2012.02.14. 18:40
Vita a fegyvertartás könnyítéséről és az új hulladéktörvényről
A fegyvertartás szabályain lazító, illetve az új hulladéktörvényről rendelkező kormányzati javaslatokról kezdődött vita az Országgyűlés keddi ülésén. A képviselők emellett folytathatják az európai fiskális paktumhoz csatlakozás, valamint egyes vallási közösségek egyházként történő elismerésének tárgyalását.
Az uniós fiskális paktumról szóló határozati javaslat részletes vitájával folytatta munkáját kedden délután az Országgyűlés. A Jobbik a paktum elutasítását kérte, az MSZP viszont - bár jobb javaslatot várt volna - a paktumhoz való csatlakozás mellett érvelt. Az ülés a gyümölcsös ültetvények összeírásáról szóló javaslat részletes vitájával ért véget.
Jobbik: az ország szuverenitását korlátozza az uniós fiskális paktum
A jobbikos Volner János az uniós fiskális paktumhoz való csatlakozásról szóló határozati javaslat részletes vitájában úgy foglalt állást: a paktum jelentősen korlátozza Magyarország szuverenitását, így az indítvány preambuluma helytelen megfogalmazásokat tartalmaz.
Felszólalásában - amelyet az elnöklő Balczó Zoltán tíz percre, Győri Enikő államtitkár érkezéséig megszakított, mivel a részletes vitát nem lehet az előterjesztő távollétében lefolytatni, a Külügyminisztériumot pedig senki sem képviselte az ülésteremben - azt is mondta: a megszorításokra alapozott gazdaságpolitika, amelyet az Európai Unió vezetői folytatnak, nem vezet eredményre. Véleménye szerint a paktummal Magyarország a világ leglassabban fejlődő övezetéhez köti magát.
MSZP: a paktum elutasítása Magyarország érdeke ellen való
A szocialista Józsa István bírálta azt a jobbikos módosító javaslatot, amely elutasítaná a paktumot. A politikus ugyanakkor bírálta magát a paktumot is, mert szerinte egy múltba tekintő fiskális egyezmény, amely arra törekszik, hogy az eddig elkövetett hibák ne ismétlődjenek meg.
A képviselő azt is elvárta volna a kormánytól, hogy a javaslatban jelölje ki gazdaságpolitikájának irányait. Mint mondta, az országnak kezdeményezőként kellett volna fellépnie, és kibontakozási módokat kellett volna megadnia a válságból.
Jobbik: a javaslat az ország érdeke ellen van
A jobbikos Bana Tibor Józsa Istvánnal ellentétes álláspontra helyezkedett, szerinte az lenne ellentétes az ország érdekével, ha csatlakozna az uniós paktumhoz. Emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök decemberben még a fenntartásait fogalmazta meg ezzel kapcsolatban.
Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás elfogadhatatlannak nevezte a határozatban lévő "ömlengésben" megfogalmazott célokat, például azt, hogy meg kell teremteni az euró bevezetésének gazdasági feltételeit. Szerinte nem kellene arra a hajóra felkapaszkodni, "amiről már a patkányok is menekülnek".
A képviselő az Európai Uniót olyan vasúti sínhez hasonlította, ami a semmibe vezet, "olyan vonaton vagyunk, amiről le kellene ugrani" - mondta.
Kifogásolta azt is, hogy még nem tudható, milyen büntetést kapnak azok, akik nem teljesítik a paktumban foglalt elvárásokat.
Győri Enikő: sorsdöntő, hogy az ország részese legyen a szerződésnek
"Sorsdöntő, hogy az ország részese legyen a szerződésnek" - mondta zárszavában Győri Enikő államtitkár, hozzátéve: a határozati javaslat elfogadása nem jogi kötelezettség, a miniszterelnök azonban politikai felhatalmazás birtokában kívánja aláírni a paktumot március elején.
Az államtitkár kiemelte azokat az érveket, miért kell csatlakoznia az országnak a paktumhoz: Magyarországnak nagy a kitettsége, az adósság az egyik legnagyobb problémája az országnak, és azért is, mert az ország egy erős, egységes unióban érdekelt.
Hangsúlyozta: a szerződés célja megegyezik az ország céljaival. "Mi is rendet és fegyelmet kívánunk a közpénzekben" - mondta.
Pozitívan értékelte azt is, hogy az ország által megfogalmazott javaslatok teljesültek a szerződés szövegezésekor, például az, hogy Magyarországra csak akkor hárulnak kötelezettségek, ha az eurózóna tagja lesz, illetve nem lesz adóharmonizáció.
A megállapodást ugyanakkor a jövőben beemelhetik az uniós szerződések közé - mondta.
Az ülést vezető elnök a részletes vitát lezárta.
Gyümölcsös ültetvények összeírása
A gyümölcsös ültetvények összeírásáról szóló részletes vitában Varga Géza (Jobbik) azt javasolta a felméréssel kapcsolatban, hogy az alma-, a körte-, az őszibarack- és kajszibarack- mellett a meggy-, a szilva-, és a cseresznyeültetvényeket is vegyék be a vizsgálatba.
Rétvári Bence államtitkár erre úgy válaszolt, komoly anyagi vonzata lenne annak, ha még több ültetvényt vennének be a felmérésbe. Korábban kiszámolták, hogy százmilliós nagyságrend lenne újabb fajok vizsgálata - mondta.
Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor a részletes vitát és a keddi ülésnapot is lezárta, majd február 20-án 13 órára összehívta az Országgyűlés következő kétnapos ülését.
