Helyi adók elemzése a Fejér megyei településeken

Az önkormányzati adók három ágát a helyi adók, a gépjárműadó és a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatása képezi.

A helyi adókról szóló, többször módosított (1990. évi C.) törvény ad felhatalmazást a települési önkormányzatoknak arra, hogy illetékességi területükön, saját rendeletükkel helyi adókat vezessenek be. Eszerint az önkormányzatok vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó), kommunális jellegű adók (magánszemély kommunális adója, tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó) és a helyi iparűzési adó bevezetésére jogosultak.

Pusztaszabolcs : a mezőőri járulék is segít

A vállalkozások 2 százalékos helyi iparűzési adót fizetnek, ebből idén körülbelül 120-125 millió forint bevétellel számolnak – tudtuk meg Csányi Kálmán polgármestertől. A magánszemélyek kommunális adó fizetésére kötelezettek, ennek mértéke 1000 forint/hó/ingatlan. Itt van azonban kivétel: azoknak, akik szabolcsi lakosként be vannak jelentve az adott ingatlanba, nem kell fizetniük. A harmadik helyi bevételi forrás a mezőőri járulék, amely a külterületi ingatlanok után fizetendő, s adók módjára behajtható. A városban van továbbá gépjárműadó, amelynek 40 százaléka marad az önkormányzatoknál, 60 százalék pedig az állami költségvetésbe kerül. Ebből idén 13 millió forintot terveztek be – tette hozzá a polgármester.

Ercsi: 2,5 millió alatt adómentes

A város illetékességi területén magánszemélyeknek kommunális adót kell fizetni a lakás céljára használt ingatlanok után. Ennek mértéke 6000 forint/év, valamint nem lakás céljára szolgáló építmény esetén 1800 forint/év. Telek esetén szintén 6000 forintot kell fizetni. Mentes az adó alól az a telek, amely közterületről közvetlenül nem közelíthető meg.

A vállalkozás céljára használt építmények után építményadó fizetési kötelezettség áll fenn. Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. Az adó évi mértéke: 900 forint/négyzetméter. Mentes az építményadó alól a magánszemély tulajdonában lévő lakás és a magánszemély tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló épület.

Vállalkozásoknak helyi iparűzési adót kell fizetni, ennek mértéke 2 százalék. Adómentes az a vállalkozás, amelynek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5000 forint – tudtuk meg az önkormányzattól.

Enying: jól fizet a helyi iparűzési adó

A városban háromféle helyi adóval operál a képviselő-testület – tájékoztatott Viplak Tibor polgármester.

A magánszemélyek kommunális adójának évenkénti mértéke 14 ezer forint. Az idegenforgalmi adó idén január elsejétől él a településen, mértéke személyenként és vendégéjszakánként 150 forint. A helyi iparűzési adó évi mértéke (az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén) az adóalap 2 százaléka. Az iparűzési adóból 2016-ban 156 millió 561 ezer forint bevételhez jutott az enyingi önkormányzat.

Sárbogárd: nem terhelik a lakosságot adóval

A dél-mezőföldi városban az önkormányzat sem vagyoni típusú, sem pedig kommunális jellegű helyi adóval nem terheli a lakosságot – mondta el a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére Sükösd Tamás polgármester. Kevés ilyen településről tudunk!

A képviselő-testület kizárólag a helyi iparűzési adót vezette be annak idején, melynek mértéke az adóalap 2 százaléka. Ezen adónemről a múlt évben 360 millió 965 ezer forint folyt be a város kasszájába.

Szabadegyháza: a szeszgyár jár az élen

Az alig több mint 2 ezer fős településen magánszemélyekre nem vetnek ki helyi adót – szögezte le Egriné Ambrus Andrea polgármester, aki elmondta: a vállalkozásokra kivetett építményadóból viszonylag csekély összeg folyik be, a nagyobb és lényegesebb bevétel az iparűzési adó. Ennek mérétkét emelték idén 2 százalékpontra, hogy a szolidaritási hozzájárulás, melyet az önkormányzatnak kell kifizetnie, valamilyen módon kompenzálva legyen. Éves szinten 243 millió forintot fizet az önkormányzat szolidaritási hozzájárulás jogcímen, s noha a teljes összeget nem is, de egy jelentős részét sikerül behozni az iparűzési adóból.

