A gőzkabin jótékony hatásairól

A gőzfürdők történetének kezdete a múlt homályába vész. Az bizonyos, hogy már az ókori görögök is előszeretettel alkalmazták, majd ezt a szokásukat a rómaiak is átvették és elterjesztették a meghódított területeken. A törökök a saját hagyományaik és a bizánci örökség elegyítésével hozták létre a Hamamot, vagy ahogy nálunk leggyakrabban emlegetik, a török fürdőt.

– Bár a gőzfürdőben alapvetően más körülmények uralkodnak, mint egy szaunában, ez is egy izzasztókamra, amelynek nemcsak nyugtató és revitalizáló hatása van, hanem az egészségünknek is jót tesz és a bőrt is megszépíti. Leghatékonyabban 43-46 fokon működik, ám az igen magas, 80-100 százalékos relatív páratartalom miatt ezt sokkal melegebbnek érezzük – magyarázta Németh Miklós Donát, a székesfehérvári Árpád fürdő szaunamestere. A forró gőz hatására a bőr pórusai jobban kinyílnak, mint a száraz szaunában és a bőr alatti erekben a vérkeringés is megélénkül. Ezért lesz még puhább és szebb a bőrünk a gőzkabin használata után. A gőz ugyanakkor tisztítja a tüdőt és a légutakat is. Amikor megfázunk és inhalálunk, ugyanezt a hatást használjuk ki. A gőzfürdőzés a megfelelő hőmérséklet és tartózkodási idő esetén mindezek mellett nagyon élvezetes és relaxáló, ezért például alvászavarokkal küzdőknek is javasolt.

– A gőzkabinban hosszabb ideig lehet tartózkodni, mint a jóval magasabb hőmérsékletű finn szaunában – aki bírja, akár 20-25 percet is maradhat – és természetesen itt is részt lehet venni különböző szeánszokon, amelyek főként a bőr tisztítására, az elhalt hámsejtek ledörzsölésére, úgynevezett peelingezésre, illetve a vérkeringés serkentésére irányulnak. Ezekhez lehet dörzskesztyűt használni, de sokkal jobbak az olyan természetes anyagok, mint a tengeri só, a kávézacc vagy a kókuszreszelék, mert nemcsak ledörzsölik a felpuhult, elhalt bőrréteget, de a bennük lévő ásványi anyagok fel is szívódnak a bőrbe és kifejtik jótékony hatásukat – mondta el a szaunamester. A peelingezés után pedig jöhet a bőrápolás, amit akár a gőzkabinban is elvégezhetünk például mézzel, olívaolajjal vagy csokival. Viszont figyeljünk arra, hogy csak organikus vagy bioanyagokat használjunk, hiszen az erősen kinyílt bőrpórusokon keresztül a kemikáliák is felszívódnak, amivel többet ártunk, mint használunk. Vonatkozik ez a fürdő utáni szappanos tisztálkodásra is.

És most essen néhány szó a gőzfürdő helyes használatáról! Belépés előtt zuhanyozzunk le a könnyebb izzadás érdekében és hogy a testünkön esetlegesen megtapadt dezodornyomokat eltávolítsuk. Próbáljunk meg 15 percet bent tartózkodni, hogy meginduljon a méreganyagok eltávozása. Kijőve hűtsük le a testünket – a legjobb, ha néhány percet a friss levegőn töltünk, így a tüdőt is hűtjük – és pihenjük ki a megterhelést. Töltsünk annyi időt fekvéssel – ne úszással, vagy medencézéssel –, amennyit a gőzben töltöttünk. Egy alkalommal legfeljebb 3-4-szer menjünk a gőzbe, ne terheljük túl a szervezetünket. Felváltva is használhatjuk a gőzkabint, illetve a száraz ­szaunát, gőzfürdő után a szaunában intenzívebben izzadunk. Törülközőt, szaunalepedőt a gőzkabinba ne vigyünk, viszont érdemes a bent található vízsugárral lemosni a helyet, ahová ülni szeretnénk, illetve magunk után is takaríthatunk vele, főleg ha használtunk valamilyen anyagot, amely a csempés padra került. Ugyanakkor ezzel a vízzel hűthetjük is magunkat egy kicsit a benntartózkodás ideje alatt. Gőzbe is praktikusabb fürdőruha nélkül menni, de nyilván fürdőhelyenként változók a szokások, amit mindig vegyünk figyelembe!