OLDALTÖRÉS: Az egyházügyi törvény módosításának részletes vitájával folytatták
A GMO-mentességről szóló vita lezárása után a képviselők az egyházügyi törvény módosításának részletes vitájával folytatták parlamenti munkájukat kedden. A Jobbik a kereszténydemokrata Rubovszky Györgyöt bírálta, amiért az alkotmányügyi bizottságban elmondta, hogy egy zsidó vallási közösség elismerését a washingtoni magyar nagykövet kérésére támogatja. Párttársa szerint a KDNP-s képviselő egy magánbeszélgetésről számolt be.
A GMO-mentességről szóló vita lezárása után a képviselők az egyházügyi törvény módosításának részletes vitájával folytatták parlamenti munkájukat kedden. A Jobbik a kereszténydemokrata Rubovszky Györgyöt bírálta, amiért az alkotmányügyi bizottságban elmondta, hogy egy zsidó vallási közösség elismerését a washingtoni magyar nagykövet kérésére támogatja. Párttársa szerint a KDNP-s képviselő egy magánbeszélgetésről számolt be.
A GMO-mentességről szóló vita lezárása után a képviselők az egyházügyi törvény módosításának részletes vitájával folytatták parlamenti munkájukat kedden. A Jobbik a kereszténydemokrata Rubovszky Györgyöt bírálta, amiért az alkotmányügyi bizottságban elmondta, hogy egy zsidó vallási közösség elismerését a washingtoni magyar nagykövet kérésére támogatja. Párttársa szerint a KDNP-s képviselő egy magánbeszélgetésről számolt be.
Jobbik: a jelenlegi rendszerben nem lehet fenntartani a GMO-mentességet
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy az áruk szabad áramlására hivatkozva nem lehet kitiltani itthonról a genetikailag módosított termékeket, élelmiszereket. Hozzátette: a teljes védettséget így a jelenlegi rendszerben nem lehet biztosítani.
Párttársa, Varga Géza arra hívta fel a figyelmet: a kormánynak lenne mozgástere abban, hogy a hungarikumokat gmo-mentesként jelölhessék meg.
LMP: nem csak Magyarországon múlik a GMO-mentesség
Az LMP-s Szilágyi László szerint a magyar mezőgazdaság gmo-mentessége nem csak a hazai hatóságokon és Brüsszelen múlik, mivel nincs akadálya annak, hogy a magyarok Romániából szerezzenek be kukorica-vetőmagot, ahol legális a génmódosított vetőmag forgalmazása.
Szerinte az utólagos, szúrópróbaszerű ellenőrzés nem hatékony, és széles nemzetközi együttműködésre van szükség, szigorítani kell a vetőmag-forgalmazást.
A kormány üdvözli a konszenzust
Czerván György, a vidékfejlesztési tárca államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva üdvözölte, hogy teljes a parlamenti konszenzus a javaslattal kapcsolatban, még ha az ellenzéki politikusok néhány kritikát megfogalmaztak is. Leszögezte, a kormány elszánt a gmo-mentesség ügyében.
Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán bejelentette, hogy mivel módosító indítvány nem érkezett, ezért részletes vita sem lesz, és várhatóan az Országgyűlés következő ülésén döntenek a határozat elfogadásáról.
Jobbik: a kormányoldal lobbiérdekek alapján dönt az egyházak elismeréséről
A jobbikos Mirkóczki Ádám az egyházügyi törvény módosításának részletes vitájában azt mondta: az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén bebizonyosodott, hogy a kormányoldal lobbiérdekek alapján dönt a vallási felekezetek egyházkénti elismeréséről.
Az ellenzéki politikus ezt arra alapozta, hogy a KDNP-s Rubovszky György az ülésen kijelentette, Szapáry György washingtoni magyar nagykövet kérésére döntött az egyik vallási közösség elismerésének támogatásáról.
Mirkóczki Ádám a jegyzőkönyv alapján felidézte, hogy a kereszténydemokrata politikus a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége érdekében úgy fogalmazott: "Meglepő hírem van, hogy tegnap este hazamentem, és kaptam egy üzenetet Magyarország washingtoni nagykövetétől, Szapáry György úrtól, és ő azt kérte, hogy ezt én szavazzam meg. Szóval én ezen bejelentés után fogok szavazni."
A Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége elismerését Szabó Tímea (LMP) javasolta azután, hogy a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága olyan törvénymódosító javaslatot terjesztett elő, amely szerint a jelenlegi 14-en túl további 17 felekezet - köztük öt buddhista - kaphatna egyházi státuszt, 67 kérelmet viszont elutasítana a parlament.
Mirkóczki Ádám azt mondta: Rubovszky György szavai minősítik a kormányoldal hozzáérését és azt az alázatot, amellyel az egyházak elismeréséhez viszonyulnak.
KDNP: nem válogattak politikai alapon a vallási közösségek között
Lukács Tamás, a vallásügyi bizottság KDNP-s elnöke erre reagálva magánügynek és magánbeszélgetésnek minősítette a társalgást, amelyről Rubovszky György beszámolt, ahogy azt is, hogy annak tartalmát nyilvánosságra hozta.
A politikus hangsúlyozta, hogy a bírálatokkal szemben a vallási közösségek között nem válogattak politikai alapon, amit állítása szerint az is bizonyít, hogy olyan egyházak elismerését is javasolják, amelyek korábban tüntettek a jogszabály elfogadása ellen.
