A „világ legmagányosabb növényének” mesterséges intelligencia segít partnert találni

A Southamptoni Egyetem által vezetett kutatási projekt több ezer hektár erdőt kutat Dél-Afrikában, ahol az egyetlen ismert „Encephalartos woodii”-t (vagy E. woodii-t) találták, hogy egy nőstény növényt szerezzenek párjául. A faj összes létező tagja az egyetlen ismert E. woodii hím klónja, és így természetesen nem szaporodhat. A brit Királyi Botanikus Kertben tartják – okkal hívják a világ legmagányosabb növényének.

A kutatók arra is felkészültek, amennyiben a keresés nem vezetne eredményre, génsebészetileg megváltoztatják a növény nemét, hogy nővé alakulva szaporodhasson, s ne vesszen ki a faj a Földről.

Az egyetlen ismert E. woodii-t a dél-afrikai Ngoye-erdőben fedezték fel még 1895-ben. Néhány évvel később biztonságos megőrzés céljából áthelyezték a londoni Kew-be. Mivel azonban az összes később szaporított minta hím klón, a növény nem tud természetesen szaporodni. A Ngoye-erdőt eddig soha nem sikerült feltárni, hogy létezhet-e ott nőstény.

Dr. Laura Cinti, a Southamptoni Egyetem kutatója vezeti a projektet, amely drónokat és mesterséges intelligenciát használ a nőstény E. woodii felkutatására.

– nyilatkozta a BBC-nek.

„Bízom benne, hogy van valahol egy nőstény, elvégre annak is kellett lennie valamikor. Csodálatos lenne természetes szaporodás útján megmenteni a növényt a kihalástól.”

Dr. Cinti együttműködik Dr. Howard Bolanddal, a mesterséges intelligencia területén dolgozó kreatív technológiai szakértővel, valamint Dr. Debbie Jewitttel, egy Dél-Afrikában élő természetvédelmi tudóssal és drónpilótával.

A 2022-es kezdeti drónrepülések során több tízezer felvételt készítettek, és multispektrális szenzort használtak a magasból láthatókon túlmutató információk rögzítésére.

Mivel azonban még nem találták meg az E. woodii-t, a drónos képalkotás folyamatban van – immár a mesterséges intelligencia erejével megtámogatva. A Ngoye-erdőből eddig 195 hektárt dolgoztak fel, és összesen 10 000 hektárnyi területről van szó.

„Az MI képfelismerő algoritmust használ a növények alak szerinti felismerésére” – magyarázta Dr. Cinti. „Létrehoztunk képeket a növényekről, és különböző ökológiai környezetbe helyeztük őket, megtanítani a modellt, hogy felismerje őket.”

Dr. Cinti egy új partnerprojekten is dolgozik, amely azt vizsgálja, lehetséges-e az E. woodii nemét kémiai vagy fiziológiai manipulációval megváltoztatni.

Azt mondta: „A hirtelen környezeti változások, például a hőmérséklet miatt más cikádfajok neme megváltozik, ezért reméljük, hogy végső esetben az E. woodii-ban is tudunk ivarváltozást előidézni."