Melynek egyébként a 70 százalékát a helyi szeszgyár adja. Ez a viszonylag magas bevétel teszi egyébként lehetővé, hogy más adókat ne kelljen kivetniük, tette hozzá a település vezetője.

Zichyújfalu: kommunális adó a magánembereknek

A településen a lakosság kommunális adót fizet helyi adó gyanánt – tudtuk meg Debreczeni József aljegyzőtől, aki elárulta azt is: idén várhatóan ez 1,7 millió forintos bevételt jelent az önkormányzatnak.

A vállalkozásokat itt is iparűzési és építmény adó fizetésére kötelezik: míg az előbbiből 15, az utóbbiból 19 millió forintra számítanak idén.

Mór: erős ipar mellett az iparűzési adó a húzóerő

A nem egészen 15 ezer lakosú, csaknem 6 milliárd 870 milliós költségvetésű Móron, a magánszemélyek kommunális adóját, a helyi iparűzési adót és az idegenforgalmi adót vezették be. Építményadót és telekadót azonban nem, tájékoztatott Fenyves Péter polgármester.

A kommunális adóra három övezetet alakítottak ki, a belvárost, a belvároshoz közeli területet és a városszélt, a kommunális adó értelemszerűen „kifele” csökken. Tavaly kommunális adóból 18 millió 585 ezer forintot szedtek be, az idei terv 18 millió 600 ezer.

Az iparűzési adóból az elmúlt évben 2 milliárd 189 millió 921 forint folyt be, az idei tervszám 1 milliárd 980 millió forint. (Ez még nem a tény, egyszerű tervezési óvatosságot takar.) Az idegenforgalmi adó tavaly 7 millió 273 ezer forint volt, az idén hét és fél millióra számítanak.

Magyaralmás: telekadó van, de keveseket érint

A közel 1600 lakosú településen kommunális adót, telekadót és iparűzési adót vezettek be, válaszolta kérdésünkre Vas Istvánné polgármester. A kommunális adó mértéke építmények és bérlemények esetében 10 ezer forint volt, nem közművesített teleknél 5 ezer forint. Az adózók száma 615, a folyó évi terhelés 5 millió 755 ezer, a befizetés 5 millió 244 ezer forint. A telekadó mértéke 12 forint négyzetméterenként évente, 37 embert érint. A terhelés 735 792, a befizetés 702 102 forint. A helyi iparűzési állandó jelleggel végzett tevékenység esetén az adóalap 1,9, ideiglenes tevékenységnél pedig naptári naponként 3 ezer forint. Az adózók száma 164, az előírás 29 millió 395 ezer 614, a befolyt adó 28 millió 345 ezer 100 forint.

Csókakő: nincs változás, akár a jó szőlőben

Az 1392 lakosú Csókakőn kommunális adót és iparűzési adót szednek, mondta el Fűrész György polgármester. Előbbi belterületi lakóingatlanok esetén 12 ezer forint évente, míg nyaralóknál, üdülőépületeknél 17 ezer forint. Az iparűzési adó az árbevétel után számított 2 százalék, levonva az anyag- és áruköltséget. A kommunális adóból 12-13, az iparűzésiből 8, a gépjárműadóból 3 millió (mint a többi településen, itt is a 40 százalék marad), összesen évente 24 millió folyik be a 130 milliós költségvetésű településen. Az adók mértéke egyébként hosszú évek óta nem változott, és nem is tervezik újabbak bevezetését, odafigyeléssel ki tudják gazdálkodni az évet.

Velence: a megye legnagyobb üdülő övezete

A városban a vagyoni típusú adók közül az építmény-, valamint a telekadót, a kommunális típusú adók közül pedig az idegenforgalmi és a helyi iparűzési adót vezette be a város – sorolta megkeresésünkre Szvercsák Szilvia jegyző.

Ezek közül érdemes kiemelni az idegenforgalmi adót, amely azokat a magánszemélyeket terheli, akik nem állandó lakosként Velencén legalább egy vendégéjszakát eltöltenek. Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 430 forint. Velence önkormányzatának 2017. évi költségvetésében a tervezett adóbevétel mértéke 380 millió 600 ezer forint.

