Nem döntött államfőjelölésről az MSZP-elnökség

Véleménye szerint ez ügyben két lehetséges magatartás van. Az egyik az, hogy megfogalmazzák milyen köztársasági elnökre lenne szükség - pártok felett álló, a nemzeti egységet kifejezni akaró tekintélyes emberre - , de tudomásul veszik, hogy a kétharmad fog dönteni és viszonyulnak majd valahogy azokhoz a jelöltekhez, akik a kormánypártoknál felmerülnek.
A másik lehetőség - mint mondta - , hogy az MSZP is megnevez valakit, aki megfelel az általuk megfogalmazott értékeknek, tudva, hogy nem lesz belőle államfő.
Lendvai Ildikó mind a két lehetőséget vállalhatónak tartja, de szerinte további vitára van szükség ez ügyben.
Arra a kérdésre, hogy az elnökségben melyik változatnak volt több támogatója, úgy felelt: erről nem volt szavazás, de jelenleg az első lehetőséget többen választanák.
Hangsúlyozta: van még idejük a döntésre, mivel a parlament várhatóan június végén, július elején választ új köztársasági elnököt.
Kitért arra: a júniusi kongresszus napirendjén az szerepel, hogy állásfoglalást hoznak a köztársasági elnökről. Ebbe belefér az is, hogy milyen jelöltet akarnak, és az is, hogy kinek az esetében hatalmazzák fel a frakciót az igen vagy a nem szavazatra a parlamentben - tette hozzá.
Az MTI szombaton kora délután írt arról, hogy információi szerint az MSZP elnöksége nem döntött ugyan a kérdésben, de tagjainak többsége szerint a pártnak nem kellene köztársasági elnököt jelölnie.
Az MSZP alapszabálya szerint az államfőjelöltről a kongresszus dönt. A köztársaságielnök-jelöltre vonatozó javaslat a kongresszus elé a választmány és az országos elnökség közös indítványaként kerül.
A köztársasági elnök mandátuma augusztus 5-én jár le. Az alkotmány szerint az új államfőt ez előtt 30 nappal meg kell választania az Országgyűlésnek. Az államfőválasztáshoz az első két körben az összes képviselő kétharmadának szavazatára van szükség.