Ha három hónapnál is tovább tart az alvászavar, orvosi segítséggel járjunk a végére

Sokunkkal előfordul, hogy úgy érezzük, annyira fáradtak vagyunk, hogy nem bírjuk a tempót, örülünk, ha végzünk a munkával és a háztartással, de másra már nincs energiánk, karikás a szemünk, nyúzott az arcunk. Ilyenkor igyekszünk magyarázatot találni, miért érezzük magunkat kimerültnek, tavasszal pedig szinte mindenki csak legyint, ez csak a szokásos tavaszi fáradtság. Pedig fáradtság és fáradtság között is van különbség! Szakértőnket, Szász Máté biológust kérdeztük a fáradtságérzet lehetséges okairól és különböző típusairól. 

A fáradtság, levertség érzésének több és eltérő oka lehet. Perifériás fáradtság például hirtelen izomterhelés miatt alakul ki, a kumulatív fáradtság akkor lép fel, ha napokig nem tudtunk eleget aludni mondjuk egy zajongó szomszédtól vagy épp fokozott szellemi, fizikai munkavégzés miatt. A rövid ideig tartó extrém alváshiány tranziens fáradtságot okoz – ám mindezeknél veszélyesebb a krónikus fáradtság. Ez a típus jellemzően három hónapnál hosszabb ideje tart, befolyásolja a munkaképességet, és alvással nem pihenhető ki – mondja Szász Máté. 

Ennek hátterében hormonális, gyulladásos vagy fertőzéses okok is lehetnek – nézzünk meg néhány gyakori lehetséges okot. Gyulladás Elképzelhető, hogy a fáradtságon kívül más tünetet nem is tapasztalunk, pedig egy megbúvó gyulladásos góc sokkal gyakoribb, mint gondolnánk. Mivel ilyenkor akár százszorosára is nőhet a szervezet CPR- (azaz C-reaktív protein) szintje, egy vizsgálattal viszonylag hamar kiderülhet, hogy valami nem stimmel, például egy krónikus bélgyulladás vagy ízületi gyulladás is kiszűrhető. 

Vashiány 

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai szerint a világ lakosságának 16 százaléka szenved súlyos vashiánytól. A jelenség a 0–5 éves korosztályt, a serdülő lányokat, a várandósokat és a menopauza idején az erős vérzéstől szenvedő nőket érinti leggyakrabban – és szintén okozhat fáradtságot. A réz éppúgy szükséges a vérképzéshez, mint a vas, a szervezet rézellátottságát azonban sajnos rutinszerűen nem vizsgálják, pedig érdemes figyelni erre az értékre is. 

Inzulinrezisztencia 

Mind az emelkedett, mind a kórosan csökkent vércukorszint egyik első jellemző tünete a hirtelen beálló fáradtság, koncentrációs zavar, szédülés és fejfájás. Az inzulinrezisztencia a világ lakosságának 15–45 százalékát érintheti, így ez az egyik leggyakoribb anyagcserezavar. Ilyen esetekben a szénhidrátfogyasztás után a normálisnál intenzívebb és elhúzódóbb az inzulinszint-emelkedés, ami gátolja a zsírbontó és zsírégető folyamatokat. Ennek (is) tulajdonítható az étkezést követő „kajakóma”, azaz az erős, letargikus fáradtság. Figyeljünk testünk jelzéseire, és próbáljuk meg felmérni, összeköthető-e a tünet bizonyos élelmiszerek elfogyasztásával. 

Hormonháztartás zavarai 

Az endokrin rendszer egy bonyolult és nagyon érzékeny rendszer, amelyet számos tényező zavarhat meg. Az Addison-kór esetén például felborul a szervezet víz-, nátrium- és káliumháztartása, mivel hiányzik a szervezetből a só- és vízháztartásban szerepet játszó aldoszteron nevű hormon, amit egyébként a mellékvese termel. Ennek hiánya befolyásolja a vérnyomás szabályozását is, ami gyakran túl alacsony lehet, így gyengeséget, fáradtságot, akár szédülést okozva. 

Mit ajánl a szakértő? 

A levertség, nyúzottság tehát sok okból alakulhat ki, de ahogyan Szász Máté szakértőnk is javasolja, a tünetekkel foglalkozni kell, különösen akkor, ha visszatérő és hosszabb ideje tapasztalt panaszokról beszélünk. Minden esetben érdemes orvosi segítséget kérni, illetve olyan szűrővizsgálatokat is igénybe venni, amelyek segíthetnek a helyes diagnózis felállításában. Egy egyszerű vérvételből is sok adat kinyerhető: ma már elérhetők olyan vizsgálatok is, amelyek segítségével a szervezet vitaminellátottsága kerül mikroszkóp alá, így kiderül, szükség van-e vitaminkiegészítésre, illetve az aktuálisan szedett vitaminkészítmény megfelel-e szervezetünk igényeinek, de a nem megfelelő inzulinválaszról is könnyen kaphatunk visszajelzést. Léteznek vizsgálatok, amelyek a pajzsmirigy működésére térnek ki, így fény derülhet a pajzsmirigy rendszertelen működésére és az általa termelt hormonok szintjének növekedésére vagy épp csökkenésére, s a korábban említett nyomelemek is értékelhetők vérvételből, amely után a réz-, cink-, szelén- és jódellátottságról kaphat az egyén pontos képet. Mindenképpen érdemes szakértővel konzultálni, hogy a szervezetünknek megfelelő vitaminbevitelt és életmódot alakítsunk ki, újra energikus és aktív életet élhessünk!