múlik, s a család szeretete is természetesen sokat segít.
S hogy tényleg mi a hosszú élet titka? Erre a kérdésre évszázadok óta tudósok hada is keresi a választ. Boga Bálintot, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnökét tegnap délután éppen egy esztergomi koferencián sikerült utolérnünk, ott a téma éppenhogy az időskori tanulás volt. A belgyógyász-onkológus elnöktől tudakoltuk, hogyan vélekednek a magyar gerotológusok a hosszú élet titkáról:
- Az utóbbi évtized arról szólt, hogy minél alaposabban megismerhessük az ember genetikai lehetőségeit. A kutatók egyre több részletet képesek feltárni: bizonyosnak tűnik, hogy az ember hozza magával a genetikai lehetőségeit, s ehhez teszi hozzá azt a pozitívumot, ami az életmódjában rejlik. Persze igaz az is, hogy a genetikai adottságainkat alaposan el is ronthatjuk. Minden túlzásba vitt, esetleg önmagában is egészséget károsító rossz szokás, gondolok például a mértéktelen dohányzásra, alkoholfogyasztásra, ront a helyzetünkön. S ez igaz a táplálkozásra is. De a kedéllyállapot is befolyásolja az élettartamot és az egészségben leélt évek hosszúságát. Vagy gondoljunk a táplálkozásra: a déliek sok zöldséget, halakat, s némi vörösbort tartalmazó étrendje - amit mifelénk mediterrán diétaként ismertünk meg - kétségkívül a hosszabb élet irányába mutat -hoz példákat az elnök-doktor.
Ám mond még valami mást is, amit ugyancsak jó, ha eszünkbe vésünk, feltéve, ha hosszú ideig (akár száz évig is) élni szeretnénk:
- A szellemi és a fizikai tespedés a hosszú élet ellen hat. Roppant fontos, hogy fenntartsuk az érdeklődésünket a környezet, a világ iránt, ne hagyjuk a testünket ellustulni, tervezzünk! Súlyos, rákos betegekkel is foglalkozom, s azt látom, hogy lényegesen meghosszabbítja az életet az, hogyha valaki képes várni a holnapot - hogy jön az unokája, hogy nemsokára nyílik a kertjében a hóvirág és látni akarja. Terveket szőni nemcsak évekre, hónapokra előre érdemes! Természetesen az is igaz, hogy az öregedés, bár önmagában nem betegség, hanem az élet folyamatában egy szakasz, különbözőképpen mehet végbe. Hiszen - s ez részben ismét genetikai, részben pedig életmódbeli kérdés - ebbe a folyamatba belekombinálódik hogy milyen betegségek lépnek fel. S ebben a kérdésben bizony számít, hogy ki, milyenmunkát végzett életerős korában, hisze fizikailag más hatások érték azt az embert, aki vegyszerekkel dolgozott, s a napjai java részét festéggőzös műhelyben töltötte vagy éppen monoton munkát végzett gyári futószalag mellett, esetleg erdészként jó levegőn, a természet ölelésébenélhette mindennapjait.
Ami a természet ölelését illeti, a szenvedélyes kirándulók vallhatnak legjobban tapasztalataikról.
- A túrázás fél egészség! - tartja a mondás. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a Gyöngyvirág Természetbarát Egyesületnek a tagjai között nem ritka a száz év felé közeledő hölgy vagy úr sem, persze ez nem jelenti azt, hogy kizárólag ez az oka a magas életkornak:
- Van egy 80 éves túrázó társunk, aki az Észak- dunántúli túránkon szó nélkül teljesítette ugyanazt a távolságot, amit a többiek - meséli Südy Árpádné, az egyesület korábbi elnöke, s így folytatja:
-Többségében 70 év feletti, egyedülálló hölgyek az egyesület tagjai, akik kitűnő egészségnek örvendenek. A férfiak sajnos elmaradnak. A téli időszakban kevesebb kirándulást szervezünk, de nyáron több tíz kilométer távolságot tesznek meg folytatta Südyné, aki szintén oroszlánrészt vállal a túrákon, bár mostanában rakoncátlankodik a térdízülete.
- Az az igaszság, hogy, aki túrázik, annak jó az erőnléte és az állóképessége is, de ők amúgy is mindent megtesznek az egészségükért. Südy Árpádné hozzátette: a friss levegőn való mozgás biztosan jót tesz a szervezetnek, sezt mi sem bizonyítja jobban, hogy minden szervezésükre nagy az érdeklődés...
Nos, a titkot igazából most sem sikerült megfejteni. De talán egy cseppet mégis bölcsebbek lettünk. S azért ez is valami...