Civil kontroll az NBH-s mágnesszalagok feltárásánál

Bajnai Gordon háromfős, civil szakemberekből álló bizottságot kért fel arra, hogy felügyelje a becslések szerint több mint ötvenezer hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó 18 NBH-s mágnesszalag adatainak feldolgozását, minősítésük felülvizsgálatát, majd a minősítés alól feloldott anyagok levéltárba adását.
A miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarországnak joga van tisztán látni saját történelmét, múltját, önmagát, ezért kell lehetővé tenni a történészek számára, hogy megismerjék és feltárják az egykori állambiztonsági szolgálatok működésének minden részletét.  
A nemzet önbecsüléséhez kell az önismeret, és az nem természetes, hogy a kollektív emlékezetből hiányoznak adatok, hogy az ország életét negyven éven át befolyásoló állambiztonság működésének feltárása hiányos - mutatott rá Bajnai Gordon. Hozzátette: miniszterelnökként feladatának tartja, hogy a 18 mágnesszalag minél előbb megismerhető, kutatható legyen, a feltárás folyamata pedig civil kontroll mellett történjék. 
Ezt a civil kontrollt testesíti meg a miniszterelnök által felkért háromtagú bizottság, melynek az érdemi munkára egy éve lesz. 
Bajnai Gordon elmondta, hogy még 2003-ban törvény született az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának létrehozására, majd 2007-ben civil bizottság jött létre az iratok alapos feltárása érdekében, és ez a bizottság javasolta 2008-ban a "legkényesebb adatokat tartalmazó" 18 mágnesszalag archiválását, ami 2009 őszén megtörtént. 
A 18 mágnesszalagon lévő információk "manipulálhatatlanul el vannak mentve" - mondta a kormányfő. 
Most következik az adatok minősítésének felülvizsgálata, melyre a megalakuló háromtagú bizottság tesz majd javaslatot a titokgazdának, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának, majd pedig a tikos minősítés alól feloldott adatokat átadják a kutatók és a nyilvánosság részére. 
Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy csak azok az adatok maradhatnak titkosak, amelyek Magyarország biztonságának védelméhez elengedhetetlenek. Érzékeny téma, mert sok esetben a mai jogállam biztonságát befolyásolja, és ma is élő személyek is lehetnek érintettek. 
Minden egyes adat emberi sorsokról szól, de egyben a magyar történelem része, az pedig, hogy valaki nem akar szembenézni a múlttal, nem lehet a múlt feltárásának akadálya - fűzte hozzá a kormányfő. 
A feltáró munka folytatásának célja az is, hogy soha többé ne lehessen visszaélni ezekkel az információkkal, ne a napi politikai sajtó címoldalain, hanem a történelemkönyvekben és a nemzet lelkében köszönjenek vissza - mutatott rá a miniszterelnök. 

Kenedi János történész, a bizottság vezetője a tájékoztatón azt hangsúlyozta: a kutató dolga jelen helyzetben, hogy dekriminalizálja, depolitizálja és minél hamarabb nyilvánosságra hozza az adatokat. Erre tartanak igényt az áldozatok és a társadalmi tudatot formáló tudósok egyaránt. 
Az állambiztonsági múlt feltárásában megfigyelhető két évtizedes késlekedés következménye az a "zagyvalék, ami az emberek fejében van" - jegyezte meg a szakember. 
Az állambiztonsági múlt nem szolgálhat "zsarolási adatbankot", és nem is önmagáért beszél - tette hozzá. Kenedi János újságírói kérdésre válaszolva elmondta, fogalma sincs, hogy a választások után mit tesz a következő kormány, kérdés, hogy folytatja-e a küzdelmet a hiányzó adatok feltárásáért, a nagyobb nyilvánosságért, ugyanis az állambiztonsági információk "nagyobb része hiányzik".
Bajnai Gordon újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem egyeztetett a pártokkal, álláspontja szerint a mindenkori kormány feladata a 2003. évi 3-as törvény alapján az éppen aktuális lépések megtétele. A bizottságba felkértek személye pedig garancia arra, hogy pártatlan történész szemmel figyelik az állambiztonsági múlt feltárásának soron következő szakaszát - tette hozzá Bajnai Gordon.    
    
A bizottságot Kenedi János történész vezeti. Tagjai: Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa és Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főosztályvezető-helyettese.  
A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben a pártállami állambiztonság tevékenységének feltárására számos bizottság jött létre. A 90-es évek közepén a Horn-kormány időszakában, Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt Varga László levéltáros vezetésével vizsgálódtak, majd létrejött a Történeti Hivatal. Amikor 2002 nyarán Medgyessy Péterről megírta a Magyar Nemzet, hogy D 209-es kémelhárítóként évekig a III/II-es Csoportfőnökség tisztje volt, akkor Mécs Imre SZDSZ-es képviselő vezetésével parlamenti bizottság jött létre az ügynökkérdés vizsgálatára. 2003 elején törvény alapján az állambiztonsági iratokat a titkosszolgálatoktól addig átvevő Történeti Hivatal helyett létrejött az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, továbbá Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere, illetve Sipos Levente és Vida István történészek részvételével bizottság felügyelte az iratátadást a szolgálatoktól a levéltárnak, majd 2007-ben létrejött a Kenedi-bizottság a még át nem adott iratok feltárására.