Lukács Tamás kiemelte, hogy most a világvallások magyarországi képviselői kaphatják meg az egyházi státuszt, de erre a későbbiekben másoknak is lehetőségük nyílik.
A procedúrával kapcsolatban ugyanakkor bírálta a Magyar Tudományos Akadémiát, mondván, nem tett eleget annak a törvényi kötelességének, hogy véleményezze az egyházi státuszért folyamodó vallási közösségek kérelmeit.
Az elnöklő Balczó Zoltán ezután lezárta a részletes vitát.
OLDALTÖRÉS: Továbbra is fent kell tartani a génmódosított növényi termékek tilalmát
Az LMP vezérszónokának felszólalásával befejeződött a hulladékról szóló új törvény javaslatának keddi parlamenti vitája. Ezt követően a parlamenti pártok egyetértettek abban, hogy továbbra is fent kell tartani a génmódosított növényi termékek tilalmát - derült ki az erről szóló jelentés vitája során.
Az LMP vezérszónokának felszólalásával befejeződött a hulladékról szóló új törvény javaslatának keddi parlamenti vitája. Ezt követően a parlamenti pártok egyetértettek abban, hogy továbbra is fent kell tartani a génmódosított növényi termékek tilalmát - derült ki az erről szóló jelentés vitája során.
Az LMP vezérszónokának felszólalásával befejeződött a hulladékról szóló új törvény javaslatának keddi parlamenti vitája. Ezt követően a parlamenti pártok egyetértettek abban, hogy továbbra is fent kell tartani a génmódosított növényi termékek tilalmát - derült ki az erről szóló jelentés vitája során.
LMP: a törvény a levegőben lóg
Szilágyi László az LMP vezérszónoka szerint a javaslat másfél évet késett a hulladék keretirányelv előírásaihoz képest, de szerinte "nem ez a legnagyobb baj". Az ellenzéki politikus úgy véli: a törvény a levegőben lóg, hiszen nincsen az országnak hulladékgazdálkodási stratégiája, a korábbi ugyanis 2009-ben lejárt és azóta sem készült el új. "E nélkül pedig törvényhozásba belefogni nem jó" - fogalmazott.
Szilágyi László szerint a legkomolyabb vita a hulladékgazdálkodási közszolgáltatások piacának átalakítása körül lesz, amelyet szerinte a javaslat "teljesen indokolatlanul forgat fel", mert bár vannak olyan szereplői a piacnak, akik nem odavalók, de a javaslat teljesen félreértelmezi az állam szerepét. Az LMP szerint ugyanis nem a tulajdonos személye a lényeg, hanem a pontos szabályozás, ebben pedig nagyon fontos az ellenőrzés, a szankcionálás és a pozitív példák erősítése. A tulajdonlás ugyanakkor nem az állam feladata. Az ellenzéki párt azt javasolja, hogy ezen a területen legyen fokozatos átmenet és türelmi idő, mert a piac csak így tud reagálni, ez a jelenleg tervezett gyors államosítás csak károkat fog okozni.
Ezt követően a vezérszónoki felszólalások után az elnöklő Jakab István az általános vitát elnapolta.
Kormány: a GMO mentesség piaci versenyelőnyt jelent
Sikerült fenntartani a MON 810 kukoricára vonatkozó magyarországi moratóriumot, így ennek a génmódosított (GMO) növénynek a termesztése hazánkban továbbra is tilos - ismertette az egyik legkomolyabb sikert a géntechnológiai tevékenységgel kapcsolatos országgyűlési határozat 2009. és 2010. évi végrehajtásáról szóló jelentést ismertető Czerván György. Hozzátette, hogy a GMO mentesség fenntartása fokozatosan növekvő piaci versenyelőnyt jelent az ország számára.
Az agrárgazdaságért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy az állam- és kormányfő, az EU-ban és a hazai parlamentben helyet foglaló magyar képviselők valamint az érintett tárcák, a külképviseletek és a civil szervezetek tevékenysége nyomán az uniós tagállamok minősített többsége is a moratórium feloldása ellen szavazott 2009-ben. Egyúttal reményeinek adott hangot, hogy a jövőben is együtt tudnak működni annak érdekében, hogy megmaradjon a magyar mezőgazdaság GMO mentes státusza.
A politikus elmondása szerint a 2010-es év egyik fontos mozzanata volt, amikor az Európai Bizottság engedélyezte az Amflóra genetikailag módosított burgonya ipari termesztését és takarmánycélú felhasználását. Kijelentette, hogy a bizottság nem vizsgálta meg megfelelő módon, a terménynek milyen káros hatásai lehetnek az emberekre, az állatokra vagy a környezetre. Felhívta a figyelmet, hogy a burgonya olyan gént is tartalmaz, amelynek a hatására egyes antibiotikumokkal szemben ellenállóképesség alakulhat ki.
Kiemelte, hogy mivel ennek ellenére is engedélyezték a burgonya termesztését, a géntechnológiai hatóság végzáradéki eljárást indított a határozatok végrehajtása ellen - mondta. Hozzátette, a moratóriumon túl a kormánynak egyetlen eszköze maradt, hogy az Európai Bírósághoz forduljon. A per során mellettünk avatkozott be Luxemburg, Ausztria, Franciaország és Lengyelország is.
Czerván György kitért arra is, hogy Magyarország aktív szerepet vállalt és vállal jelenleg is az uniós környezetkockázati útmutató felülvizsgálatában.
