Orbán-interjú - Kiadáscsökkentéssel jár a költségvetés átalakítása

Orbán Viktor a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak beszélve azt mondta, a kormány február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját.

Kiemelte: a kormány a versenyképesség növelése által kívánja gyorsítani a gazdaságot és csökkenteni az államadósságot.

A kormányfő tájékoztatása szerint "világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed (a nyugdíjjárulékokból)".

A Wall Street Journal beszámolója szerint a miniszterelnök kijelentette: vége a nagyvonalú és hosszan tartó munkanélküliségi juttatásoknak. A Dow Jones hozzátette, a kormány a második félévben csökkenteni akarja a munkanélkülisegély-jogosultság időtartamát, miközben "legalább" azokban a körzetekben biztosítja a közmunka lehetőségét, ahol kevés a munkalehetőség.

A miniszterelnök szerint Magyarország még az első félévben a GDP 73-74 százalékára akarja csökkenteni 80 százalékos közadósságát, amely arányosan a legnagyobb Közép-Kelet-Európában. Az ország ezt főként azzal kívánja elérni, hogy megsemmisíti azokat az államkötvényeket, amelyeket az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők visszahoznak az államkasszába - fűzik hozzá a Orbán Viktorra hivatkozva.

A kormányfő személyes kezdeményezésének nevezte, hogy azzal védje meg a magyar népet az állam eladósodásától, hogy nagyon erős finanszírozási szabályozást foglalnak az új alkotmányba így, ha az adósság elér egy bizonyos szintet, akkor - Lengyelországhoz és Németországhoz hasonlóan - automatikus intézkedéseket lehet bevezetni.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy vissza akarja fizetni az IMF-kölcsön el nem költött részét, amely jelenleg a jegybank tartalékában van, ezzel is csökkentve az adósságot.

A különadókkal érintett cégeknek "jogos követelése, hogy három év múlva szüntessük meg (a különadókat), és én megteszem, ami tőlem telik. Remélem, kivezethetjük (a különadókat), ha sikeresen vezetjük az országot" - tette hozzá a Dow Jones szerint.

Orbán Viktor emellett azt is megjegyezte, még nem állnak rendelkezésére olyan becslések, hogy a fenti lépések mennyi pénzt takaríthatnak meg a kormánynak.    

A miniszterelnök szóvivője Orbán Viktor nyilatkozatát kommentálva hangsúlyozta: a megújulás gazdaságpolitikájába nem férnek bele a megszorítások, ezért nem is lesznek; strukturális átalakításokra, a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést támogató és a hitelességet tovább erősítő intézkedésekre viszont szükség van.

Szijjártó Péter újságírók előtt közölte: ha e rendszerek ésszerűen, átláthatóan működnek, az több száz milliárd forintos megtakarítást jelenthet a költségvetésnek. Ez a több száz milliárd forint szerinte az 500 milliárd környékén mozoghat. Megjegyezte: ezeken a területeken biztosan várhatók változások. "Azt viszont nem mondanám, hogy csak ezeken" - tette hozzá.

Mesterházy Attila szerint a miniszterelnök csütörtöki nyilatkozatával beismerte, hogy hazudott a választási kampányban és az azóta eltelt nyolc hónapban. A szocialista pártelnök úgy véli: Orbán Viktor nyugdíjügyi kijelentései a svéd modell bevezetésének lehetőségét vetik fel.

Az ellenzéki párt vezetője tisztességtelennek nevezte, hogy a miniszterelnök nem idehaza, hanem külföldi nyilatkozatokban ismertette megszorítási javaslatait.

Szavai szerint az emberek megérdemelték volna, hogy első kézből tudják meg, milyen kiadáscsökkentő intézkedésekre készül a kormány, valamint joggal várják a magyarázatot arra, miért hallgatott ezekről Orbán Viktor az utóbbi hónapokban, és miért oktatta az ellenzéket arról, hogy a megszorítások ideje lejárt.

Az LMP szerint a kormány megszorító intézkedésekből fogja finanszírozni irracionális és igazságtalan gazdaságpolitikáját. Scheiring Gábor, az LMP gazdasági szakpolitikusa Orbán Viktor kijelentéseire reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány adópolitikája alkalmatlan a gazdasági növekedés biztosítására, ráadásul szerinte a kormány az országgyűlési választások során nem is kapott felhatalmazást a most bejelentett intézkedésekre.

 Hozzátette: az LMP továbbra is úgy gondolja, hogy egy zöld gazdaság kiépítésével lehetne munkahelyeket teremteni, ennek érdekében pedig például ökológiai adóreformot, járulékcsökkentést és gazdaságélénkítő programokat javasolnak.

Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője szerint a kormányfő nyilatkozatát egyelőre nem lehet számszerűsíteni, de ha ezeken az alapokon határozzák meg a februárban bejelentendő strukturális reformokat, radikálisan javulhat Magyarország kockázati megítélése. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője hangsúlyozta: Orbán Viktor tárgyszerűen értékelt, amikor azt mondta, hogy az euró bevezetése nem reális cél Magyarország számára ebben az évtizedben, és reálisan fogalmazott a forint árfolyamával kapcsolatban is.