Búcsú

Sinkó Viktória

Szép lassan teltek a napok és végül elérkezett az utolsó is... vegyes érzésekkel csináltam végig minden percet, hiszen persze! Az én döntésem, tudom, de azért attól még nehéz, attól még vannak dolgok, amik hiányozni fognak, attól még vannak emberek, akiktől nehéz búcsút venni... és annak ellenére, hogy sosem tudtam búcsúzkodni, mert nem találom hozzá a szavakat, valahogy most jó ötletnek tűnt egy amolyan búcsú jó reggelt-et írni, de most már egyáltalán nem találom annak, miközben könnyek között töröm a fejem, hogy is tegyem... és persze, hogy nem a bosszantó dolgok jutnak eszembe, hanem a sok kedvesség, a sok segítség, a sok támogatás, a csacsogások, a nevetések és a fantasztikus emberek, akiket megismerhettem... és egyetlen szó.... a KÖSZÖNÖM!