Elmondta azt is, hogy 2009-ben csak négy, 2010-ben pedig 31 darab hatósági mintát ellenőriztek. Felhívta a figyelmet, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2011-ben fokozott ellenőrzést rendelet el, amelyek során több esetben is találtak GMO-val szennyezett vetőmagokat. Ezekben az esetekben azonnal intézkedtek a vetőmagok illetve az azokból kikelt termények megsemmisítéséről - közölte. Egyúttal a laboratóriumok felszereltségének korszerűsítését és az ellenőrzések számának növelését sürgette.
Fidesz: helyes a moratórium fenntartása
Ódor Ferenc (Fidesz) hangsúlyozta, hogy több és jobb minőségű terméket kell előállítani, de a képviselő továbbra is helyesnek tartotta, hogy a parlament már korábban is megálljt parancsolt a génmódosított termékeknek. Kijelentette: garantálni kell, hogy biztonságos élelmiszerek jussanak el az emberekhez.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország jelenleg még nemet mond azokra a törekvésekre, amelyek elterjesztenék a génmanipulált fajtákat. Hangot adott annak a meglátásának is, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal néha "talán nagyvonalúbb, mint kellene" a génmódosított termékek engedélyezése során.
MSZP: elfogadják a jelentést, de felhívják a figyelmet a hibákra
A szocialista Harangozó Gábor azt mondta, az MSZO egyetért a jelentés-tervezet elfogadásával, mert a benne foglalt stratégiai célokat támogatja, de fel akarja hívni a figyelmet a rossz kormányzati döntésekre is.
A politikus kitért arra, hogy a 2006-ban, ötpárti konszenzussal elfogadott irányelvnek megfelelően zajlanak most is a folyamatok a génmódosított termékekkel kapcsolatban. Fontosnak nevezte az ország GMO-mentességének biztosítása érdekében a laborok felszerelésének biztosítását, valamint az ellenőrzési rendszer hatékonyabbá tételét.
Hangsúlyozta, hogy a kormányzati lépések mind hátrányosan érintik a mezőgazdaságot, növelik a takarmányozás költségeit, ezért génmódosított takarmány is "eláraszthatja" az országot.
OLDALTÖRÉS: A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás 2013-től állami kézbe kerül
Egységes árszabást ígér a lakossági hulladék után fizetendő közszolgáltatási díjakban a környezetügyért felelős államtitkár. Illés Zoltán a hulladékról szóló új törvény javaslatának keddi parlamenti vitájában emlékeztetett: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás 2013-től állami kézbe kerül.
Illés Zoltán: egységes díjszabás a hulladékdíjakban
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkára expozéjában kifejtette: a hulladékról szóló új törvény javaslatának célja, hogy átültesse azokat az elveket, amelyek egyrészt biztosítják az ágazat korszerűsítését, másrészt megújítják, átláthatóvá teszik a magyar hulladékgazdálkodás "belső ellentmondásokkal terhelt", sok ponton idejétmúlt jogszabályi környezetét.
Illés Zoltán elmondta, tömegével érkeznek a VM-be olyan panaszlevelek, amelyek arról szólnak, hogy a lakossági hulladék után fizetendő közszolgáltatási díj nem arányos az elvitt hulladék mennyiségével. Ezzel kapcsolatban aggasztónak nevezte, hogy e lakossági terhek sokaknak extraprofitot jelentenek.
Az árakról szólva ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy a Ház előtt fekvő javaslat rendelkezik a közszolgáltatással kapcsolatos díjak országos, egységes szabályozás szerinti meghatározásának kötelezettségéről, vagyis a díjképzés alapfeltételeit miniszteri rendelet határozná meg annak érdekében, hogy megszűnjenek azok a lakosságot sújtó visszaélések, amelyek az eltérő díjszabásból fakadnak.
Illés Zoltán kitért arra is, hogy 2013. január 1-jétől a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása állami szervezésbe kerül, azaz a közszolgáltató csak olyan szervezet lehet, amelyben az állam, illetve a települési önkormányzat a többségi tulajdonos.
Az egyik legfőbb célkitűzésnek a hulladékképződés megelőzősét, illetve csökkentését nevezte az államtitkár. Ezt szerinte elsősorban azzal lehet elérni, ha a gyártókat olyan alapanyagok készítésére ösztönzik, amelyek biztosítják az anyagok, termékek hosszabb élettartamát. Kiemelte a "háztól házig" történő szelektív hulladékgyűjtés elterjesztésének fontosságát is.
Fidesz: nagyobb szigorra van szükség a környezetvédelemben
A fideszes Fejér Andor a vezérszónoki felszólalásában - megemlítve a többi közt a kolontári esetet - arra mutatott rá, hogy a profitéhség egyre gátlástalanabb megjelenési formái miatt szükség van a nagyobb szigorra a környezetvédelem terén.
A javaslat pozitívuma között emelte ki, hogy új fogalmakat pontosít, például a biohulladék, emellett felállítja a hulladékgazdálkodási hierarchiát, amelyben első célként a hulladék keletkezésének megelőzését, majd a hasznosítást nevezi meg. Hozzátette: a hulladéklerakókban való elhelyezés a legrosszabb lehetőségként jelenik meg.
Mint mondta, a jogszabály pontosítja a gyártók felelősségét és szigorú szabályokat fogalmaz meg az illegális lerakás esetében.
A képviselő kiemelte a javaslatban szereplő elveket, és fontosnak tartotta, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségnek hat évre szóló megelőzési programot kell készítenie.
