Mérgek az asztalon

Cián a paprikában, antibiotikum a mézben, növényvédő szer a bébiételben és listéria baktérium a sonkában - ez az elmúlt hetek mérlege, már ami a magyarországi piacra került élelmiszerekben talált veszélyes anyagokat illeti.

- A melegebb országokban termelt primőr paprika kiemelt kockázatúnak számít, ezért fokozott figyelmet fordít rá a hatóság. Ezért vizsgáljuk rendszeresen, s ezért derülhetett ki hamar, hogy egy bizonyos, ciánt tartalmazó  rovarirtószer maradványaival fertőzött - magyarázta Gombos Zoltán, megyei főállatorvos a paprika történetét. A mézekben pedig  a Magyar Nemzet napilap által felkért labor vizsgálatának eredményeként  antibiotikumot találtak. Ez az ellenőrzés nem hivatalos, a szakhatóság ez alapján nem indíthat eljárást. Viszont - hangsúlyozta Gombos - arra jó volt, hogy felhívja a figyelmet. A Fejér Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága kedden reggel azonnal mintát is vett a megyében működő érintett mézforgalmazótól.  A laboratórium vizsgálatának eredménye hét-tíz nap múlva várható. A méz egyébként az egyetlen olyan élelmiszer, amelyben nem lehet antibiotikum, ám ennek is inkább gazdasági, mint élelmiszerbiztonsági oka van:
- A méhészek által használt gyógyszerek nincsenek bevizsgálva. Olyan kicsi piac ez, hogy a gyógyszergyártóknak nem éri meg kifizetni a bevizsgálás költségeit, ugyanis aligha térülne meg. Bevizsgálás nélkül pedig nem tekinti ellenőrzöttnek a gyógyszert az unió, így az élelmiszerben való  kimutathatósága sem megengedett - magyarázta a főállatorvos. Ám ettől még a mézben lévő antibiotikum nem más, mint a többi élelmiszerben található.

Brunner Ferenc,  az Alba Méz Kft. ügyvezetője - akit lapunk telefonon, üzleti útján ért el  - cáfolta az országos napilapban megjelenteket, s mint mondta, biztos abban, hogy a maga igazát be tudja bizonyítani. Hozzátette, tavaly egyszer ugyancsak  készült külföldön  egy vizsgálat a cég mézeit illetően, ám a magyar hatóságok által ezt követően vett ellenmintában akkor sem találtak egészségre ártalmas anyagot,  a cégvezető pert is indított igazának megvédése érdekében. Az ügyvezető ígérte, útjáról visszatérve, pénteken lapunk rendelkezésére áll, hogy részletesebben kifejtse álláspontját.
Egy  általunk megkérdezett méhész szerint az európai,  különösen a magyar méz minősége igen magas, a gondot a távol-keletről érkező, úgynevezett liofilizált mézek jelentik, amelyeknek időt sem hagytak a megérésére.  Az antibiotikum használata egyébként tiltott a méhészetben, ám vannak különböző tápszerek, amelyeket némely méhészek doppingszerként alkalmaznak. Erre azért lehet szükség, mert a méhek által télre elraktározott mézet is elveszik tőlük, így a méheknek óriási munkát jelent a vitaminoktól  mentes fehércukrot szétbontani egyszerű cukorrá, ettől pedig  legyengülnek.
A kaptán nevű növényvédőszernek is van határértéke az élelmiszerekben  kivéve a bébiételben. A babáknak szánt étel ugyanis speciális étek, ezért ebben egyáltalán nem lehet kaptán. Ennek ellenére az egyik márka almás termékében volt, vissza is veszik azok a boltok, amelyekben megvásárolható. A sonka sem mindig teljesen biztonságos - derült ki egy élelmiszeráruház lánc saját laboratóriumi vizsgálatából. A cég saját márkás termékét hívta vissza nemrég, miután kiderült: listéria baktérium található benne.

- Ez a felelős vállalkozó dolga. A saját laboros ellenőrzés is az ő érdeke, így ugyanis nem indul hatósági eljárás ellene. Mi csak segíthetjük őt abban, hogy lekerüljenek a termékek a polcokról - tette hozzá Gombos Zoltán. A listéria ugyanis, az arra hajlamos embereknél növeli az agyhártyagyulladás veszélyét. 
A fogyasztó, ugyan nem minden esetben, de bizonyos otthoni eljárásokkal azért kivédheti bizonyos szerek szervezetbe kerülését:  Ha nem is teljesen, de alapos lemosással a növényvédő- és rovarirtó szerek lemoshatók a zöldségről, gyümölcsről. Ezért sem szabad ezt sosem elfelejteni - hangsúlyozta Vincz József kertészmérnök.

