Íme, a hosszú élet titka! Válaszol a szakember

A szigorú szabályok között működő intézményben, a csákvári idősek otthonában, a hétköznapitól eltérő esemény történt. A nagy készülődés oka az volt, hogy   családja és az intézet dolgozói századik születésnapja alkalmából köszöntötték Paula nénit.  Az idős hölgyet senki nem értesítette az ünnepségről, ezért, amikor szóltak neki, hogy jöjjön le az éttermi részbe, még a vérnyomása is felment, nem sejtette mi készül. Paula néni 1910-ben született.  A gyermekkora rendkívüli események nélkül zajlott, felnőttkorában a  postánál helyezkedett el, mint adminisztrátor. 
- Nem úgy  volt, hogy délután négy órakor hazamentem, még a többiek feladatát is elvégeztem - mesélte a dolgos munkanapokról Paula néni. A kényelmes életvitel, a diétás étrend akkoriban még nem ismert fogalom volt, sőt a testmozgást sem tartották fontosnak.
 - Zsírral főztünk és szalonnát, meg kolbászt ettünk - mosolyog közben az unokáira, akik talán még emlékeznek a nagyi főztjére. - A nyarakat általában a Balatonon töltöttem, s ilyenkor az unokákra  vigyáztam, a jó levegő  meg a víz  más volt, mint manapság - összegzi a kellemes élményeit a száz  éves hölgy.
A hosszú élet titka Paula néni rokonai szerint nem nagy titok: minden a genetikán  múlik, s a család szeretete is természetesen sokat segít. 
 
S hogy  tényleg mi a hosszú élet titka? Erre a kérdésre  évszázadok óta  tudósok hada  is keresi a választ.  Boga Bálintot,  a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnökét tegnap délután éppen egy esztergomi koferencián sikerült  utolérnünk,  ott a téma éppenhogy az időskori tanulás volt. A  belgyógyász-onkológus  elnöktől tudakoltuk, hogyan vélekednek a magyar  gerotológusok  a hosszú élet  titkáról:
- Az utóbbi évtized  arról szólt,  hogy minél alaposabban megismerhessük az ember  genetikai lehetőségeit. A kutatók egyre több részletet képesek feltárni:  bizonyosnak  tűnik, hogy  az ember hozza magával a genetikai lehetőségeit,  s ehhez  teszi hozzá azt a pozitívumot, ami az életmódjában rejlik. Persze igaz az is, hogy a genetikai adottságainkat alaposan  el is ronthatjuk. Minden túlzásba  vitt, esetleg önmagában is egészséget károsító rossz szokás, gondolok például a  mértéktelen dohányzásra, alkoholfogyasztásra, ront a helyzetünkön. S ez igaz a táplálkozásra is. De a kedéllyállapot is befolyásolja az élettartamot és az egészségben leélt évek hosszúságát. Vagy  gondoljunk a táplálkozásra: a déliek sok zöldséget, halakat, s némi  vörösbort tartalmazó étrendje - amit mifelénk mediterrán diétaként  ismertünk meg - kétségkívül  a hosszabb élet irányába mutat -hoz példákat  az elnök-doktor.
Ám mond még valami mást is, amit  ugyancsak jó, ha eszünkbe vésünk, feltéve, ha hosszú ideig (akár száz évig is) élni szeretnénk:
- A szellemi és a fizikai tespedés a hosszú élet ellen hat. Roppant fontos, hogy fenntartsuk az érdeklődésünket  a környezet, a világ iránt, ne hagyjuk a testünket  ellustulni, tervezzünk! Súlyos, rákos betegekkel is foglalkozom, s azt látom, hogy lényegesen meghosszabbítja az életet az, hogyha  valaki képes várni a holnapot  - hogy jön az unokája, hogy nemsokára nyílik a kertjében a hóvirág és látni akarja. Terveket szőni nemcsak évekre, hónapokra előre érdemes! Természetesen az is igaz, hogy az öregedés, bár önmagában  nem betegség, hanem az élet  folyamatában  egy szakasz, különbözőképpen mehet végbe. Hiszen - s ez részben ismét   genetikai, részben pedig életmódbeli kérdés - ebbe a folyamatba belekombinálódik hogy milyen  betegségek lépnek fel. S ebben a kérdésben bizony számít, hogy ki, milyenmunkát végzett  életerős korában, hisze  fizikailag más hatások érték azt az embert, aki  vegyszerekkel  dolgozott, s a napjai java részét  festéggőzös  műhelyben töltötte vagy éppen monoton munkát végzett gyári futószalag mellett, esetleg erdészként jó levegőn, a természet  ölelésébenélhette mindennapjait.
Ami a  természet ölelését illeti, a szenvedélyes kirándulók vallhatnak legjobban tapasztalataikról.

- A túrázás  fél egészség! - tartja a mondás. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a Gyöngyvirág  Természetbarát Egyesületnek a tagjai között nem ritka a száz év felé közeledő hölgy vagy úr  sem, persze ez nem jelenti azt, hogy kizárólag ez az oka a magas életkornak:
 - Van egy 80 éves túrázó társunk, aki az Észak- dunántúli túránkon szó nélkül teljesítette ugyanazt a távolságot, amit a többiek - meséli Südy Árpádné, az egyesület  korábbi  elnöke, s így folytatja: 
 -Többségében 70 év feletti, egyedülálló  hölgyek az egyesület  tagjai, akik kitűnő egészségnek örvendenek. A férfiak sajnos elmaradnak. A téli időszakban kevesebb kirándulást szervezünk, de nyáron  több tíz  kilométer távolságot tesznek meg  folytatta Südyné, aki szintén oroszlánrészt vállal a túrákon, bár mostanában rakoncátlankodik a térdízülete.
- Az az igaszság, hogy, aki túrázik, annak jó az erőnléte és az állóképessége is, de ők amúgy is mindent megtesznek  az egészségükért. Südy Árpádné hozzátette: a friss levegőn való mozgás biztosan jót  tesz a szervezetnek, sezt mi sem bizonyítja jobban, hogy minden szervezésükre nagy az érdeklődés...
Nos, a titkot igazából most sem sikerült  megfejteni. De talán egy cseppet  mégis bölcsebbek lettünk. S azért ez is valami...