MSZP: Magyarország elkésett az uniós irányelv átvételével
A szocialista Harangozó Gábor azt kifogásolta, hogy a vonatkozó uniós irányelvet 2010 decemberéig kellett volna beültetni a magyar jogrendszerbe, így az ország elmaradásban van.
A képviselő elismerte, hogy az előterjesztés tisztább helyzetet teremt a hulladékgazdálkodásban, hiszen mind az elvárások, mind a fogalmak egyértelművé válnak. Úgy vélte: nemcsak átveszi az uniós irányelvben foglaltakat, hanem kiegészíti, sőt annak helyenként ellentmondó megoldásokat is alkalmaz.
Szerinte a köztulajdonban lévő közszolgáltatók számára olyan versenyelőnyöket biztosít a norma, amely uniós jogba is ütközhet, mivel hátráltatja a kereskedelem fejlődését.
A képviselő a lerakási járulék céljával egyetértett, mértékét azonban sokallta, mert az szerinte az átvételi árat akár 30 százalékkal is megemelheti, a termékdíj-fizetési kötelezettség pedig az élelmiszerárak növekedéséhez járulhat hozzá.
Azt mondta: pártja módosítások nélkül nem tudja támogatni az előterjesztést.
KDNP: A kormány nem hibáztatható a csúszásért
A kereszténydemokrata Nagy Andor szerint nem hibáztatható a jelenlegi kormányzat azért, mert nem készült el időben a keretirányelv átvételével, mert ez hosszas előkészítést igényel.
A képviselő szerint az államnak és az önkormányzatoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk a közszolgáltatásban, és egységesíteni kell a költségeket, jelenleg ugyanis az országban jelentős eltérések vannak.
A szocialista ellenérvre reagálva azt mondta: a jelenlegi szolgáltatók nem veszítik el teljes piacukat, hiszen kisebbségi tulajdonosként jelen lehetnek. Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy mi lesz a korábbi invesztíciókkal.
A Jobbik támogatja az indítványt, de javítani próbál rajta
Kepli Lajos (Jobbik) leszögezte: a hulladékgazdálkodás területén is rendet kell tenni az országban. Szerinte az embereket leginkább az egyre több elhagyott szemét zavarja, emellett egy hulladékmaffia is működik Magyarországon, amely szervezetten tünteti el a külföldi és a hazai szemetet is illegális módon. Kiemelte az úgynevezett "lomizás" után maradt hulladékok ügyét is, amely sok esetben "hulladékgyűrűt" von egyes városok köré.
Szerinte a megoldások között a zéró tolerancia és a legális út népszerűsítése a két legfontosabb. A Jobbik alapvetően támogatja a javaslatot, de módosító indítványokkal próbálják jobbá tenni azt - mondta -, elismerve, hogy némileg kényszerpályán mozog a kormány az uniós jogszabályok miatt.
A lehetséges módosítások között említette, hogy az építkezések során keletkezett szennyezetlen talaj ne minősüljön hulladéknak, illetve a hulladék besorolásának kérdését, mert a törvény szerint a hulladék előállítójára bízzák annak besorolását.
OLDALTÖRÉS: Vita a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvényről
Az Országgyűlés kedden délelőtt a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvény módosítását kezdeményező javaslat általános vitájával folytatta munkáját.
Az Országgyűlés kedden délelőtt a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvény módosítását kezdeményező javaslat általános vitájával folytatta munkáját.
Az Országgyűlés kedden délelőtt a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvény módosítását kezdeményező javaslat általános vitájával folytatta munkáját.
Kontrát Károly: a fegyvertartás szabályainak betarthatóságához járul hozzá az indítvány
A fegyvertartás szabályainak betarthatóságához nagyban hozzájárul a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvénymódosítás - emelte ki expozéjában Kontrát Károly belügyi államtitkár.
Mint kifejtette: az állam joga és kötelessége, hogy az emberi élet védelme érdekében a legális fegyvertartást szabályozza. A lőfegyverek megszerzése, tartása és használata 250 ezer vadász, sportlövő és egyéb polgári fegyvertartó mindennapjait határozzák meg, a jogalkotó kötelessége a 9,75 millió fegyvert nem tartó ember biztonságát és érdekeit képviselni - hangsúlyozta.
Felidézte, hogy a jelenleg hatályos törvényt 2004-ben alkotta meg az Országgyűlés, de már megalkotásakor számos problémával küzdött, mindenekelőtt vadászati és sportlövészeti fegyverek tartásánál merültek fel problémák. Szólt arról is, hogy a lőfegyverrel elkövetett bűncselekményeket legnagyobb számban illegálisan szerzett fegyverekkel követik el Magyarországon, az engedéllyel tartott fegyvereket ritkán használják bűnelkövetéshez. Kiemelte: az engedélyekkel tartott lőfegyverek aránya 2,5 száz főre vetítve, ami viszonylag alacsonynak számít az ENSZ statisztikái alapján.
Nem tarthatnak fegyvert a szándékos, személy elleni erőszakos bűntettet elkövetők, a társadalomra veszélyes bűncselekményért jogerősen elítélt bűnelkövetők - ismertette a javaslatot, amely szavai szerint a gyakorlati tapasztalatok alapján a hatósági engedély megadását kizáró bűncselekmények és szabálysértések körét pontosítja, emellett a korábbi elítéléshez kapcsolódó kizárások időtartamának mérsékelt leszállítására is tartalmaz rendelkezést. A módosítás eredményeként a lőfegyverek első alkalommal történő megszerzése továbbra is kizárólag hatósági engedély birtokában lesz lehetséges, az ilyen engedéllyel már rendelkező személyek a javaslat szerint újabb külön engedély nélkül szerezhetnének további lőfegyvereket. Ezeket ebbe az engedélybe jegyzik be.