OLDALTÖRÉS: Akciós sonkahegyek

Dunát lehetne rekeszteni a húsvét utáni, harminc százalékra leakciózott sonkákból. Olyan bolt is van, ahol háromféle parizert is leáraztak.
Majd' kicsordul az egykor húsvéti sonkának indult, mostanra azonban a húsvéti jelző elhagyásával árusított sonkák hegye az élelmiszerláncok hűtőpultjaiból. A szemfüles vevő akár harmincöt-negyven százalékos áron is hozzájuthat az egy héttel korábban még komoly sorban állást igénylő húsáruhoz: egy, kilónként kétezer forintért kínált darabot most ezernégyszázért hazavihetünk.
Végigbogarászva a műanyag zacskókba bújtatott készítményeket, feltűnő volt az igen közeli lejárati idő. Ezt persze rákenhetjük a húsvétra, hiszen el kell adni a gyorsan romló, feltornyozott  árut, de annak vajon mi a magyarázata, hogy van olyan bolt, ahol egyszerre háromféle parizert is leakcióztak a napokban?
Rövid körkérdést intéztünk az egyik hipermarketben éppen húst vásárlókhoz, hallottak-e arról, hogy baktériummal fertőzött parizert és sonkát vontak vissza, és  meglepő jólinformáltságról tanúskodó válaszokat kaptunk: Egy nyugdíjas hölgy az említett hírek miatt tegnaptól eldöntötte, hogy többé nem él parizerrel, még ha azt a jól csengő párizsi névvel is illetik az üzletek felvágottas részlegeinek kiírásai. Egy másik vásárló szerint pedig a legmegbízhatóbb húsforrást egyre inkább a falusi ismerősök jelentik, s mint elmondta, sok hír látott már napvilágot a hagyományos füstölés rákkeltő hatásáról is, ő azonban továbbra is ezeket vásárolja, ha teheti. A  folyékony füsttel ízesített, sonka-jellegű készítményeket pedig már régóta kerüli.

Dunát lehetne rekeszteni a húsvét utáni, harminc százalékra leakciózott sonkákból. Olyan bolt is van, ahol háromféle parizert is leáraztak.
Majd' kicsordul az egykor húsvéti sonkának indult, mostanra azonban a húsvéti jelző elhagyásával árusított sonkák hegye az élelmiszerláncok hűtőpultjaiból. A szemfüles vevő akár harmincöt-negyven százalékos áron is hozzájuthat az egy héttel korábban még komoly sorban állást igénylő húsáruhoz: egy, kilónként kétezer forintért kínált darabot most ezernégyszázért hazavihetünk.
Végigbogarászva a műanyag zacskókba bújtatott készítményeket, feltűnő volt az igen közeli lejárati idő. Ezt persze rákenhetjük a húsvétra, hiszen el kell adni a gyorsan romló, feltornyozott  árut, de annak vajon mi a magyarázata, hogy van olyan bolt, ahol egyszerre háromféle parizert is leakcióztak a napokban?
Rövid körkérdést intéztünk az egyik hipermarketben éppen húst vásárlókhoz, hallottak-e arról, hogy baktériummal fertőzött parizert és sonkát vontak vissza, és  meglepő jólinformáltságról tanúskodó válaszokat kaptunk: Egy nyugdíjas hölgy az említett hírek miatt tegnaptól eldöntötte, hogy többé nem él parizerrel, még ha azt a jól csengő párizsi névvel is illetik az üzletek felvágottas részlegeinek kiírásai. Egy másik vásárló szerint pedig a legmegbízhatóbb húsforrást egyre inkább a falusi ismerősök jelentik, s mint elmondta, sok hír látott már napvilágot a hagyományos füstölés rákkeltő hatásáról is, ő azonban továbbra is ezeket vásárolja, ha teheti. A  folyékony füsttel ízesített, sonka-jellegű készítményeket pedig már régóta kerüli.

Dunát lehetne rekeszteni a húsvét utáni, harminc százalékra leakciózott sonkákból. Olyan bolt is van, ahol háromféle parizert is leáraztak.
Majd' kicsordul az egykor húsvéti sonkának indult, mostanra azonban a húsvéti jelző elhagyásával árusított sonkák hegye az élelmiszerláncok hűtőpultjaiból. A szemfüles vevő akár harmincöt-negyven százalékos áron is hozzájuthat az egy héttel korábban még komoly sorban állást igénylő húsáruhoz: egy, kilónként kétezer forintért kínált darabot most ezernégyszázért hazavihetünk.
Végigbogarászva a műanyag zacskókba bújtatott készítményeket, feltűnő volt az igen közeli lejárati idő. Ezt persze rákenhetjük a húsvétra, hiszen el kell adni a gyorsan romló, feltornyozott  árut, de annak vajon mi a magyarázata, hogy van olyan bolt, ahol egyszerre háromféle parizert is leakcióztak a napokban?
Rövid körkérdést intéztünk az egyik hipermarketben éppen húst vásárlókhoz, hallottak-e arról, hogy baktériummal fertőzött parizert és sonkát vontak vissza, és  meglepő jólinformáltságról tanúskodó válaszokat kaptunk: Egy nyugdíjas hölgy az említett hírek miatt tegnaptól eldöntötte, hogy többé nem él parizerrel, még ha azt a jól csengő párizsi névvel is illetik az üzletek felvágottas részlegeinek kiírásai. Egy másik vásárló szerint pedig a legmegbízhatóbb húsforrást egyre inkább a falusi ismerősök jelentik, s mint elmondta, sok hír látott már napvilágot a hagyományos füstölés rákkeltő hatásáról is, ő azonban továbbra is ezeket vásárolja, ha teheti. A  folyékony füsttel ízesített, sonka-jellegű készítményeket pedig már régóta kerüli.