Diósdi maffiaper: hatályon kívül helyezést, felmentést kért az egyik fővádlott védője

Nagy Gábor szerint az első fokon eljáró tanács elnöke és egyik tagja is eljárt nyomozási bíróként, ezért "nincs más hátra, mint előre, a döntést teljes egészében hatályon kívül kell helyezni". Hozzátette: ugyanakkor konstruált vád került az első fokú tanács elé, ráadásul sérült a törvényes vád elve is, amikor nem jelölik meg pontosan, mely cselekményével sértette a vádlott az egyes törvényhelyeket. Ez pedig - folytatta - az eljárás megszüntetésének oka.

Szavai szerint a nyomozás - amely aztán kényszerpályára helyezte az első fokon eljáró Pest Megyei Bíróságot - "a szakmai szabályok odadobása, néhol a rendőri becsület sárba tiprása" volt, aminek szavai szerint az az oka, hogy a Szabó testvérpárral személyes konfliktusuk volt egyes megyei rendőri vezetőknek.

Szabó Miklós mellett testvérét, Szabó Istvánt is vádolják a diósdi maffia vezetésével.

Nagy Gábor több mint kétórás védőbeszédében elmondta, "minden szempontot megelőző kérdés volt", hogy "ez a két személy a büntetőjog látókörébe kerüljön".

Ennek elemeként említette a "Koszi-entitást", a klánként említés, ami vérségi köteléket jelent, holott védencének sem felmenője, sem leszármazottja nem érintett az ügyben.

Nagy Gábor kiemelte: nem állítja, hogy ügyfele ártatlan, de azt kéri, hogy csak azért ítéljék el, amit valóban elkövetett.

Mint mondta: a zseniális konspirátor és dezinformátor, a csoport "igazi vezéregyénisége", Czibere Attila 2007 elejéig két másik vádlottat említ a bűnszervezet irányítójaként, majd hirtelen "egyszerűen kicserélődik" a vezérkar, s belép a képbe a Szabó testvérpár, innentől van "Koszi-ügy".

Hozzátette: a diósdi kettős gyilkosságra való felbujtás vádja alól akár fel is menthetik ügyfelét, mert nem tekinthető felbujtásnak, ha valaki egy, a köreiket zavaró személy "elutaztatásáról" szóló megbeszélésen nem szól egy szót sem.

De ha nem így történt volna, arról nincs adat, hogy a gyilkosság előtt néhány nappal visszavont megbízás ismételt megadásához ügyfelének bármi köze volna, így azért Czibere Attila önállóan felel, Szabó Miklóst pedig fel kell menteni e vádpont alól - érvelt.

Szólt arról is: az eljárás során nem látja bizonyítottnak, ügyfele védelmi pénzt szedett volna. Megjegyezte ugyanakkor az első fokú ítélet furcsaságaként említette, hogy noha aszerint Szabó Miklós a bűnszervezet vezetője volt, nem tudott arról, hogy a legnagyobb haszonnal kecsegtető tevékenységbe, vezetékes olajlopásba kezdenek.

A Pest Megyei Bíróság 2010. június 1-jén első fokon egy vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt a különösen nagy értékre, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt indult perben. Ketten 20 év fegyházbüntetést kaptak, több vádlottra 1 év és 18 év közötti szabadságvesztést szabtak ki.

Az első fokú döntés a vádlotti társaság számlájára írt a 2000-es évek elején elkövetett, a Mol százhalombattai finomítóját 100 milliós nagyságrendben megkárosító olajlopásokat. Megállapította azt is, hogy a bűnszervezet több tagja hogyan jutott el a védelmi pénzek szedésétől a nagy tételű olajlopásig, a diósdi kettős gyilkosságig, valamint a pénzszállító autók és bankfiókok elleni támadásokig.