Rangos világtornán indul az előszállási lovaslány

Mióta lovagol? Hogyan kezdődött a “nagy szerelem”?

– 10 éves koromban indult Nagykarácsonyban, Géró Katánál, tőle tanultam meg a lovaglás alapjait. Az ugró munkákat már Cecén, Kapoli István és Badics János kezei között kezdtem elsajátítani, melynek köszönhetően 2019-ben Fejér Megyei Ifjúsági bajnok lettem. Ekkora már versenyszerűen lovagoltam a távlovagló szakágban is. 2020 volt az áttörés éve, amikor minden álmom a távlovaglás irányába terelődött. Bennem és a lovaimban rejlő szorgalmat, lehetőségeket Győr mellett élő Fekete Róbert és családja támogatásával sikerült kamatoztatni, s így jutottam egészen odáig, hogy két nagyobb tornára is sikeresen kvalifikáltam magam. Persze mindez nem ment volna a családom támogatása nélkül, hálás vagyok nekik.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy életforma. Miben van a varázsa?

– Igen, mondhatjuk annak, itt egy élőlény a társam, akire nem úgy tekintek, mint egy eszközre, hiszen ha nincs verseny, akkor is mindennapi gondoskodást, ápolást igényel. Ő egy igaz barát, jóban-rosszban együtt vagyunk. Természetesen voltak hullámok, hegyek, völgyek a pályafutásomban, de együtt közösen sikerült kimásznunk belőle és megmásznunk a hegyet. Most egy újabb van előttünk!

Mit érzett akkor, amikor megtudta, hogy részt vehet a világ és európai versenyeken? Mi vezetett idáig?

– Számomra sokszor még most is hihetetlennek tűnik, hogy sikerült a minősülés. Természetesen mérhetetlen boldogságot éreztem, amikor a záró orvosin gratuláltak a sikeres befejezéshez. Mindig hittem benne, hogy az elvégzett munka előbb-utóbb beérik. Az évek alatt nagyon sok különböző loval sikerült versenyeken részt vennem, s mivel nincs két egyforma ló, így mindegyikük tanított valamire. Ezek mellett természetesen mindig voltak öröm- és bánatkönnyek, de persze a kudarcokból a legnehezebb felállni, de egyben a legtöbbet tanít is.

Mit szólt a sikerekhez családja, barátai, munkatársai?

– Mivel ez egy igen költséges sport, természetesen szüleim támogatása nélkül most nem lenne miről beszélni. A belém fektetett bizalmat és anyagi támogatást az elért eredményekkel igyekeztem igazolni, hogy nem feleslegesen teszik. Mind a barátaim, mind a munkatársaim természetesen örülnek sikereimnek és a tőlük lehetséges módon támogatnak. Hálás vagyok, tudniillik nagyon kevés embernek adatik meg, hogy erre a szintre eljusson.

Térjünk rá a távlovaglásra, hiszen ebben a számban kvalifikálta magát. Mit jelent ez pontosan?

– Nehéz megválaszolni, mert ez egy nagyon összetett versenyszám, a megmérettetés különböző minőségű terepszakaszokon és a természetes akadályokon zajlik több tíz kilométeres etapokra osztva. Az a versenyző, amelyik a legrövidebb idő alatt teszi meg a távot, az lesz a verseny győztese. Lényegében, ahogy emelkedik a táv, úgy emelkedik a precizitás szintje is. Hiszen itt fejben komoly döntéseket kell hozni, hogy hogyan osszam be lovam aktuális energiáját, mely rengeteg tényezőtől függ. Többek között a talaj, a hőmérséklet, a pára és még hosszasan sorolhatnám. Mindezek mellett nagyon komoly, összeszokott csapat áll a párosok mögött, akik a starttól a célvonalig végig segítenek.

Mikor lesznek a viadalok, milyen távokon indul, milyen eredményekre számít?

– Nagyon nehéz döntés előtt állok, hiszen mind a két bajnokságra, vagyis a Fiatal Lovak Világbajnokságára, a Junior Európa-bajnokságára is megszereztük az indulási jogot, viszont mindkét esemény egy helyszínen, egy nap eltéréssel kerül megrendezésre, így választanom kell, hogy melyik eseményen indulunk. Szeptember utolsó hétvégén, Szardíniában kerül sor a tornákra, mindkét verseny 120 kilométeren kerül lebonyolításra. Hamarosan meg kell hoznom a döntésemet!

– Bízom magam és a lovamban, hogy akármelyiken is indulunk sikeresek lehetünk! Maga a versenyeredmény nagyon sok mindentől függ. Nagy jelentősége lehet az utazásnak is, mivel több órás komp is lesz a tengeren, illetve hogy hogyan, miként tudunk akklimatizálódni az ottani körülményekhez. A tenger mellett igen magas a páratartalom, mely nagyban nehezíti a lovak oxigénellátását. Az elvárásokat igyekszem levenni a vállamról. Egy biztonságos befejezés már számomra olyan, mintha megnyertem volna!