Egyre több a demenciával küzdő

– A világszervezet felhívta a figyelmet arra, hogy csak kevés ország állított fel nemzeti tervet a helyzet kezelésére – kommentálta a bejelentést Kereskedő Emőke, az Empátia iroda szociális lelki gondozója. – Ezek az ijesztő adatok a diagnosztizált betegek számát mutatják, de számos demenciával élő nem fordul orvoshoz. Sokan még mindig szégyellik a betegséget, pedig a korai felismeréssel késleltethetnék annak romlását, és tovább élhetnének tartalmas életet. A diagnózis azért is fontos, mert több betegség okozhat hasonló tüneteket, és a kivizsgálások során kiderülhet, hogy a folyamat visszafordítható.

A szakértő azt mondja, a kiszáradás is okozhat hasonló zavartságot, de gyógyszerek mellékhatása, a B-vitaminok hiánya is előidézhet demenciához hasonló panaszokat.

– Ez nem egy konkrét betegség, hanem gyűjtőfogalom, az agyat érintő megbetegedések egy csoportját jelenti. Olyan tünetegyüttes, melyek hátterében különféle betegségek állhatnak, amelyek emlékezetvesztéssel és a kognitív képességek romlásával járnak. Nem korfüggő, de befolyásolhatja a mindennapi feladatok elvégzését, a tájékozódást, a döntéshozatalt, a helyzetfelismerést.

Az orvosok ma már több mint százféle demenciát különítenek el, ezek között a legismertebb az Alzheimer-kór. Kiválthatja a túlzott alkohol- és drogfogyasztás, a máj, a vese, a pajzsmirigy elégtelensége, a Parkinson-kór, az AIDS, fejsérülés, stroke, de még a koronavírus is. Minden betegség más, nem érdemes törvényszerűségeket keresni még az azonos diagnózissal rendelkező betegek esetében sem.

– A betegség alapvetéseit kell ismernünk elsősorban, így fel tudunk készülni, ha esetleg megjelennek a panaszok. Ma már számos fórum, civil szervezet segíthet ebben. Ha nem ismerjük a demenciát, nem értjük a beteg viselkedését. Ha a rövid távú memória romlása mellett a gyakorlati képességek elvesztése is megjelenik, például a napi rutinban is bekövetkezik zavar, érdemes orvoshoz fordulni. Gyakori eset, hogy a beteg lopással vádolja az ápolót. Ha a család vagy a gondozó nem ismeri fel ebben a vádban a betegség tüneteit, akkor a felháborodás akár a bíróságig viheti őket.

Az oktató hangsúlyozta, hogy mivel több betegség okozhat demenciát, az egészségünk megóvása, megőrzése, fenntartása lehet az elsődleges szempont a megelőzésében. A tudatos öregedés, a megfelelő táplálkozás, a mozgás, a sok alvás, az életfogytig tanulás, a szeretetteljes kapcsolatok, a családi háttér, a magány elkerülése segíthet a megelőzésben. De nem csak az.

– Vannak bizonyos ételek, melyek a tudomány szerint serkentik az agyműködést. Ilyen például a kakaóbab, a hal, a tojás, a máj, a zöldségek, a magvak. Egy neurológus New Yorkban éttermet nyitott, melyben olyan fogások kaptak helyet, melyek az orvos szerint csökkentik a demenciát kiváltó rizikófaktorokat és közvetlenül járulnak hozzá az Alzheimer-kór megelőzéséhez. De ha már megkaptuk a visszafordíthatatlan diagnózist a hozzátartozónk esetében, fogadjuk el őt olyannak, amilyenné őt a betegség tette. Szeressük akkor is, ha már nem képes viszonozni a szeretetünket. Kerüljük az agresszió minden formáját, ez összezavarhatja. Téveszmék esetén ne próbáljunk észérvekkel hatni rá, nem tudjuk őt meggyőzni. Ne beszéljünk előtte úgy, mintha ő ott sem lenne, próbáljuk megbeszélni vele az őt érintő kérdéseket, amíg képes erre. A környezetét akadálymentesítsük, a veszélyforrásokat szüntessük meg. Érdemes egy emlékezőpolcot, asztalt létrehozni, melyen a régi emlékeit, a családtagok fényképeit, a kedvenc tárgyait nézegetheti. Ez segíthet az emlékezésben. Ne hagyjuk őt magára! Meggyógyítani nem tudjuk, de adjuk meg neki, amire szüksége van, és hagyjuk meg a méltóságát.