Pátka: csak terv a földadó

A falu adóerőképessége alacsony, mivel helyben nincs ipar. Magánszemélyek esetében a belterületi ingatlannal rendelkezőknek fizetniük kell a kommunális adót, ez 12 ezer forint évente, A másik adónem, a gépjárműadó 60 százaléka elkerül a településről, a többi adóval az önkormányzat gazdálkodhat. Mindenkire érvényes az építményadófizetési kötelezettség, ha nem lakáscélú ingatlan van a birtokában, vállalkozás esetén nincs ilyen kivétel. A külterületen élők kommunális adó helyett fizetik ezt az adónemet. Mint Nagy Dániel polgármester mondja, néhány éve szóba került és nem került le napirendről, hogy Zámolyhoz és Lovasberényhez hasonlóan bevezetik a földadót is, de eddig nem tették.

VÁLTOZATOSAN HASZNÁLJÁK A HELYI IPARŰZÉSI ADÓT

Az 1990. évi C. (azaz századik) törvényben nevesítették a helyi adókat. Ezek alapján helyi adó csak az iparűzési adó, az építményadó, a telekadó, az idegenforgalmi adó és a magánszemélyt terhelő kommunális adó lehet. 2015-től azonban már lehetőség van az úgynevezett települési adó kivetésére is bármelyik településnek. Ezeket az az önkormányzatok illetékességi területükön rendeleti úton vezethetnek be. Ezeket azonban elég sok minden szabályozza: A települési adó csak olyan adótárgyra vethető ki, melyre nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya, azaz az előbb felsorolt adók sem. Az adó alanya nem lehet szervezet, vállalkozó, állam illetve önkormányzat, csak magánszemély. A települési adóbevétel az önkormányzatnál marad. A Fejér megyei településeken egyébként az alábbi mértékű iparűzési adót vetették ki az állandó vállalkozások nettó jövedelmére a 2016-os esztendőben:

2,0% az iparűzési adó: Baracs, Bakonycsernye, Balinka, Bicske, Bodajk, Csókakő, Csősz, Dég, Előszállás, Enying, Ercsi, Etyek, Fehérvárcsurgó, Gánt, Gárdony, Gyúró, Hantos, Iszkaszentgyörgy, Kajászó, Káloz, Kápolnásnyék, Kőszárhegy, Kulcs, Lajoskomárom, Lepsény, Mány, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Moha, Mór, Nagylók, Óbarok, Pázmánd, Polgárdi, Pusztaszabolcs, Pusztavám, Rácalmás, Ráckeresztúr, Sárbogárd, Sárkeresztes, Sárkeresztúr, Sárosd, Seregélyes, Sukoró, Szabadhídvég, Székesfehérvár, Tordas, Vál, Velence, Vereb, Vértesacsa, Zámoly 1,9% az iparűzési adó: Magyaralmás, Martonvásár, Mezőszilas, Szár, Vértesboglár, Zichyújfalu 1,8% az iparűzési adó: Aba, Újbarok, Baracska, Csákvár, Füle, Isztimér, Kincsesbánya, Kisapostag, Mezőfalva, Nádasdladány, Nagyvenyim, Sáregres 1,7% az iparűzési adó: Csákberény, Pátka, Bodmér, Nagykarácsony, Tabajd 1,6% az iparűzési adó: Daruszentmiklós, Lovasberény, Soponya, Szabadbattyán, Szabadegyháza 1,5% az iparűzési adó: Adony, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Besnyő, Cece, Csabdi, Igar, Iváncsa, Kisláng, Tác 1,4% az iparűzési adó: Csór, Felcsút, Perkáta 1,3% az iparűzési adó: Beloiannisz 1,2% az iparűzési adó: Pákozd 1,0% az iparűzési adó: Vajta 0,75% az iparűzési adó: Söréd 0,5% az iparűzési adó: Nagyveleg. A legkevesebb, 0% az iparűzési adó: Jenő, Nadap, Sárkeszi, Sárszentágota, Sárszentmihály, Úrhida településeken.