Kitért arra is, hogy pontos és naprakész nyilvántartással kell rendelkezni a fegyvertartókról, a javaslat pontosítja a frissen gyártott fegyverekre, lőszerekre vonatkozó adatszolgáltatást és nyilvántartás rendjét.
Fidesz: szükséges a jelenleg hatályos szabályok megváltoztatása
A fideszes Kulcsár József Ferenc rámutatott: a jelenleg hatályos szabályok szükségessé teszik a változtatásokat. Kiemelte a megszerzési engedély intézményének megszüntetését, azaz aki már rendelkezik engedéllyel, nem lenne szükséges a következő fegyverre is ilyen engedély. Az igazolások beszerzésén is könnyít a javaslat. Új nyilvántartási rendszerre van szükség - hangoztatta, mert jelenleg csak olyan létezik, amely kizárólag a fegyvertartó személyt tartja számon. Olyan rendszert szorgalmazott, amellyel bármely legyártott fegyver és alkatrész útját követni lehet.
MSZP: támogatni tudják a javaslatot
Juhász Ferenc azt mondta, hogy a törvényjavaslatot alapvetően támogatni tudják, olyan szabályokat vezet át, amelyekről korábban a parlament már döntött. Olyan szabályokat kezdeményez, amely alapján a fegyvert a gyártása pillanatától nyilván lehet tartani. A társadalomra ma nem a legálisan tartott fegyverek jelentik a nagyobb veszélyt - emelte ki a szocialista képviselő.
Ugyanakkor kérte, gondolják újra, mi indokolja, hogy néhány - enyhébben büntetett bűncselekmény - esetében lehetne fegyvert tartani. Ez nem indokolt és nem célszerű - mondta.
Kifogásolta, hogy a javaslat kiveszi a természetkárosításról szóló bűncselekményt, és ennek ellenére is kaphatna az ilyet elkövető illető lőfegyvert. Javasolják ezért, hogy a korábbi állapotot állítsák vissza - mondta.
Jobbik: miért nem lehet otthonvédelmi fegyvert tartani?
A jobbikos Zagyva György Gyula azt kifogásolta, hogy a javaslatba - az előzetes tervekkel ellentétben - nem került be az otthonvédelmi fegyvertartás lehetősége. Mint mondta, az ilyen fegyverek, más országok statisztikái szerint a legritkább esetben használják bűncselekményre.
Hozzátette ugyanakkor, hogy pártja, nagyrészt egyetért a törvényjavaslattal.
LMP: jó és rossz elemek is vannak az előterjesztésben
Dorosz Dávid (LMP) szerint jó és rossz elemeket egyaránt tartalmaz az előterjesztés, bár szerinte a rosszak vannak túlsúlyban. Hozzátette: pártja nem fogja támogatni a fegyvertartás könnyítését.
Kifogásolta, hogy tavaly a belügyi tárca még azt válaszolta egy kérdésükre, hogy nem kíván lazítani a fegyvertartáson, ezért az LMP-t meglepetésként érte a törvényjavaslat.
Frakciótársa, Szabó Tímea szerint az előterjesztés súlyos társadalmi kérdéseket is érint. Komoly hibának tartotta, hogy sem előzetes hatástanulmányt, sem nemzetközi összehasonlító adatokat nem tett közzé a kormány a javaslat beterjesztésekor.
Szerinte az előterjesztés nem független a Fidesz büntetőpolitikájának célkitűzéseitől, a közbiztonság javulását azonban - mint mondta - nem a fegyvertartás liberalizációjából kell várni, a politikus ezért az enyhítő szakaszok törlését javasolta. Szabó Tímea hiányolta még annak a problémának a kiemelését, hogy jelenleg ötször annyi fegyvert tartanak illegálisan, mint amennyi a rendőrség nyilvántartásában szerepel.
Feltette a kérdést: vajon hányan élnek jelenleg Magyarországon abból, hogy fegyvert tartanak?
KDNP: könnyebb lesz a fegyverhez jutás
A kereszténydemokrata Sáringer-Kenyeres Tamás üdvözölte, hogy egyszerűsödnek a bürokratikus szabályok. Mint mondta, a szabályozás könnyítené a fegyverhez jutás lehetőségét és további fegyverek szerzését is. Az előterjesztés pozitívumának tartotta a fogalmak tisztázását, a többi közt a rövid lőfegyver fogalmának pontosítását, valamint a tulajdonátruházásét, a bérbeadásét, a közvetítői kereskedelemét.
A politikus ugyanakkor bizonyos esetekben méltányosságot gyakorolna azok esetében, akik fegyvertartásból élnek. Szerinte például a vadászokat nem kellene olyan szigorúan büntetni azért, ha például szilveszter után nem adják le időben a pirotechnikai eszközöket.
A képviselő fontos elemnek tartotta, hogy az adatkezelésre az előterjesztés szerint kizárólag a rendőrség jogosult.
Kontrát Károly: mintegy 250 ezer ember tart lőfegyvert
Kontrát Károly államtitkár Szabó Tímea kérdésére reagálva elmondta: mintegy 250 ezer ember van Magyarországon, aki vadász, sportlövő vagy önvédelmi fegyvert tart.
Jobbik: a javaslat lehetett volna bátrabb is
Endrésik Zsolt (Jobbik) szerint a javaslat definíciói alapvetően az uniós jogrendhez próbálnak igazodni, de a politikus szerint a jogszabály lehetett volna "kicsit bátrabb".
Pozitívumként emelte ki a házilagos lőszerkészítésre és összeszerelésre vonatkozó részt, mert azok a vadászok és sportlövők, akik ezt a jogot megkapják, sokkal olcsóbb és jobb minőségű lövedékeket tudnak otthon készíteni. Hozzátette, hogy a hüvelyek újratöltése környezetvédelmi szempontokat is szolgál.
Egyetértett azzal is, hogy a lőfegyverekkel elkövetett bűncselekmények több mint kilencven százalékát illegálisan tartott eszközökkel követik el.
Sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar jogszabályok szerinte túlságosan szigorúan szabályozzák a fegyverhez jutást. A fegyvertartáshoz szükséges követelményeket felsoroló politikus saját példáját említette, hogy miután végigcsinálta az előírt procedúrát, országgyűlési képviselőként nem kapott engedélyt.
Egyúttal viszont javasolta, úgy változtassák meg a nagy számban meglévő, az állampolgároknál tartott flóbert fegyverekre vonatkozó szabályozást, hogy azokat jogszerűen lehessen otthon tartani.
Jobbik: erősítsék meg az otthon védelmét
Staudt Gábor (Jobbik) szerint az elmúlt időszakban az állami szerveknél létezett egy olyan felfogás, amely szerint a fegyvertartók alapvetően militarista szemléletűek, aki pedig fegyverhez akar jutni, az "potenciálisan tömeggyilkos célokra szeretné azt használni". Hozzátette, a média is negatív véleményt formált azokról akik vadász- vagy sportcélú lőfegyverekkel rendelkeztek. Megjegyezte, hogy eközben viszont az Egyesült Államokban a fegyvert és a fegyvertartást a szabadságjogok legfőbb zálogának tartják.
Emlékeztetett arra, hogy az újonnan életbe lépett alaptörvény alapvető jogként szabályozza a jogos önvédelmet, de véleménye szerint nem derül ki, hogy ez pontosan mit jelent majd a gyakorlatban.
A politikus kérte, hogy akár ebben a javaslatban, akár a Btk.-ban, de minden eszközzel erősítsék meg az otthon védelmét, amibe szerinte akár a lőfegyverrel való védelem is beletartozhat. Hangsúlyozta, hogy ebben az esetben az arányosság elvét sem tartják kötelezőnek, mert aki rabolni vagy gyilkolni indul, annak így számolnia kell majd azzal, hogy meg is ölhetik.
A képviselő, aki a vadászok érdekében is szót emelt, komolyabb fellépést sürgetett az orvvadászok ellen.
Kormány: a javaslat új lehetőségeket nyit meg
Kontrát Károly a vitában elhangzottakra válaszolva fontos kérdésnek nevezte az otthon védelmére tartott fegyverek bevezetésének lehetőségét. A politikus hangsúlyozta, hogy egy ilyen jogszabály megalkotásához viszont alapos vizsgálatra és előkészítésre lenne szükség. Hozzátette, hogy eközben meg kellene teremteni a megfelelő feltételeket, például az oktatás és vizsgáztatás kereteit is. Kijelentette, hogy az új Btk. elfogadása után a kormány nyitottan áll hozzá a kérdéshez, azt szívesen megvitatják a parlament többi pártjával és ha képesek megegyezni a szabályozásban, akkor be lehet vezetni az új szabályozást.
Megjegyezte, hogy egy ilyen jogszabály viszont azzal is járhatna, hogy a bűnözőkkel komolyabb fegyvereket szereznének be és jobban felkészülnének a bűncselekmények előtt.
Egyúttal viszont leszögezte, hogy minimumra kell szorítani az illegálisan tartott fegyverek számát.
Egyetértett azzal is, hogy a filmgyári fegyverekre vonatkozó szabályokat úgy kell majd megalkotni, hogy miközben támogatják a biztonságot, elősegítik, hogy a filmesek a jelenleginél nagyobb számban érkezzenek Magyarországra.
Kontrát Károly, aki visszautasította, hogy a törvény nem lenne elég bátor, úgy összegzett, hogy a javaslat alaposan megfontolt, kissé visszafogott, de mégis új lehetőségeket nyit meg.
Lezsák Sándor levezető elnök ezt követően az általános vitát lezárta.
OLDALTÖRÉS: MSZP: több millió ember kárvallottja az Orbán-kormány politikájának
A felsőoktatásról, a romániai magyarság demográfiai helyzetéről, az epilepszia világnapjáról és a kormány gazdaságpolitikájáról beszéltek a képviselők napirend előtt kedden az Országgyűlésben.
A felsőoktatásról, a romániai magyarság demográfiai helyzetéről, az epilepszia világnapjáról és a kormány gazdaságpolitikájáról beszéltek a képviselők napirend előtt kedden az Országgyűlésben.
A felsőoktatásról, a romániai magyarság demográfiai helyzetéről, az epilepszia világnapjáról és a kormány gazdaságpolitikájáról beszéltek a képviselők napirend előtt kedden az Országgyűlésben.
Fidesz: csökken a magyarság Romániában
Varga István, a Fidesz képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai népszámlálás nyilvánosságra került adatai szerint jelentősen csökkent a magyarok száma Romániában a 2002-es népszámlásához képest.
Csurka István írót, volt Miép-es politikust idézve azt mondta, az öt világrészen szétszórt magyarság olyan nép, hogy ha "végveszélyben tisztségviselői felmutatják a véres kardot", akkor páratlan hőstettekre, csodákra volt képes. Hozzátette: a véres kardot most szimbolikusan felmutatja.
Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára fontos az erdélyi, külhoni magyarság demográfiai helyzete, ugyanakkor szerinte egy közösség erejét nem csak a lélekszáma adja.
Elismerte, hogy 2002-höz képest 196 ezer fővel csökkent a romániai magyarság, viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarok aránya csupán egy ezrelékkel csökkent Románia összlakosságán belül, 6,6 százalékról, 6,5 százalékra.
Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány közvetlenül nem tud hatni a demográfiai helyzet alakulására, de a magyar intézményeken keresztül eredményesen befolyásolhatja a magyarság megmaradását.
LMP: igazságtalan az új felsőoktatási rendszer
Osztolykán Ágnes, az LMP képviselője arról beszélt, hogy a Fidesz-kormány a felsőoktatás átalakításával csökkenti az egyetemi autonómiát, rontja a diákok hozzáférését és 40 százalékkal csökkenti az állami férőhelyek számát. A politikus ezt a szocialista tervgazdasághoz hasonlította, szerinte most is minisztériumi íróasztalok mögött dőlnek el a fontos kérdések. Hangsúlyozta, a diplomás túlképzésről szóló mese nem igaz, a felmérések szerint a diplomások könnyebben tudnak elhelyezkedni és magasabb fizetést kapnak. Igazságtalan az új rendszer és a kevésbé tehetős családok gyerekeit elzárja a felemelkedés lehetőségétől, mert a magas tandíjat nem tudják a szülők kifizetni - jelentette ki.
Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár demagógnak nevezte az ellenzéki képviselő érveit, szerinte nem csökken az egyetemek autonómiája, és nem 40 százalékkal, hanem legfeljebb 5 százalékkal csökken az állami finanszírozású képzések aránya. Nincs tandíj, önköltség van - jelentette ki az államtitkár, aki szerint az önköltség is csak 5 maximum 10 százalékkal lesz magasabb annál az összegnél, amelyek évek óta fizetnek a költségtérítéses képzéseken.
A magyar felsőoktatás jövőjét semmiféle veszély nem fenyegeti - szögezte le.
A KDNP az epilepszia világnapjára hívja fel a figyelmet
Lanczerdorfer Erzsébet az a epilepszia február 14-i világnapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy ma is tart az ilyen betegek stigmatizációja, az epilepsziával élő gyerekek például nem járhatnak egy iskolába egészséges társaikkal, még akkor sem, ha kezelőorvos erre engedélyt ad.
Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár a téma kapcsán elismerte, hogy változtatni kell a betegség társadalmi megítélésén.
MSZP: több millió ember kárvallottja az Orbán-kormány politikájának
Józsa István, az MSZP képviselő szerint több millió ember a kárvallottja az Orbán-kormány egykulcsosnak nevezett adórendszerének, több millióan szembesültek azzal, hogy emiatt kevesebb lett a fizetésük. Matolcsy György unortodox víziói kudarcba fulladtak, Magyarországban nem bíznak a befektetők és a lakosság sem - tette hozzá.
Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára válaszában azt hangsúlyozta: az egykulcsos jövedelemadó teljesítményre ösztönöz, bár megjegyezte, hogy a magas jövedelem nem minden esetben igazolja a teljesítményt. Ez igaz például szocialista képviselőkre is - tette hozzá. Szerinte az egykulcsos adónak nagy szerepe van a gazdaság kifehérítésében, ugyanakkor a szociális kérdéseket az adórendszeren kívül kell kezelni.
Jobbik: drasztikusan csökken az államilag támogatott jogász és közgazdászképzés
Dúró Dóra, a Jobbik képviselője azt kifogásolta, hogy drasztikusan csökkentette a kormány az államilag támogatott jogász és közgazdászképzést. Mint mondta, csak az állam jogászigénye 900 fő, ezzel szemben csak 100 államilag finanszírozott helyet biztosít a kormány. Kijelentette: az államtitkárság biztos, hogy nem jól mérte fel a valósságot. Arra a is felhívta a figyelmet, hogy a kormány felsőoktatási politikája miatt már nem csak a diploma megszerzése után, hanem már a diploma megszerzése érdekében is külföldre mennek majd a fiatalok.
Hoffmann Rózsa válaszként közölte: a kormány határozatot hozott arról, hogy meg fogja teremteni a jogi és pénzügyi lehetőségét, hogy azoknak a fiataloknak, akik önköltséggel tanulnak jogi vagy közgazdasági karon és majdan állami szolgálatba állnak, az állam vissza fogja téríteni a diákhitel összegét.
Hangsúlyozta: a Fidesz oktatáspolitikája a nemzet javát és az ország felemelkedését akarja szolgálni, ezt pedig "köztudottan nem jogászokkal, nem kommunikációs szakemberekkel, nem szociológusokkal lehet felgyorsítani", hanem műszaki, informatikai természettudományos végzettségűekkel.
Hoffmann Rózsa szerint ez a magyarázata annak, hogy az államilag finanszírozott keretszámoknak 70 százalékát ezekre a területekre koncentrálta a kormány, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a társadalomtudományi képzéseken nem tanulhatnak a fiatalok, hiszen a Diákhitel 2-vel lehet jogász vagy közgazdász végzettséget szerezni.
